Korai felismeréssel és kezeléssel az emlőrák ötéves túlélési aránya meghaladja a 80%-ot

Az emlőrák évente több mint 500 000 nő halálát okozza világszerte, pedig azokban az országokban, ahol a korai felismerés (emlőszűrés és diagnózis) valamint az alapvető kezelés rendelkezésre áll és széles körben hozzáférhető, az ötéves túlélés meghaladja a 80%-ot (1).

Számos országban valósítanak meg hatékony és eredményes szervezett lakossági emlőszűrési programokat, amelyek bizonyítottan hozzájárulnak a halálozás és az előrehaladott emlőrák megbetegedési gyakoriságának csökkentéséhez (2-4). Hazánkban is adottak a feltételek, mégis az emlőrák halálozásra vonatkozó EUROSTAT becslés alapján 2019-ben a magyar nők az egyik legmagasabb mellrák miatti halálozást mutatták Európában (1. ábra).

A mellrák korai felismerése és az időben megkezdett, legkorszerűbb rákkezelés a két legfontosabb stratégia az emlőrák okozta halálozás megelőzésére. A korán felismert emlőrák (amikor kisméretű a daganat és még nem terjedt el), könnyebben, eredményesebben kezelhető.

Felhívjuk a Nők figyelmét, hogy az emlőszűrésen való részvétel életet menthet! 

Magyarországon az emlőrák a második vezető halálok a rosszindulatú daganatok között nők körében.  A 2007-től  2018-ig tartó időszakban a nők között átlagosan minden negyedik felismert daganat emlőrák volt (2. ábra). 2007-2021 között pedig összesen mintegy 11 000 fő 25-64 éves nő hunyt el emlőrák miatt. Ez az összes rosszindulatú daganat okozta női haláleset 16%-át teszi ki (3. ábra).

2. ábra A 25-64 éves nők rosszindulatú daganatok okozta megbetegedéseinek megoszlása főbb okok szerint Magyarországon, 2007-2018.

Alapadatok forrása: Nemzeti Rákregiszter

3. ábra A 25-64 éves nők rosszindulatú daganatok okozta halálozásának megoszlása főbb okok szerint Magyarországon, 2007-2021.

Alapadatok forrása: KSH

Az emlő rosszindulatú daganatos megbetegedései az országos átlagnál gyakrabban fordulnak elő a főváros egészében, valamint annak észak-nyugati agglomerációjában és Komárom-Esztergom megye Pest megyével határos területein.  Magasabb kockázat azonosítható szórványosan az észak- és dél-alföldi, valamint az észak-magyarországi régiók néhány településén is (4. ábra). Az alábbi térképeken láthatóak a halálozási kockázat és a felismert megbetegedési kockázat térbeli különbségei (4. és 5. ábra). Például a fővárosban az emlőrák megbetegedési és halálozási kockázat egyaránt magas. Számos alföldi település esetében viszont az alacsonyabb megbetegedési kockázat magasabb halálozási kockázattal társul. Ezeknek az eredményeknek fontos népegészségügyi üzenete van, amelyekre alapozottan célzott programok indíthatóak.   

4. ábra

5.ábra

1. World health Organization WHO position paper on mammography screening. https://www.who.int/publications/i/item/who-position-paper-on-mammography-screening
2. Plevritis S.K., Munoz D., Kurian A.W., Stout N.K., Alagoz O., Near A.M., et al. Association of screening and treatment with breast cancer mortality by molecular subtype in US women, 2000-2012. JAMA. 2018;319(2):154–164. doi: 10.1001/jama.2017.19130.
3. Bleyer A., Welch H.G. Effect of three decades of screening mammography on breast-cancer incidence. N Engl J Med. 2012;367(21):1998–2005. doi: 10.1056/NEJMoa1206809.
4. Siu A.L. U.S. Preventive services Task Force. Screening for breast cancer: U.S. Preventive services Task Force recommendation statement. Ann Intern Med. 2016;164(4):279–296. doi: 10.7326/M15-2886.

Az anyagot összeállította az  Epidemiológiai és Surveillance Központ.

RRF-2.3.1-21-2022-00006 Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium projekt