A 2021-es COVID-19 pandémia időszakában a járvány dinamikája folyamatosan változott, az elérhető oltóanyagok köre pedig bővült. A pandémia alatt az egyes oltóanyagok által nyújtott védelem mértékének meghatározása azonban kihívást jelentett az eddig ismert, hagyományos epidemiológiai módszerekkel, mivel ezek egyrészt időigényesek, másrészt kiterjedt adatgyűjtést és jelentős humánerőforrást igényelnek. Ezért olyan új megközelítés alkalmazása vált szükségessé, amely a rendelkezésre álló, rutinszerűen gyűjtött adatok felhasználásával gyors, valós idejű becslést ad a védőoltások teljes népességre vonatkozó eredményességéről.
A COVID‑19 elleni oltások közel valós idejű eredményességének vizsgálatára ezért egy erre a célra kevéssé alkalmazott technikát, a screening módszert választottuk. A módszer lényege, hogy a teljes népesség oltottsági arányát összehasonlottuk a laboratóriumilag igazolt COVID-19 betegek oltottsági arányával. A két érték közötti eltérésből következtettünk az oltások fertőzésekkel szembeni védőhatására populációs szinten. A védőoltás-eredményesség (VE) időbeli alakulását országos szinten számoltuk ki statisztikai módszerekkel, heti bontásban, korcsoportonként és oltóanyagonként (alfa és delta SARS-CoV-2 variánsok elleni oltóanyagok: Pfizer-BioNTech, Moderna, AstraZeneca, Sputnik V, Janssen és Sinopharm).
Az eredmények alapján minden vizsgált oltóanyag védelmet nyújtott a COVID-19 megbetegedés ellen, vagyis a fertőzöttek között az oltottak aránya mindig alacsonyabb volt, mint a teljes népességben. Ugyanakkor eltérő VE-t mértünk az egyes oltóanyagok tekintetében, valamint az értékek csökkentek az oltás óta eltelt idő függvényében. Ez a csökkenési ütem azonban az alapimmunizálást követően adott emlékeztető oltással visszafordítható volt, a védelem mértéke ismét emelkedett azoknál, akik megerősítő oltásban részesültek.
Vizsgálatunk eredményei megerősítik a védőoltások kiemelt jelentőségét a COVID-19 elleni védekezésben. Az elvégzett elemzések alapján képet kaphatunk a védőoltások időben változó eredményességéről, az emlékeztető oltások által kiváltott védettség mértékéről, az oltóanyag-specifikus eredmények pedig célzott oltási stratégiák kidolgozását teszik lehetővé.
Mindezek alapján a screening módszer megfelelőnek bizonyult a védőoltások eredményességének gyors és teljes népességre kiterjedő értékelésére. Bár a módszer nem helyettesíti a részletes egyéni adatokra épülő elemzéseket, járványhelyzetben mégis előnyös lehet az alkalmazása, mert részletes és időigényes vizsgálatok elvégzése nélkül is elősegíti a szakmailag megalapozott döntéshozatalt.
- ábra: A laboratóriumilag igazolt COVID-19 elleni VE (védőoltás-eredményesség) alakulása az idő előrehaladtával, hetente, korcsoportonként és az elsődleges oltási sorozat oltóanyagának típusa szerint, Magyarország, 2021. 20–52. hét
(A Janssen vakcinával oltott vagy 18 év alatti fertőzöttek alacsony száma miatt a hozzá tartozó VE-értékek az ábrán nem szerepelnek, számszerűen Kiegészítő Táblázatokból S2–S4. érhető el.)
A rövidítések megegyeznek az 1. ábrában szereplőkkel. A színezett területek a 95%-os konfidenciaintervallumot jelzik. Az emlékeztető dózisok által kiváltott hatás kezdete a 33. héttől függőleges fekete vonal jelöli, ettől kezdve az eredmények nem csupán a megadott elsődleges oltóanyagra vonatkoznak, hanem az elsődleges vakcina és az emlékeztető ismeretlen kombinációjára. Az emlékeztető dózisok szinte kizárólag mRNS-vakcinák voltak (1. ábra).
Forrás: Vaccines (Basel). 2022 Oct 29;10(11):1824. doi: 10.3390/vaccines10111824 publikáció 2. ábrája alapján SE ESK saját szerkesztés
The role of epidemiological surveillance and mathematical forecasting in preventing and mitigating pandemic waves – what has been accomplished and what should be achieved
Judit K. Horváth¹ ² ³, Tamás Ferenci² ³ ⁴, Annamária Ferenczi¹ ² ³, Gergő Túri¹ ² ³, Gergely Röst² ³ ⁶, Beatrix Oroszi¹ ² ³
¹ Epidemiology and Surveillance Centre, Semmelweis University
² Mathematical Modelling and Epidemiology Task Force
³ National Laboratory for Health Security
⁴ Physiological Controls Research Center, Óbuda University
⁵ Department of Statistics, Corvinus University of Budapest
⁶ Bolyai Institute, University of Szeged
Summary
Several studies have reported the waning effectiveness of COVID-19 vaccines. This study aims to demonstrate the applicability of the screening method for estimating vaccine effectiveness (VE) in a pandemic. We report VE in Hungary, estimated with the screening method, in 2021, covering a period of Alpha and the Delta variant, including the booster dose roll-out. Hungary is in a unique position to use six different vaccines in the same population. All vaccines provided a high level of protection initially, which declined over time. While the picture is different in each age group, the waning of immunity is apparent for all vaccines, especially in the younger age groups and the Sinopharm, Sputnik-V, and AstraZeneca vaccines, which performed similarly. This is clearly reversed by booster doses, more prominent for those three vaccines, where the decline in protection is more evident. Overall, two vaccines, Pfizer/BioNTech and Moderna, tend to produce the best results in all age groups, even with waning immunity considered. Using the screening method in future pandemic waves is worthwhile, especially in countries struggling with a lack of resources or when there is a need to deliver VE results within a short timeframe due to urgent decision-making.
Horváth JK, Ferenci T, Ferenczi A, Túri G, Röst G, Oroszi B. Real-Time Monitoring of the Effectiveness of Six COVID-19 Vaccines against Laboratory-Confirmed COVID-19 in Hungary in 2021 Using the Screening Method. Vaccines (Basel). 2022 Oct 29;10(11):1824. doi: 10.3390/vaccines10111824. PMID: 36366334; PMCID: PMC9697606.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/36366334/
Készítette az 
RRF-2.3.1-21-2022-00006
