Az influenza elleni védőoltások eredményessége Európában: a 2022-2023 VEBIS kutatás (Vaccine Effectiveness, Burden and Impact Studies) háziorvosok bevonásával végzett többközpontú vizsgálatának eredményei – összefoglaló
A teljes cikk itt olvasható: https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/irv.13243
A tudományos közlemény társszerzői az Epidemiológiai és Surveillance Központból: Oroszi Beatrix, Horváth Judit Krisztina, Túri Gergő, Krisztalovics Katalin, Ferenczi Annamária, Mucsányiné Juhász Krisztina; valamint a Laboratóriumi és Medicina Intézetből: Kristóf Katalin.
Összefoglaló
Háttér: A 2022-2023-as influenzaszezonban az influenza-megbetegedések legnagyobb hányadát kezdetben az A(H3N2) influenzavírusok okozták Európában, melyet az Influenza A(H1N1)pdm09 és a B típusú influenzavírusok nagyobb mértékű terjedése követett. A VEBIS nemzetközi, többközpontú, háziorvosok bevonásával végzett kutatás során a szezonális influenzaoltások védőhatását (vaccine effectiveness, védőoltás eredményesség, VE) „teszt-negatív” epidemiológiai módszertan segítségével becsülték meg.
A magyarországi kutatásokat a VEBIS konzorcium tagjaként a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központja koordinálja az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium keretei között.
Anyagok és módszerek: A 2022-2023-as VEBIS multicentrikus teszt-negatív eset-kontroll vizsgálatban 10 ország (Franciaország, Hollandia, Írország, Horvátország, Magyarország, Németország, Portugália, Románia, Spanyolország Navarra régiója és Svédország) vett részt önként jelentkező háziorvosokból álló kutatási hálózatukkal. Az akut légúti fertőzés tüneteivel rendelésen megjelenő betegektől a háziorvosok légúti mintákat vettek a tüneteket okozó kórokozó laboratóriumi vizsgálattal történő azonosítására. Emellett egy strukturált kérdőív segítségével további adatokat gyűjtöttek többek között a légúti tünetekről, a krónikus alapbetegségekről, és az oltottságról. Logisztikus regressziós módszerrel meghatározásra került, hogy az influenza elleni védőoltások mennyire voltak képesek csökkenteni az influenza-megbetegedés kockázatát kor-, illetve célcsoportonként, valamint az egyes influenzavírus-típusok (Influenza A vagy B), illetve -altípusok (Influenza A(H3N2), Influenza A(H1N)pdm09) okozta fertőzések esetén. A védőoltások eredményességét az oltás óta eltelt idő függvényében is vizsgálták.
Eredmények: A kutatás során 38 058 páciens adatait elemezték, akik közül 9129 (24%) főnél a laboratóriumi vizsgálat influenzavírusra pozitív eredményt adott. Közülük 3786 fő Influenza A(H3N2), 548 fő Influenza A(H1N1)pdm09 és 3275 fő Influenza B vírus irányában vizsgálva pozitív volt.
Az Influenza A(H3N2) ellen 36%-os (95% CI: 25-45) védelmet nyújtott a védőoltás (VE) az összes korosztályt egybevonva, és 30% és 52% között mozgott a különböző korcsoportokat és célcsoportokat külön-külön vizsgálva. A VE az Influenza A(H3N2) 2b kládja (a szezon domináns vírusváltozata) ellen 38%-nak bizonyult (95% CI: 25-49).
Az Influenza A(H1N1)pdm09 elleni VE összességében 46% (95% CI: 35-56) volt, és korcsoportonként és célcsoportonként 29% és 59% között mozgott. A VE az Influenza A(H1N1)pdm09 5a.2a kládja ellen 56% (95% CI: 46- 65) volt és 79% (95% CI: 64-88) az 5a.2a.1 kláddal szemben.
Az Influenza B vírus elleni VE 76% (95% CI: 70-81) volt; összességében 84%, 72% a 0-14 évesek, illetve 71% a 15-64 évesek korcsoportjába és az influenza elleni védőoltás célcsoportjába tartozók körében.
A hemagglutinin génjének 197. pozíciójában mutációt hordozó B típusú influenzavírus okozta fertőzések ellen 79%-os (95% CI: 73-85) védelmet nyújtott a védőoltás, míg azokban az esetekben, amikor a fertőzést okozó vírus ezt a mutációt nem tartalmazta, a védelem szintje 90%-nak (95% CI: 85-94) bizonyult.
Következtetés: A VEBIS háziorvosi kutatási hálózatában a 2022-2023-as légúti szezon végén született eredmények magas védőoltási eredményességet mutattak a gyermekek körében és az influenza B ellen, és alacsonyabb VE-t az A(H1N1)pdm09 és az A(H3N2) influenzavírus ellen.
