A kanyaró világszerte tapasztalható tömeges újbóli megjelenése – amely a COVID-19 világjárvány során elmaradt oltásoknak és a szülők körében növekvő oltás-bizonytalanságnak tulajdonítható – növeli a súlyosabb szövődmények és halálesetek kockázatát.
A kanyaró annyira fertőző, hogy ha egyetlen fertőző beteg egy teljesen fogékony közösségbe bekerül, akkor átlagosan 12-18 embernek adhatja tovább a fertőzést. Persze csak akkor, ha fogékony, azaz a közösségbe tartozó egyének nem rendelkeznek oltásból vagy természetes átvészeltségből származó immunitással.
A kanyarót behurcolhatják Magyarországra olyan utazók, akik járványos területről érkeznek. Ha nincs megfelelő arányú védettség az adott közösségben, akkor egy ilyen eset is elég lehet ahhoz, hogy járvány törjön ki.
Bár a kanyaró elleni vakcina két adagja az oltottak közel 100%-át védi, a levegőben terjedő vírus olyan hatékonyan és gyorsan képes terjedni, hogy egy közösségben a gyermekek legalább 95%-át be kell oltani a járványok megelőzéséhez.
A kanyaró egyáltalán nem egy ártalmatlan betegség. 10 000 fogékony, kanyaróval fertőzött gyermekből átlagosan 2000 kerül kórházba, 1000-nél bakteriális középfülgyulladás alakul ki, ami maradandó halláskárosodással járhat, 500-nál bakteriális tüdőgyulladás jelentkezhet, és 10-30 gyermek a szövődmények következtében meghal. A kanyaró gyakran teszi a betegeket sebezhetővé a másodlagos bakteriális fertőzésekkel szemben, mint például a tüdőgyulladás, amely a kanyarós betegek halálának egyik leggyakoribb oka. A kanyaró „immunamnéziát” okozhat az emberi ellenanyag-készlet sokféleségének és mennyiségének csökkentésével, ami valószínűleg az ellenanyagot termelő sejtek egy részének elpusztítása miatt következik be. Emiatt az immunrendszer elveszítheti azon képességét, hogy leküzdje azokat a fertőzéseket, amelyekkel szemben a beteg korábban immunis volt (Mina et al., 2019). A kanyaróvírus-fertőzésből való felépülést követően az immunfunkció helyreáll, de a kanyaró által kiváltott memóriasejt-elimináció megváltoztathatja a korábban megszerzett immunmemóriát.
2022-ben a kanyaró terjedése megszűntnek (elimináltnak) volt tekinthető Magyarországon. A terjedés eliminációja a betegség folyamatos terjedésének több mint 12 hónapon át tartó hiányát jelenti, amit jól működő felügyeleti rendszer bizonyít. Ha sikerül az eliminációs célokat tartani, akkor hiába hurcolják be a fertőzést járványos területekről, a betegség nem tud terjedni a sok védett személy miatt, és fertőzési lánc nem tud kialakulni.
Mindenképpen arra kell törekedni, hogy ez így is maradjon!
Annak ellenére, hogy régen a kanyaró gyakori gyermekbetegség volt, ma már a legtöbb orvostanhallgató, háziorvos, házi gyermekorvos és sürgősségi orvos csak a képzése során tanult róla, de nem látott még kanyarós beteget, ezért nem biztos, hogy a tünetek alapján elsőre könnyen felismeri a betegséget. Érdemes tehát átismételni a tüneteket és azokat a teendőket is, amiket kanyarógyanús betegnél el kell végezni!
A kanyaró korai tünetei jellegzetesek, ha láz és kiütés, valamint kötőhártyagyulladás együttesen jelentkezik, mindig gondolni kell rá.
Kezdetben ez a betegség úgy nézhet ki, mint a nátha, kivéve azt, hogy a kanyarós gyerek jobban szenved, mint a náthás. Később, a bőrön megjelenő jól ismert piros foltok mellett a kanyaró általában fehér foltokat okoz a szájban, ami fájdalmassá teheti a gyermekek számára az evést és az ivást. Sok kanyarós kisgyermek kiszárad és alultáplált lesz a betegség alatt. A kanyarós betegek körülbelül 20%-a kerül kórházba, gyakran azért, mert intravénás folyadékpótlásra van szüksége.
A gyermekeknél a vörös, kanyarós kiütések kialakulása előtti napokban a tünetek a következők:
- köhögés
- letargia
- nátha
- rózsaszín szem
- láz
- fényérzékenység.
Sokan annyira érzékennyé válnak a fényre, hogy már a közönséges szobai fény is bántja a szemüket.
Ökölszabály, hogy a kanyarós emberek kb. kilenc napig terjeszthetik a vírust – négy nappal a kiütések kialakulása előtt kezdődik a fertőzőképesség, és a kiütések jelentkezése után még négy napig tart.
Mivel a vírus leginkább aeroszol révén terjed, így az akár két órával azután is átviheti a vírust a fogékony emberekre, hogy a beteg elhagyta a szobát, de a köhögéssel szétporlasztott finom légúti cseppecskék lebegve ott maradnak a helyiség légterében. Ezért fontos a fertőző betegségre gyanús, lázas beteg gyermeket a rendelőnek a fertőző betegek számára elkülönített helyiségeiben várakoztatni és vizsgálni.
Emlékeztetni kell az egészségügyi dolgozókat a megfelelő infekciókontroll óvintézkedésekre, például a beteg elkülönítésére, és hogy az elkülönítő szobába belépő egészségügyi dolgozóknak FFP2/N95-ös vagy hasonló hatékonyságú, orrot és szájat eltakaró maszkot kell viselnie.
A kanyaró nem egy új vírus. Több mint egy évszázada tanulmányozzák a járványtanát. Okkal vannak gyakorlati járványügyi szabályaink, amiket nem szabad figyelmen kívül hagyni. A kanyaró megfékezése soha nem lehet vita tárgya!
Fontos, hogy a szülők és a közösség is odafigyeljenek. A fertőző betegségek megfékezéséhez csapatmunkára van szükség, melyben a szülőknek, pedagógusoknak, védőnőknek, egészségügyi dolgozóknak, járványügyi szakembereknek és döntéshozóknak is nagy szerepe van. Mindennek az alapját képezi egymás azonnali, hiteles tájékoztatása, a tevékenység transzparenciája, mert ez építi a bizalmat és csak ez vezethet jó eredményekhez!
Irodalom:
(1) Mina, M.J. et al. (2019) ‘Measles virus infection diminishes preexisting antibodies that offer protection from other pathogens’, Science, 366(6465), pp. 599–606. Available at: https://doi.org/10.1126/science.aay6485.
(2) 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről
A Hogyan ismerje fel a kanyarót? és Milyen járványügyi intézkedések szükségesek kanyaró gyanúja esetén? letölthetőek nyomtatható PDF formátumban is.
Összeállította az 
RRF-2.3.1-21-2022-00006 Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium projekt 