Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2023 szeptemberében első ízben adott ki jelentést a magas vérnyomás globális hatásairól, valamint tett ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet felvenni a versenyt ellene. (1) A jelentésben foglaltak szerint a magas vérnyomással élők száma 1990 és 2019 között megduplázódott a világon, 650 millióról 1,3 milliárdra nőtt. Világszerte a magas vérnyomásban szenvedő emberek közel fele nem tud az állapotáról és körülbelül minden ötödiket nem kezelnek megfelelően.
A magas szisztolés vérnyomás (≥110-115 mmHg) a korai halálozás legfontosabb kockázati tényezője világszerte, amely évente mintegy 10,8 millió elkerülhető halálesethez vezet. A becslések szerint a betegségteher évente 235 millió elvesztett vagy fogyatékossággal töltött életév. (2)
Hazánkban a 30-79 éves lakosság közel fele, a férfiak 56, a nők 41%-a szenved magas vérnyomás betegségben. Ezzel Magyarország az országok azon 10%-a közé tartozik ahol a legmagasabb a hipertónia aránya az említett 30-79 éves korcsoportban. 10 magas vérnyomásban szenvedő magyar felnőtt közül átlagosan csak 6 felismert (orvos által diagnosztizált) és közülük csak 5 kezelt és a kezeltek esetében is csak minden másodiknak van a vérnyomása megfelelően beállítva.
Ha sikerülne Magyarországon a hatékonyan kezeltek arányát megduplázni, akkor 2040-re 86 000 haláleset lenne elkerülhető. Ezzel a magas szisztolés vérnyomásnak tulajdonítható szív- és érrendszeri női halálozás fele, a férfi halálozás közel 60%-a megelőzhető lenne. (WHO magyarországi magas vérnyom ország profil a jelentés 152. oldalán található)
A magas vérnyomás megelőzése, korai felismerése és hatékony kezelése a legköltséghatékonyabb beavatkozások közé tartozik az egészségügyben, ezért az alapellátás szintjén kínált ellátási csomag prioritásaként javasolt kezelnie minden országnak. A megfelelő vérnyomás érték életmódváltással valamint egyszerű, alacsony költségű gyógyszeres kezeléssel sikeresen beállítható. A komplex hipertónia megelőzési és kezelési programok számos országban továbbra is elhanyagoltak, alulprioritizáltak és messze alulfinanszírozottak.
A magas vérnyomás és a hozzá kapcsolódó szövődmények az egyéni életminőség romláson túl, jelentős gazdasági költséggel járnak a betegek és családjaik, az egészségügyi rendszerek és a nemzetgazdaság számára is.
A magas vérnyomás betegséggel élő embereknek jelentős közvetlen egészségügyi költségeik merülnek fel, és gyakran a legproduktívabb éveikben veszíthetik el a jövedelmüket, ami az egész család társadalmi-gazdasági helyzetének meggyengüléséhez vezethet. A magas vérnyomás miatt kialakuló szívinfarktus és stroke ellátása jelentős költségeket ró az egészségügyi rendszerekre. Egy becslés szerint a hipertónia-kezelési programok gazdasági haszna körülbelül 18-szorosan haladja meg a befektetett költségeket (4).
A jó hír az, hogy a magas vérnyomás és szövődményei megelőzhetőek és korán felismerve kezelhetőek is. Minél tovább él valaki diagnosztizálatlan és/vagy nem megfelelően kezelt magas vérnyomással, annál rosszabbak lesznek a hosszú távú egészségkilátásai valamint az életminősége. (3)
A kockázati tényezők csökkentése érdekében csak négy dolgot javasolt tenni. Ezek mindegyike önállóan is hozzájárul a jó egészségi állapothoz, de a leghatékonyabb mégis az, ha egyszerre valósítjuk meg:
- Egészséges táplálkozás, beleértve a sószegény étrendet és így az egészséges testsúly fenntartását,
- Túlzott alkohol fogyasztáskerülése
- Nem dohányzás, leszokás
- Rendszeres testmozgás.
Ezeket az egyéni szintű törekvéseket az egészség politikának is javasolt támogatnia valamint az ehhez szükséges feltételeket biztosítania. Az egészségfejlesztést támogató szakpolitikák akkor a leghatékonyabbak, ha a teljes népességre kiterjedőek és olyan színtereken hajtják végre, ahol a lakosság különböző célcsoportjai könnyen elérhetőek (pl. például iskolákban, munkahelyeken stb.).
Az ENSZ Közgyűlésének a nem fertőző betegségek megelőzéséről és felügyeletéről szóló 2011. évi politikai nyilatkozata kinyilvánította, hogy a kardiovaszkuláris megbetegedések és más nem fertőző betegségek előfordulása és szövődményeik nagymértékben megelőzhetők vagy csökkenthetők. (5) Rendelkezésünkre állnak ugyanis azok a módszerek, amelyek tudományos bizonyítékokon alapulnak, megfizethetőek, költséghatékonyak és megvalósításuk több ágazat bevonásával sikerrel megvalósítható.
Az ENSZ Közgyűlése 2013-ban átfogó globális monitoring rendszert fogadott el, azzal a céllal, hogy a „magas vérnyomás gyakoriságát 25%-kal csökkentsék az országok 2025-ig”. Ennek a célnak az elérését szolgálja az alábbi 9 stratégiai beavatkozási terület:
Összességében a magas vérnyomás okozta betegségteher világméretű probléma, azonban a tendenciák megfordíthatóak. A WHO ajánlott nemzeti célkitűzések és beavatkozási területek megvalósításával a hipertónia eredményesen visszaszorítható. Az opportunisztikus szűrések és eseti, akciószerű beavatkozások nem elegendőek, mert a tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy csak az össztársadalmi szintű beavatkozásoktól várható a fentebb idézett kedvezőtlen egészség mutatók javulása.
Irodalom
- Global report on hypertension: the race against a silent killer [Internet]. Elérhető: https://www.who.int/publications/i/item/9789240081062
- Worldwide trends in hypertension prevalence and progress in treatment and control from 1990 to 2019: a pooled analysis of 1201 population-representative studies with 104 million participants – PubMed [Internet]. [idézi 2023. október 16.]. Elérhető: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34450083/
- Noncommunicable diseases: Risk factors [Internet]. [idézi 2023. október 16.]. Elérhető: https://www.who.int/data/gho/data/themes/topics/topic-details/GHO/ncd-risk-factors
- Horton S, Gelband H, Jamison D, Levin C, Nugent R, Watkins D., Ranking 93 health interventions for low- and middle-income countries by cost-effectiveness, 2017. augusztus 10. Elérhető: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5552255/
- ENSZ, Resolution adopted by the General Assembly on 19 September 2011., 2012. január 24. [idézi 2023. október 16.]; Elérhető: https://digitallibrary.un.org/record/720106