A precíziós medicináról, amely a megfelelő egészségügyi beavatkozásokat, a megfelelő időben, a megfelelő személyekhez juttatja el, sokat hallhattunk már. A precíziós népegészségügyről, amely a megfelelő népegészségügyi programokat, a megfelelő időben, a megfelelő népességcsoportokhoz juttatja el, kevesebbet. Ez utóbbi fejlesztésében fontos mérföldkő az Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ (SE ESK) irányításával megvalósult TÉR-EPI szakrendszer, amit egy konferencián mutattunk be.
Nem vagyunk egyformák – az egészségügyben és a népegészségügyben ez nem közhely, hanem a mindennapok kihívása. Nem vagyunk egyformák, hiszen szociodemográfiai, gazdasági, életmódi, lakóhelyi, munkahelyi tényezők és expozíciók sora befolyásolja az egészségünket egész életünkön át. Nem vagyunk egyformák abból a szempontból sem, hogy miként reagálunk a rendelkezésre álló egészségügyi, népegészségügyi beavatkozásokra. Ezek tükröződnek vissza a lakosság egészségi állapotmutatóiban tapasztalt területi különbségekben.
Nem mindegy, hol élünk – de látjuk ennek konkrét bizonyítékait? Érdemes célzott beavatkozást végezni ott, ahol a legnagyobb szükség van rá? A jövő népegészségügye adatalapú döntéseket fog hozni? Ma már mindhárom kérdésre igen a válasz és mindhárom a TÉR-EPI felé is mutat. A bevezetőben említett precíziós népegészségügy ugyanis nem más, mint „a rendelkezésre álló legjobb adatok felhasználása annak érdekében, hogy mindenféle népegészségügyi beavatkozást hatékonyabban és eredményesebben lehessen végrehajtani az által, hogy célzottan odairányítjuk azokra a népességcsoportokra, amelyeknek a legnagyobb szükségük van rá.”
A TÉR-EPI rendszer, amely a SE ESK fejlesztése, új dimenziót nyitott a népegészségügyben. Térinformatikai eszközökkel teszi ugyanis láthatóvá és szemléletessé, hol van a legnagyobb szükség beavatkozásra, és hogyan lehet azt a leghatékonyabban megvalósítani. A népegészségügy ezzel a tér- és adatalapú megközelítéssel igazságos válaszokat, megoldásokat tud kínálni a betegségmegelőzés és egészségfejlesztés során.
Lépésről-lépésre a precíziós népegészségügy korszaka felé tartunk, ahol a minőségi adat az az erő, amelyre az adekvát intézkedéseket alapozni lehet. A TÉR-EPI segítségével képesek vagyunk már település szintjén is feltérképezni a fertőző és nemfertőző betegségeket. Azonosítva a sérülékeny csoportokat lehetőséget teremtünk arra, hogy célzottan, okosan lehessen fellépni az egyes közösségek társadalmi és egészségi állapotában tapasztalt egyenlőtlenségek ellen.
A precíziós népegészégügy koncepció újdonságát és hajtóerejét az új technológiák (pl. fejlett IT megoldások, modellezés, nagy adatbázisok, mesterséges intelligencia) képezik. Az általunk kifejlesztett TÉR-EPI rendszer a népegészségügy számos pontján segíti a folyamatot a célpopuláció kiválasztásától a beavatkozások priorizálásán át azok eredményességének méréséig.
Mi is pontosan a TÉR-EPI?
A TÉR-EPI rendszert az SE ESK fejlesztette ki az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium projekten (RRF-2.3.1-21-2022-00006) belül. Mintegy 20 év szakmai tudása, tapasztalata mellett két év technológiai fejlesztésének eredményeként jött létre. Alapja egy olyan térinformatikai rendszer, amely hardvert és szoftvert is tartalmaz annak érdekében, hogy a térbeli adatok tárolhatók, megjeleníthetők és elemezhetők legyenek, ennek következtében alkalmas térinformatikai egészségmonitorozási feladatok ellátására.
A TÉR-EPI 2025 tavaszától már széles körben elérhető, használata egyszerű regisztrációhoz kötött. Alapcélja a magyar lakosság megbetegedési és halálozási mutatóinak térbeli és időbeli elemzése. Számos, különböző területi szinteken ható tényező befolyásolhatja ugyanis a morbiditás és mortalitás területi különbségeit. A TÉR-EPI az országos szintet alábontja vármegyei, járási, település és kerületi szintekre annak érdekében, hogy a lakosság egészségi állapota nagyító alatt elemezhető legyen.
Miért van erre szükség? Azért, mert attól függően, hogy milyen felbontásban vizsgáljuk az adatokat, jelentősen különböző képet kaphatunk a lakosság kockázatairól. Ha vármegyei szinten vizsgáljuk például a légzőrendszer betegségei miatti idő előtti halálozást a férfiak körében, akkor azt látjuk, hogy Budapest mutatói nem térnek el jelentősen az országos átlagtól. Pest vármegye lakosságánál sem látunk nagy különbséget az országos átlaghoz képest. Ha viszont megnöveljük a felbontást kerületi és járási szintig, akkor már egészen más kép tárul elénk, meghökkentően nagy egyenlőtlenségekkel. Vannak olyan járások, ahol az országos átlagnál jóval kedvezőtlenebbek a kockázati mutatók, míg légvonalban 20 kilométerrel arrébb ennek nyoma sincs! Minél nagyobb tehát az aggregáció szintje, az annál jobban elfedi a területi különbségeket.
A TÉR-EPI azzal is segíti a népegészségügyi beavatkozások precíz tervezését és kivitelezését, hogy egyrészt rámutat egy adott földrajzi területen az elkerülhető, megelőzhető legfontosabb halálokokra. Másrészt különös pontossággal körülhatárolja azoknak a népességcsoportoknak a földrajzi elhelyezkedését, amelyeknek a legnagyobb szükségük van népegészségügyi beavatkozásokra. A rendszer képes kezelni és integrálni a társadalmi-gazdasági tényezők, életmódbeli kockázatok és egészségi állapot mutatók komplex hálózatát.
A TÉR-EPI működési gyakorlata
A konferencián multidiszciplináris megközelítéssel bemutattuk a TÉR-EPI gyakorlati alkalmazási lehetőségeit, különös tekintettel a betegségek térképezésére, a sérülékeny csoportok azonosítására, valamint a földrajzi és társadalmi kockázati összefüggések vizsgálatára. A 198 regisztrált résztvevőnek megmutattuk a TÉR-EPI szakrendszer működését, a rendszer továbbfejlesztési irányait és innovatív felhasználási lehetőségeit is. Célként fogalmaztuk meg, hogy a társadalmi hasznosulás legjobb lehetősége a szinergiák azonosítása és minél jobb kihasználása a különböző diszciplínák között.
A konferencián nemcsak a TÉR-EPI programot, hanem annak kontextusát is tárgyaltuk: az egészségpolitika, az egyenlőtlenségek, a térinformatika, az epidemiológia és az egészségmonitorozás témakörök felől. A délutáni program során a térepidemiológiai módszertan különböző alkalmazási területeit tekintettük át saját példáink bemutatásával: pl. a betegségek térképezését, a sérülékeny csoportok azonosítását, az összetett indikátorok alkalmazását, a földrajzi összefüggések vizsgálatát és a betegségek klasztereinek vizsgálatát. Végül a TÉR-EPI továbbfejlesztési lehetőségeiról halgattunk meg egy prezentációt.
A TÉR-EPI szakrendszerben a konferencia idején 2137 térkép érhető el, ebből 1908 halálozás, 224 népmozgalom és 5 társadalmi-gazdasági helyzet alapú. A rendszer hamarosan bővül, így 2025 nyarától már 4437 térkép lesz elemezhető, ebből 4194 halálozási és 238 népmozgalmi, és 5 társadalmi-gazdasági helyzet térkép.
Köszönjük a kiváló előadóinknak, a személyes és online résztvevőknek hogy eljöttek a konferenciánkra és/vagy használják a TÉR-EPI szakrendszert! Olvasóink között értékes térképeket sorsolunk ki, melyek regisztrációt követően ITT letölthetőek! 🙂
TÉR-Erő velünk van!
Az Epidemiológia és Surveillance Központ csapata
Galéria
RRF-2.3.1-21-2022-00006
