Házirend

Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Klinika

Házirend!

Tisztelt Betegünk!

Az alábbiakban foglaltuk össze azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek fontosak lehetnek az Ön és látogatói számára a klinikán való benntartózkodás ideje alatt.

A Semmelweis Egyetem kiemelten fontos feladatának tartja a páciensek, betegek és hozzátartozóik (a továbbiakban: Beteg) tájékoztatáshoz fűződő jogának teljes körű gyakorlását, az orvos-beteg kapcsolatban az eredményes betegellátáshoz szükséges információ áramlásának biztosítását. A betegtájékoztatóval széleskörű ismereteket szeretnénk nyújtani a betegtájékoztatási gyakorlatról a betegek jogairól és kötelességeiről, illetve a Házirendről.

A tájékoztató célja, hogy hasznos információkkal segítsük az Ön intézménybéli ellátását, csökkentsük az Önben rejlő esetleges bizonytalanságot és kiszolgáltatottság érzését. Az ellátáshoz szükséges tudnivalók rendelkezésre állása egyaránt fontos a beteg (hozzátartozó) és az intézmény munkatársai számára is, az ellátás így valósítható meg eredményesen, hatékonyan és biztonságosan.

A Házirend betartásával a gyógyító munka eredményességét, az Ön és betegtársait megillető betegjogok érvényesülését, valamint az orvosok, az ápoló személyzet és az egészségügyben dolgozó valamennyi más személy munkáját segíti.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A SZABÁLYOZÁS CÉLJA:

A Semmelweis Egyetem Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Klinika (továbbiakban: MESK) Házirend szabályzata az a Klinikán való tartózkodás rendjét, az egészségügyi ellátás igénybevételével kapcsolatos alapvető ismereteket, a tisztelt betegeinkre és látogatóikra, illetve egyéb jogcímen, a Klinika területén tartózkodó személyekre vonatkozó előírásokat, elvárásokat hivatott szabályozni.

A HÁZIREND HATÁLYA:

A Házirend hatálya kiterjed a MESK területén megtalálható valamennyi járó és fekvőbeteg részlegire, az ott kezelt és ellátott betegekre, azok látogatóira, továbbá a MESK területén tartózkodó személyekre.

Jelen Házirend jóváhagyást követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a korábban kiadott Házirend hatályát veszti.

A HÁZIREND BE NEM TARTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI

Jelen Házirend betartására a MESK zavartalan működése és a hatékony betegellátás megvalósítás érdekében van szükség.

Felhívjuk figyelmüket arra, hogy amennyiben a Házirend rendelkezéseit nem tarják be, úgy a Klinika jogosult a biztonsági szolgálat közreműködését igénybe venni.

Felhívjuk figyelmüket arra, hogy a Házirend súlyos megsértése miatt a beteg a Klinikáról elbocsátható.

Felhívjuk figyelmüket, hogy aki a Klinika számára kárt okoz, azt köteles megtéríteni.

A Klinika szakmai tevékenysége ellátását illetően önálló, szervezeti és működési tevékenysége körében pedig, szabadon dönt mindazon kérdésekben, amelyeket jogszabály, vagy jelen szabályzat nem utal más szerv, vagy személy hatáskörébe.

Az intézmény megközelíthetősége, elérhetőségek

Intézményünk címe:

Budapest, Gyulai Pál utca 2.

Intézményünk levelezési címe:

Budapest, Gyulai Pál utca 2.

Honlap: http://semmelweis.hu/egynapossebeszet/

Email cím: pap.gabriella@semmelweis.hu

Igazgatói titkárság:06-70-457-2369

Betegfelvétel telefonszáma:06-30-566-2520, 06-20-663-2235, 06-30-016-4186

Intézményünkbe az alábbi módokon juthat el:

tömegközlekedéssel:

M2Metró, 4-es /6-os villamos, 7-es autóbusz Blaha Lujza térig

gépkocsival:

GPS koordináta 47.495630, 19.067264

Parkolási lehetőségek:

Az Intézmény épülete mellett, a környező utcákban csak fizető parkoló található.

Intézményen belüli tájékozódás

Intézményünk főbejáratánál találhatóak az útbaigazító feliratok, melyek a betegfelvételi irodához/ablakhoz irányítanak.

Intézményünkben portaszolgálat működik. Az épület bejárata akadálymentesített, mozgáskorlátozott látogatóink részére kialakított mosdó a földszinten található.

Liftek használata

Az egynapos klinika az 1-es és a 3-as lifttel közelíthető meg.

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

A KLINIKA BELSŐ RENDJÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ELŐÍRÁSOK

JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁS

INTÉZMÉNYÜNK MUNKARENDJE

Betegfelvétel nyitvatartás: hétfőtől – péntekig 6:00-16:00

AZ INTÉZMÉNYBEN TÖRTÉNŐ TARTÓZKODÁS RENDJE

Az Intézményi tartózkodása alatt kérjük a következő normák betartását

Az épület rendjét és a betegellátást nem zavaró viselkedés.

Az Intézmény területére tilos fegyvert, vagy – a jogszabályban meghatározott – közbiztonságra különösen veszélyes eszközt, élőállatot – a vonatkozó rendeletben meghatározott „segítő kutya” kivételével – behozni.

Szakrendeléseink: – Aneszteziológia

– Kézsebészet

– Nőgyógyászat

– Proktológia

– Sebészet

Az ambulanciákról részletes információ honlapunkon az alábbi linken található:

https://semmelweis.hu/egynapossebeszet/szakrendelesek/

A Klinika épületében nincs lehetőség a járóbetegek vagyontárgyainak, ruházatának őrzésére.

Erre tekintettel kérjük, hogy értéktárgyaikat a vizsgálatok alkalmával vigyék magukkal, valamint azok megóvására a lehető legnagyobb figyelmet fordítsanak!

Az előjegyzés:
Honlapunkon található a fenti linken.

Ambulás betegfelvétel rendje:
A Klinika szakrendeléseire érkező betegeinknek minden esetben be kell jelentkezni a főbejáratnál található Regisztrációs pultnál.
A felvételkor a betegfelvételi irodán/ablaknál (földszint, bal oldali bejárat) kell jelentkezni, ahol az iratok ellenőrzése és a számítógépes nyilvántartásba vétel történik, mely során az alábbi adatok kerülnek rögzítésre:(név, lakcím, születési hely és idő, anyja neve, telefonszám, TAJ szám)
A számítógépes rendszerben való rögzítés és személyes dokumentumok visszaadása után a betegfelvételi munkatárs tájékoztatja a beteget, hogy a kezelése hol kezdődik meg.
Tájékoztatni szeretnénk, hogy bizonyos szempontok módosíthatják a felvételi, behívási sorrendet, illetve azt, hogy néhány esetben a várakozási idő hosszabb is lehet, pl. sürgősségi esetek stb. Ilyenkor az előjegyzésben megadott időpontok módosulhatnak. Kérjük szíves türelmüket!

Szükséges egészségügyi és személyes dokumentumok

Az Ön kötelező azonosításához szükséges személyes iratok:

személyi azonosító igazolvány, ennek hiányában útlevél
lakcímkártya
TAJ kártya vagy Európai Egészségbiztosítási Kártya

Ellátásának biztonságos megtervezéséhez szükséges egészségügyi dokumentációk:

beutaló,
korábbi zárójelentések, ambuláns lapok,
leletek, vizsgálati eredmények (laboratóriumi leletek, röntgen lelet, CT, MR vizsgálat lelete és CD képanyaga)

Szedett gyógyszereinek listája, adagolása (szemcsepp, orrcsepp, tapasz stb. is) és egyéb gyógyszernek nem minősülőtáplálék kiegészítők, vitaminok stb. listája.

Amennyiben releváns, az egyes betegséghez vagy gyógyszerszedéshez kapcsolódóan vezetett naplót is be kell mutatni a vizsgálatot/beavatkozást végző orvosnak.

Előkészítés vizsgálatokhoz bizonyos beavatkozásokhoz

Ahhoz, hogy eredményesen el lehessen végezni a vizsgálatot/beavatkozást, kérjük, mindenkor a tájékoztatóban leírtaknak megfelelően készüljön fel.

A BETEG TÁVOZÁSA

Az elvégzett vizsgálati beavatkozás után Ön távozhat az Intézetből. Vannak esetek, amikor valamilyen feltételhez kötött az, hogy elhagyja az Intézetet. Szükség lehet pl. a vizsgálat elvégzését követően várakozásra, ha esetlegesen a vizsgálat ismétlése szükséges egy rossz felvétel (pl. rtg. kép értékelése stb.) miatt, munkatársaink elmondják a szükséges teendőket. Amennyiben erre valamilyen oknál fogva mégsem kerülne sor, kérjük, hogy kérjen felvilágosítást. Sose hagyja el a helyszínt azelőtt, hogy tájékozódna a teendőkről.

Elbocsátása előtt a következő dokumentumokat kaphatja kézhez:

felvilágosító szórólapok
szakorvosi javaslat (gyógyszer, tápszer, gyógyászati segédeszköz)
recept(ek)
orvosi igazolás
beutaló

Elbocsátásakor mindenképp érdemes felvilágosítást kérni, ha nem kapott választ vagy kielégítő választ az alábbi kérdésekről:

további gyógyszerszedés rendje
lehetséges mellékhatások,
azok az esetek, tünetek, panaszok, amikor azonnal orvoshoz szükséges fordulni
következő kontroll időpontja, helye
követendő életmód
ha a leletet nem azonnal kapja kézhez, annak átvételi feltételeiről

FEKVŐBETEG SZAKELLÁTÁS

OSZTÁLYOS BETEGFELVÉTEL RENDJE

Klinikánkra azok a betegek kerülnek felvételre, akiknek ellátása intézményünkben biztosított.
Klinikánkra osztályos felvételre, elektív (tervezett) műtéti ellátásra csak előzetes regisztráció és ambuláns kivizsgálás után van lehetőség.
A tervezett műtét pontos időpontjáról a Eset-menedzser telefonon kiértesíti. Az ambuláns kivizsgálás során pontos és fontos információkat kap a műtétet megelőző otthoni előkészítésről (hány óráig ehet-ihat, mely gyógyszereit veheti be, mely gyógyszerek bevételét kell mellőznie, illetve a műtét napján még az otthoni reggeli teendőit).
A Klinikára történő befekvés napján a betegnek be kell jelentkeznie az osztályon található szakma szerinti irodákban. Itt megtörténik az adminisztratív felvétel, majd átkerül a beteg a fekvő részlegre, ahol az ápolóknál jelentkezik.

Az egynapos sebészeti osztály napi rendje:

6:00 ébresztő, tisztálkodás
6:30 kötözés, otthonába távozásra készítjük a beteget
7:00 új betegek fogadása
8:15 műtétek kezdése
14:00-16:00 csendes pihenő az itt alvó pácienseknek
15:00 távozásra készítjük a rövid beavatkozás utáni betegeket
18:00 vacsora
22:00 villanyoltás

Az osztály elhagyása:

A vizitek alatt kérjük, feltétlenül tartózkodjék a kórteremben. Ennek időpontjáról az osztályos ápolóktól kap felvilágosítást. A klinika épületét este 20:00 és reggel 5:00 óra között zárva tartjuk.
Operált betegként a klinikai tömb elhagyása csak az ápoló vagy kezelő orvos engedélyével, hozzátartozó kíséretében, a zárójelentésen a beteg és a hozzátartozó által történt aláírás után lehetséges.
Önkényes távozás esetén a megfelelő nyilatkozat aláírása szükséges.

Általános szabályok:

TILTOTT, ILLETVE KORLÁTOZOTT TEVÉKENYSÉGEK

Tilos a Klinika területén a szeszes ital fogyasztása; a kábítószerek és tudatmosósító szerek használata; valamint a szerencsejáték.

Szigorúan tilos a közbiztonságra különösen veszélyes tárgyi eszközök Klinika területére történő behozatala, kivétel a rendvédelmi szervek hivatásos szolgálatban lévő tagjainak.

Dohányzás: az 1999. évi XLII. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál nyílt légtérben, a beteg utaktól 10 méteres távolságon kívül jelölhető ki dohányzóhely, melyről az osztály szakdolgozói adnak felvilágosítást.

Klinikákon dohányzásra kijelölt helyen az udvaron található.

A Klinika területén illetve annak bejáratától számított 5 méteres távolságon belül TILOS A DOHÁNYZÁS!

Klinikánkon való itt tartózkodása idején, amennyiben lehetséges, kerülje a dohányzást.

Mobiltelefon használata megengedett, amennyiben azzal a betegek a Klinika működését; a betegellátást; orvosi viziteket; betegtársaikat nem zavarják.

Kérjük, hogy rádiót csak fülhallgatóval hallgassanak.

TV készüléket a Klinikára behozni és működtetni az osztályos orvos engedélyével és a betegtársak hozzájárulása esetén lehet, és legkésőbb 22:00 óráig megengedett. A behozott készülékek épségéért, az általuk okozott kárért, illetve azok eltulajdonítása esetén a Klinika felelősséget nem vállal.

A klinika berendezéseinek nem megfelelő kezelése, használata, rongálása esetén az intézet kártérítési igénnyel él!

Klinikán belül saját kezdeményezésű tevékenység (ügynöki tevékenység, árusítás, kéregetés, szórólapok-, plakátok kihelyezése, kérdőív kitöltése) nem megengedett.

A rend és tisztaság szabályait a Klinika összes helységében az esetleges fertőzések megelőzése céljából kérjük betartani.

Élő állatot a Klinika területére behozni a jogszabályban meghatározottak szerint szigorúan tilos. Kivéve a rendőrségi szolgálatot teljesítő állatokat, a megkülönböztető jelzéssel ellátott segítő kutyákat.

BIZTONSÁG

Tűzvédelem:

Az Intézet területén a dohányzás és nyílt láng használata tilos! Dohányzásra kizárólag az utcai bejárattól számított 5 méteres körzeten kívül van lehetőség.
Tűz esetén kérjük. kövesse az intézet munkatársai, portaszolgálat vagy a hatóság utasításait! A menekülési útvonalakat a folyosón elhelyezett alaprajzokon tekintheti meg,
Az intézet kiürítése esetén kérjük, az épület elhagyását azonnal kezdje meg és kövesse a menekülési útvonalat jelző zöld nyilakat (mennyezeten, oldalfalon elhelyezve a folyosókon)!
Kérjük a kórházi berendezések és felszerelések fokozott megóvását.
A Klinikán 24 órás biztonsági szolgálat működik, amely munkaidőben a portaszolgálatot is ellátja, valamint felelős a Klinikán a személy- és vagyonbiztonságért, a Házirend betartásáért.
A Klinika területén levő megfigyelő készülékek (kamerák) felügyeletét a Biztonságtechnikai osztály látja el.
A Klinika kamerarendszerinek felvételei szükség esetén visszakereshetők, bűncselekmény gyanúja, vagy szabálysértés esetén a rendészeti szerveknek átadásra kerülnek.
A Klinika vagyonbiztonsága érekében- indokolt esetben- a portaszolgálat jogosult a személyes tárgyak átvizsgálásra.
Kérjük, csak a lehető legszükségesebb esetben hozzon magával értéktárgyat.

Környezetvédelem

Az egészségügyi ellátás során veszélyes hulladékok is keletkezhetnek, melyeket a többi hulladéktól külön, erre rendszeresített hulladékgyűjtő edényben gyűjtünk, Bár a veszélyes hulladékot legtöbbször az egészségügy személyzet helyezi el, előfordulhat, hogy ellátása során Önnél is keletkeznek ilyen jellegű hulladékok, leginkább pl. vérrel szennyezett gézlap stb. Kérjük, ha Önnél ilyen veszélyes hulladék keletkezik, azt minden esetben a személyzetnek adja oda, majd ők gondoskodnak azelhelyezéséről.

Rendkívüli események, segítségkérés

Amennyiben rendkívüli – a házirendbe, jogszabályba ütköző vagy egyéb a normálistól eltérő – eseményt észlel (pl.: lopás, egyéb rendbontás, tűz stb.) kérjük, haladéktalanul jelezze az Intézet munkatársainak, a portaszolgálatnak, vagy hívja a nap 24 órájában az

Egyetem Központi Diszpécser- és Járőrszolgálatát a 06-20-663-2000-estelefonszámon
(belső telefonról 0*2000, vagy központon keresztül a 2000-es mellék)!

TÉRÍTÉS ELLENÉBEN NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK

Intézetünkben a hatályos jogszabályok értelmében térítéses szolgáltatások igénybevételére is lehetőség nyílik. Ezeket a szolgáltatásokat az Egyetem Térítési Díj Szabályzata (http://semmelweis.hu/betegellatas/teritesi-dijak/)tartalmazza, amely az egyetem honlapján, érhető el.
A Semmelweis Egészségügyi Kft.-n keresztül is igénybe veheti szolgáltatásainkat.
Erről részletesen tájékozódhat a https://semmelweiskft.hu oldalon

VALLÁSGYAKORLÁS LEHETŐSÉGE: Tájékoztatjuk, hogy az egyház képviselői rendszeresen látogatják az Egyetem klinikáit az esetleges vallásgyakorlási igények kielégítésére. A beteglátogatók nem ismerik a páciensek kórtörténetét és csak a beteg személyes kérése esetén végzik munkájukat

BETEGAZONOSÍTÓ RENDSZER MŰKÖDÉSE

A betegazonosító rendszer működésének általános szabályai

A Klinika a betegellátás biztonságának fokozása érdekében betegazonosító rendszert működtet.

A betegazonosító rendszer azt a célt szolgálja, hogy a Klinikán belüli ellátás során segítse az egészségügyi személyzetet a beteg azonosításában. A rendszer használata fokozza az ellátás biztonságát, mert ellenőrizhetővé teszi, hogy valóban az adott betegen végezzék el a számára szükséges vizsgálatot, beavatkozást.

A betegazonosító formája: karszalag (csuklószalag).

A betegazonosító karszalag (csuklószalag) színe, alakja, jellege egységes, nem tartalmazhat semminemű olyan eltérést, ami diszkriminációra adna alkalmat.

A betegazonosító karszalag adattartalmát a mindenkori hatályos adatvédelmi jogszabályok előírásinak-, valamint a SE Adatvédelmi Szabályzatában foglaltaknak figyelembevételével határozzuk meg.

A betegazonosító alkalmazásához a beteg írásos beleegyező nyilatkozata NEM szükséges. A karszalag felhelyezésének mellőzését a beteg, vagy törvényes képviselője írásban kérheti. Kérésének abban az esetben lehet eleget tenni, ha a beteg kezelőorvosa úgy ítéli meg, hogy a karszalag felhelyezésének mellőzése a beteg ellátása során a beteg számára semmiféle kockázatot nem jelent.

Az azonosító karszalag felhelyezése nem mellőzhető, ha a beteg:

 cselekvőképtelen, és a felvételnél nincs jelen az Eü. tv. 16. § (2) bekezdésben meghatározott hozzátartozója,

 kommunikációképtelen, vagy abban akadályozott,

 öntudatlan,

 fizikai és/vagy szellemi állapota miatt önmaga azonosítására átmenetileg, vagy tartósan nem képes, illetve

 közvetlen életveszélyben van, vagy

 mások életét, illetve testi épségét közvetlenül veszélyezteti

LÁTOGATÁSI REND (ha nincs járványügyi veszélyhelyzet)

Az egészségügyi szolgáltatónál a látogatási idő 16-18 óráig tart, azon betegeinknél, akik nem a műtét napján kerülnek elbocsátásra. Egy beteg a Házirend betartásával egyszerre legfeljebb 2 főt fogadhat úgy, hogy ezzel betegtársait, és az ellátást nem zavarja.
Amennyiben Ön nem fekvőbeteg, úgy kérjük, hogy látogatóját az osztály folyosóján fogadja. Tekintettel arra, hogy az egynapos sebészeti beavatkozások esetében, a betegek többsége még a felvétel napján távozik, az Ő esetükben látogatásra nincsen szükség, hazabocsátáskor 1 fő hozzátartozóval távozhat osztályunkról.
A látogatási időtől eltérő, egyedi látogatásra lehetőséget az osztály/részlegvezető főorvos – a szolgálatvezető ápoló tájékoztatásával – írásban engedélyezhet.
14 éven aluli gyermek beteget- a gyermek érdekében- nem látogathat.

LÁTOGATÁSI REND JÁRVÁNYÜGYI VESZÉLYHELYZETBEN

A mindenkori törvényi rendelkezésnek megfelelően.

ADATVÉDELMI RENDELKEZÉSEK ÉS SAJTÓNYILVÁNOSSÁG

A beteg megtilthatja, hogy a gyógykezelésének tényét vagy a gyógykezelésével kapcsolatos egyéb információt más személy előtt feltárják. Ettől csak a betegdokumentációban megjelölt személy, a beteg közeli hozzátartozója vagy a gondozására köteles személy kérésére- a beteg érdekében – lehet eltekinteni.

Telefonon a beteg állapotáról kizárólag a beteg rendelkezésének megfelelően az osztályos orvos, illetve az ügyeletes orvos – egyéni mérlegelés alapján – adhat felvilágosítást.

A Klinika a média részére a beteg gyógykezelésének tényéről, vagy gyógykezelésével kapcsolatos egyéb információról felvilágosítást kizárólag a beteg rendelkezésének megfelelően, a beteg személyiségi jogainak és az orvosi titoktartási kötelezettség figyelembevételével adhat.

A Klinika megtagadja a felvilágosítást, ha az a beteg személyiségi jogainak sérelmével járna, illetve, ha az orvosi titkot sért és a beteg az orvosi titoktartási kötelezettség alól nem adott felmentést.

A Klinika területén kizárólag a személyhez fűződő jogokat maradéktalanul tiszteletben tartó módon lehetséges kép- és/vagy hangfelvételek készítése a Klinika Igazgató engedélyével. Ezekben az estekben a kép vagy hangfelvétel elkészítéshez, valamint azok bármely módon történő felhasználásához az érintett személy kifejezett hozzájárulása szükséges.

A betegellátás biztonságához fűződő közbizalom megőrzése érdekében a Klinika jó hírnevét mindenki köteles tiszteletben tartani.

ELEKTRONIKUS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI TÉR (EESZT)

A Klinika az 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései értelmében az EESZT-hez informatikai rendszere útján csatlakozásra köteles.

A Klinika igazgatója a felügyelete alá tartozó belső adatvédelmi felelőst nevez ki, aki az EESZT szolgáltatásai tekintetében ellátja az Info törvénybe foglalt feladatokat.

A Klinika a törvényben foglalt célból történő hozzáférhetővé tétel érdekében az EESZT útján a működtető rendelkezésre bocsátja az általa kezelt érintettel kapcsolatos alábbi adatokat:

a) az érintett TAJ száma vagy, ennek hiányában más azonosítója: születési ideje, neme, állampolgársága az EESZT útján továbbított vény és beutaló esetében a vényben és beutalóban foglalt egyéb személyazonosító adatok, az érintett EESZT-ben képzett azonosítója,
b) az ellátási esemény megjelölése, típusa, időpontja és időtartama, valamint miniszteri rendeletben meghatározott egyéb adatai és dokumentumai, valamint
c) az ellátási eseményt nyújtó egészségügyi szolgáltató megjelölése, EESZT-ben képzett azonosítója, valamint az ellátást végző vagy abban közreműködő személy EESZT azonosítója.

Az érintet jogosult a törvény szerinti önrendelkezési nyilatkozatában megtiltani, hogy az adatkezelő vagy az EESZT felhasználó az adatait megismerhesse.

EURÓPAI ÁLTALÁNOS ADATVÉDELMI RENDELET (GDPR)

A Klinika adatkezelési rendszere megfelel az Európai Unió 2016/679. rendeletében foglaltaknak.

Ennek alapján megfelel a jogszerű, tisztességes és átlátható adatkezelés követelményének, így védi a betegek magánszféráját és adatait.

A Klinika a betegek személyes adatait:

 jogszerűen, tisztességesen és átláthatóan kezeli,

 meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból gyűjti,

 biztosítja, hogy a gyűjtött és kezelt személyes adatok az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak, valamint csak a szükségesre korlátozódnak,

 minden ésszerű intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a gyűjtött adatok pontosak és naprakészek legyenek,

 megfelelő technikai és szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítja a személyes adatok biztonságát.

A személyes adatok kezelése hozzájáruláson, illetve törvényi előíráson alapul.

Az adatkezelés a törvényi előírás alapján készült SE szabályzat alapján történik.

A BETEGJOGOK GYAKORLÁSÁNAK SZABÁLYAI

EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSHOZ VALÓ JOG

A betegnek joga van – jogszabályban meghatározott keretek között – az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és megkülönböztetés nélküli egészségügyi ellátáshoz.

A betegnek joga van sürgős szükség esetén életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez.

AZ EMBERI MÉLTÓSÁGHOZ VALÓ JOG

Az egészségügyi ellátás során a beteg ember méltóságát tiszteletben kell tartani, ezen jog semmilyen okból és módon nem korlátozható.

A KAPCSOLATTARTÁS JOGA

A beteg a kapcsolattartási jogokat a Klinikán meglévő feltételektől függően betegtársai jogainak tiszteletben tartásával és a betegellátás zavartalanságát biztosítva gyakorolhatják.

A GYÓGYINTÉZET ELHAGYÁNÁNAK JOGA

A betegnek joga van a Klinikát elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. E jog csak a törvényben meghatározott esetekben korlátozható.

A beteg a Klinika végleges elhagyásának szándékát a kezelőorvosnak köteles bejelenteni, aki – további kezelés elmaradásának következményeiről történő felvilágosítást követően – ezt a tényt a betegdokumentációban rögzít, melyet a beteg az aláírásával igazol.

TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG

A Klinika köteles a beteget – egészségi állapotától függően – a felvételekor, illetőleg az ellátás előtt tájékoztatni a betegjogokról, azok érvényesítésének lehetőségeiről, illetve a Klinika Házirendjéről. E rendelkezés megfelelően alkalmazandó az önrendelkezési jog gyakorlására jogosult egyéb személy vonatkozásában is. A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra.

AZ ÖNRENDELKEZÉSHEZ VALÓ JOG

A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog, amely kizárólag a törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható.

Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni. A beteg önkéntes megjelenése a Klinikán feltételezi az igénybevétel szándékát.

A beteg szabadon dönthet, hogy az ellátás során mely beavatkozások elvégésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza, figyelembe véve a törvényben előírt korlátozásokat.

A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az estben, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása mások egészségét, vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, továbbá, ha beteg közvetlen életveszélyben van.

AZ ELLÁTÁS VISSZAUTASÍTÁSÁNAK JOGA

A cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné.
A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén, két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza.

A beteg bármely, a kezelőorvosa által megállapított diagnózissal, illetőleg javasolt terápiával, valamint fekvőbeteg-gyógyintézetből történő tervezett elbocsátásával vagy más egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalásával kapcsolatban kezdeményezheti más orvos által történő vizsgálatát.

A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is- halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás visszautasítása a Házirend mellékletében rögzített törvényi szabályozás betartásával történhet.

AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOKUMENTÁCIÓ MEGISMERÉSÉNEK JOGA

A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, illetve joga van ahhoz, hogy egészségügyi adatiról tájékoztatást kérjen.
A beteg jogosult az egészségügyi dokumentációról saját költségére másolatot kapni.
A másolat igényléséhez a kérőlapot megtalálja letölthető formában a honlapunkon.

AZ ORVOSI TITOKTARTÁSHOZ VALÓ JOG

A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásban részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (a továbbiakban: orvosi titok) csak arra jogosulttal (kórlapban rögzíthető) közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék.

Tájékoztatjuk, hogy a V. fejezet 2-10. pontjaiban rögzített betegjogok részletes szabályait a Házirend melléklete tartalmazza.

Az ellátás során a beteg, fent felsorolt jogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota által indokolt ideig- törvényben meghatározott – mértékben és módon korlátozható.

A BETEGJOGI JOGVÉDELEM LEHETŐSÉGE

Panaszkezelés

Ha a beteg vagy hozzátartozója az egészségügyi ellátás igénybevétele során az ellátással összefüggésben panaszt kíván tenni, és az őt kezelő ambulancián/szakrendelésen nem nyer orvoslást, panaszát az ellátó klinika igazgatóságán jegyzőkönyvbe diktálhatja vagy írásban megküldheti.

30 munkanapon belül a panaszbejelentés kivizsgálásáról írásbeli tájékoztatást kap az egészségügyi intézménytől.

Az intézet panaszkivizsgálási rendje nem érinti a beteg azon jogát, hogy a panasz kivizsgálásával összefüggésben más szervhez is fordulhat (betegjogi képviselő).

9.2. Betegjogi képviselő

Panaszával fordulhat a területileg illetékes betegjogi képviselőhöz is az alábbi elérhetőségeken:

neve: Dr. Mina András

telefonszáma:06-20-4899-577

melyen elérhető hétfőtől-csütörtökig 08:00-16:30

pénteken 08:00-14:00 óra között

e-mail címe: andras.mina@ijsz.bm.gov.hu

Fogadóóra időpontja: munkaidőben

Helye: előzetes telefonos megbeszélés szerint

Fő tevékenysége:

segít a betegnek panasza megfogalmazásában
kezdeményezheti a panasz kivizsgálásáta beteg – illetve egészségügyi okból történő akadályoztatása esetén a hozzátartozó – írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, továbbá a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben eljár az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget
segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos meg jegyzések, kérdések feltételében.

A betegjogi képviselő panaszkezelése:

A betegjogi képviselő tájékoztatja a beteget a megtett panasz és arra kapott válasz tartalmáról, az eljárási cselekmények helyzetéről, az esetleges további jogorvoslatok, eljárások kezdeményezésének lehetőségeiről.
A betegjogi képviselőtől a panasz kivizsgálására irányuló megkeresésreazegészségügyi szolgáltató vezetője 30 napon belül érdemben válaszol.
A betegjogi képviselő a panasz megalapozottsága esetén az érintett és a szolgáltató közötti megegyezés létrehozására törekszik.

A betegjogi képviselő jogai, kötelezettségei:

A betegjogi képviselő – az ellátás zavartalanságát nem veszélyeztetve – illetékességi körében jogosult:

az egészségügyi szolgáltató működési területére belépni
az ügyre vonatkozó iratokba betekinteni
az egészségügyben dolgozókhoz kérdést intézni.

A betegjogi képviselő köteles:

a betegre vonatkozó orvosi titkot megtartani
a beteg személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni
az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatban észlelt jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra a szolgáltató vezetőjének, illetve fenntartójának a figyelmét felhívni, és azok megszüntetésére javaslatot tenni
különös figyelmet fordítani az életkoruk, testi vagy szellemi fogyatékosságuk, egészségi állapotuk, illetve társadalmi-szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott helyzetben lévők betegjogi védelmére
rendszeresen tájékoztatni az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó jogszabályokról, és azok változásairól.

A BETEG KÖTELEZETTSÉGEI

A beteg az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor köteles tiszteletben tartani az erre vonatkozó jogszabályokat és a Klinikai rendet.

A beteg- amennyiben ezt egészségi állapota lehetővé teszi- köteles az ellátásban közreműködő egészségügyi dolgozókkal képességei és ismeretei szerint az alábbiak szerint együttműködni:

 tájékoztatni őket mindarról, amely szükséges a kórisme megállapításához, a megfelelő kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez, így különösen minden korábbi betegségéről, gyógykezeléséről, gyógyszer-, vagy gyógyhatású készítmény szedéséről, egészségkárosító kockázati tényezőiről,

 tájékoztatni őket- saját betegségével összefüggésben- mindarról, amely mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, így különösen a fertőző betegségekről és a foglalkozás végzését kizáró megbetegedésekről és állapotokról,

 az egészségügyért felelős miniszter rendeletében foglalt fertőző betegségek esetén megnevezni azon személyeket, akiktől a fertőző betegséget megkaphatta, illetve akiket megfertőzhetett,

 tájékoztatni őket minden, az egészségügyi ellátást érintő, általa korábban tett jognyilatkozatáról,

 a gyógykezelésével kapcsolatban tőlük kapott rendelkezéseket betartani,

 a Klinika Házirendjét betartani,

 a jogszabály, illetve a Klinika által előírt térítési díjat megfizetni,

 az EESZT-ben tárolt adataihoz a kezelőorvosnak hozzáférést biztosítani,

 jogszabályban előírt személyes adatait, hitelt érdemlően igazolni.

A beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani más betegek jogait.

A beteg és hozzátartozói jogainak gyakorlása során nem sértheti az egészségügyi dolgozóknak törvényben foglalt jogait.

Az egészségügyi dolgozóval szembeni elkövetett verbális és/vagy fizikai erőszak büntetőjogi eljárást von maga után:

Btk. 229. § 1) Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt jogszerű

irányuló eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan vagy felfegyverkezve követik el.

évi CLIV. törvény az egészségügyről: Az egészségügyi dolgozók védelme
§ Az egészségügyi dolgozó egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggő tevékenységvégzése során, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre jogviszonyban álló más személy ezen jogviszony alapján végzett, a betegellátással és a betegirányítással közvetlenül összefüggő feladatai tekintetében a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül.

Köszönjük, hogy a HÁZIREND betartásával segíti munkánkat és betegtársai gyógyulását!

Jóváhagyta:

Göböl Zsolt
klinika igazgató

Budapest, 2022.07.01.

Kivonat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényből

A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

Az egyén szerepe
§ (1) Az egészségüggyel kapcsolatos társadalmi kötelezettségek az egyén saját és környezete egészségi állapotáért viselt felelősségével együtt biztosítják a lakosság egészségének védelmét és egészségi állapotának javítását.

(2) Mindenki köteles tiszteletben tartani mások jogait egészségük fejlesztéséhez, védelméhez, a betegségek megelőzéséhez, a gyógyuláshoz és az orvosi rehabilitációhoz.

(3) Mindenkinek

a) joga van olyan ismeretek megszerzéséhez, amelyek lehetővé teszik számára az egészsége védelmével és fejlesztésével kapcsolatos lehetőségek megismerését, valamint megfelelő tájékoztatáson alapuló döntését az egészséggel kapcsolatos kérdésekben,
b) joga van tájékoztatást kapni az egészségügyi szolgáltatók által nyújtott egészségügyi ellátások jellemzőiről, azok elérhetőségéről és az igénybevétel rendjéről, továbbá a betegeket megillető jogokról és azok érvényesíthetőségéről,
c) saját egészségi állapotáért a tőle elvárható módon felelősséggel kell tartoznia,
d) kötelessége tartózkodni minden olyan magatartástól és tevékenységtől, amely a társadalmilag elfogadható kockázati szinten felül, köztudottan mások egészségét veszélyezteti,
e) kötelessége – a tőle elvárható módon – segítséget nyújtani és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi szolgáltatót értesíteni, amennyiben sürgős szükség vagy veszélyeztető állapot fennállását észleli, illetve arról tudomást szerez.
A betegek jogai és kötelezettségei

Az egészségügyi ellátáshoz való jog

§ Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez.
§ (1) Minden betegnek joga van – jogszabályban meghatározott keretek között – az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz.

(2) Megfelelő az ellátás, ha az az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik.

(3) Folyamatosan hozzáférhető az ellátás, amennyiben az egészségügyi ellátórendszer működése napi 24 órán keresztül biztosítja annak igénybevehetőségét.

§ (1) A betegnek joga van az állapota által szakmailag indokolt szintű egészségügyi szolgáltató és – ha jogszabály kivételt nem tesz – a választott orvos egyetértésével az ellátását végző orvos megválasztásához, amennyiben azt az egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma, az ellátás sürgőssége vagy az ellátás igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony nem zárja ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti orvosválasztás joga az egészségügyi szolgáltató működési rendjének megfelelően gyakorolható. Az orvosválasztás jogának gyakorlása során a betegnek joga van az ellátását végző olyan orvos megválasztásához, akivel az állapotának, illetve az egészségügyi szolgáltatás jellegének megfelelő, magyar nyelven történő kapcsolattartásra képes.

(3) A beteg bármely, a kezelőorvos által megállapított diagnózissal, illetőleg javasolt terápiával, valamint fekvőbeteg-gyógyintézetből történő tervezett elbocsátásával vagy más egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalásával kapcsolatban kezdeményezheti más orvos által történő vizsgálatát.

§ (1) Amennyiben a beteg az adott egészségügyi szolgáltatónál nem részesíthető az egészségi állapota által indokolt legrövidebb időn belül a szükséges ellátásban, tájékoztatni kell őt arról, hogy az adott ellátás mely egészségügyi szolgáltatónál biztosítható.

(2) A beteget a külön jogszabályban meghatározott esetben és módon kell várólistára helyezni. A várólista az adott egészségügyi ellátásra besorolt betegek családi és utónevét, nemét, születési évét, lakóhelyét, társadalombiztosítási azonosító jelét és az ellátásra való jogosultság sorrendjét tartalmazza.

(3) A várólistára helyezés esetén a beteget a várakozás okáról és annak várható időtartamáról, illetve esetleges következményeiről tájékoztatni kell.

9/A. § Az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyintézet jelzése alapján az ismeretlen személyazonosságú beteg körözési eljárás keretében történő azonosítását rendelheti el személyazonosságának megállapítása érdekében. A körözést elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható. Ha a körözés elrendelésének az oka megszűnt, az azt elrendelő egészségügyi államigazgatási szerv a körözést visszavonja.

Az emberi méltósághoz való jog

§ (1) Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani.

(2) A betegen – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – kizárólag az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetők el.

(3) Az ellátás során a beteg jogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota által indokolt ideig – törvényben meghatározott – mértékben és módon korlátozható.

(4) A beteg személyes szabadsága – ellátása során – fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerekkel vagy eljárásokkal kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében korlátozható. Kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntető jellegű korlátozó intézkedést tilos alkalmazni. A korlátozó intézkedés csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll.

(5) Korlátozó módszerek vagy eljárások alkalmazását – ha e törvény kivételt nem tesz – a beteg kezelőorvosa rendeli el. A kezelőorvos az alkalmazást megelőzően, – amennyiben ez nem lehetséges az alkalmazás megkezdését követően a lehető legrövidebb időn belül – rögzíti az egészségügyi dokumentációban a korlátozó módszereket vagy eljárásokat, megjelölve azok indítékát és alkalmazásuk időtartamát. Állandó orvosi felügyelet hiányában – kivételesen indokolt esetben – ideiglenesen szakápoló is elrendelheti a korlátozást. A korlátozásról a kezelőorvost haladéktalanul értesíteni kell, akinek azt tizenhat órán belül írásban jóvá kell hagynia. Ennek hiányában a korlátozást meg kell szüntetni. Korlátozó módszerek és eljárások alkalmazása esetén a beteg állapotát és testi szükségleteit rendszeresen – a szakmai szabályoknak megfelelően – ellenőrizni kell. A beteg egészségügyi dokumentációjában az ellenőrzés tényét és eredményét fel kell tüntetni.

(6) A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni.

(7) A beteg ellátása során szeméremérzetére tekintettel ruházata csak a szükséges időre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el.

A kapcsolattartás joga

§ (1) A (2)-(7) bekezdésekben foglalt jogokat a beteg a fekvőbeteg-gyógyintézetben meglévő feltételektől függően, betegtársai jogainak tiszteletben tartásával és a betegellátás zavartalanságát biztosítva gyakorolhatja. Ennek részletes szabályait – e jogok tartalmának korlátozása nélkül – a fekvőbeteg-gyógyintézet házirendje határozza meg. A házirend a (2)-(7) bekezdésekben foglaltakon túl további jogokat is megállapíthat.

(2) A beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezése során jogosult más személyekkel akár írásban, akár szóban kapcsolatot tartani, továbbá látogatókat fogadni, valamint általa meghatározott személyeket a látogatásból kizárni. A beteg megtilthatja, hogy a gyógykezelésének tényét vagy a gyógykezelésével kapcsolatos egyéb információt más előtt feltárják. Ettől csak a gondozása érdekében, közeli hozzátartozója vagy a gondozására köteles személy kérésére lehet eltekinteni.

(3) A súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon. Cselekvőképtelen beteg esetén a fenti személy megjelölésére a 16. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott személy is jogosult. E bekezdés alkalmazásában súlyos állapotú az a beteg, aki állapota miatt önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetők meg, illetőleg pszichés krízishelyzetben van.

(4) A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon.

(5) A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követően pedig arra, hogy – amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki – újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.

(6) A beteget megilleti a vallási meggyőződésének megfelelő egyházi személlyel vagy vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjával való kapcsolattartásnak és vallása szabad gyakorlásának joga.

(7) A beteg – törvény eltérő rendelkezése hiányában – jogosult saját ruháinak és személyes tárgyainak a használatára.

A gyógyintézet elhagyásának joga

§ (1) A betegnek joga van a gyógyintézetet elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. E jog csak törvényben meghatározott esetekben korlátozható.

(2) A beteg távozási szándékát a kezelőorvosnak bejelenti, aki ezt a tényt a beteg egészségügyi dokumentációjában feltünteti.

(3) Amennyiben a beteg a gyógyintézetet bejelentés nélkül hagyja el, a kezelőorvos ezt a beteg egészségügyi dokumentációjában feltünteti, továbbá cselekvőképtelen beteg esetén – ide nem értve a cselekvőképtelen állapotban lévő beteget – a gyógyintézet elhagyásának tényéről értesíti a törvényes képviselőt. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú beteg esetén a 16. § (1) bekezdés a) pontja szerint megnevezett személyt, ennek hiányában a törvényes képviselőt kell értesíteni. Amennyiben a betegnek a támogatott döntéshozatalról szóló törvény szerinti támogatója van és annak feltüntetését az egészségügyi dokumentációban kérte, a gyógyintézet elhagyásának tényéről a támogatót értesíteni kell.

(4) A beteg gyógyintézetből történő elbocsátásáról a beteget, illetőleg hozzátartozóját előzetesen tájékoztatni kell, lehetőség szerint legalább 24 órával a tervezett elbocsátást megelőzően.

(5) Cselekvőképtelen beteg esetén – ide nem értve a cselekvőképtelen állapotban lévő beteget – az (1) bekezdés szerinti jog a törvényes képviselő egyetértésével gyakorolható.

A tájékoztatáshoz való jog

§ (1) A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra.

(2) A betegnek joga van ahhoz, hogy a rá vonatkozó személyes adatok kezelésével összefüggő információkon felül részletes tájékoztatást kapjon

a) egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is,
b) a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról,
c) a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól,
d) a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól,
e) döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében,
f) a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről,
g) az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről,
h) a további ellátásokról, valamint
i) a javasolt életmódról.

(3) A betegnek joga van a tájékoztatás során és azt követően további kérdezésre.

(4) A betegnek joga van megismerni ellátása során az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően azok eredményét, esetleges sikertelenségét, illetve a várttól eltérő eredményt és annak okait.

(5) A cselekvőképtelen, a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében bármely ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozott betegnek is joga van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz.

(6) A betegnek joga van megismerni az ellátásában közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását.

(7) A tájékoztatáshoz fűződő jogok gyakorlásához szükséges feltételeket a fenntartó biztosítja.

(8) A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára, valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jelnyelvi tolmácsot biztosítsanak.

(8a) Ha a betegnek az egészségügyi ellátással összefüggő döntései meghozatalában a támogatott döntéshozatalról szóló törvény szerinti támogatója van, a beteg kérelmére a tájékoztatás során biztosítani kell támogatója jelenlétét.

(9) Az orvos a vizsgálatot megelőzően köteles a beteget – amennyiben állapota lehetővé teszi – arról tájékoztatni, hogy a vizsgálat és az azt követő ellátás térítési díját meg kell téríteni, ha a vizsgálat eredménye szerint sürgős szükség nem áll fenn és az ellátás költségének fedezete a központi költségvetésben és az Egészségbiztosítási Alapon keresztül sincs biztosítva.

(10) A (2) bekezdés szerinti részletes tájékoztatást homeopátiás gyógyszer ajánlása esetén írásban is a beteg rendelkezésére kell bocsátani.

§ (1) A cselekvőképes beteg a tájékoztatásáról lemondhat, kivéve, ha betegsége természetét ismernie kell ahhoz, hogy mások egészségét ne veszélyeztesse. Ha a beavatkozásra a beteg kezdeményezésére és nem terápiás célból kerül sor, a tájékoztatásról való lemondás csak írásban érvényes.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket a 16. életévét betöltött kiskorú személy esetén is alkalmazni kell.

(3) A tájékoztatás joga a beteget akkor is megilleti, ha beleegyezése egyébként nem feltétele a gyógykezelés megkezdésének.

Az önrendelkezéshez való jog

§ (1) A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog, amely kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható.

(2) Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza, figyelembe véve a 20. §-ban előírt korlátozásokat.

(3) A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen. Az e törvényben foglalt kivételektől eltekintve bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését (a továbbiakban: beleegyezését) adja.

(3a) Ha a betegnek az egészségügyi ellátással összefüggő döntései meghozatalában a támogatott döntéshozatalról szóló törvény szerinti támogatója van, a beteg kérelmére biztosítani kell, hogy a támogató – a 27. §-ban foglaltak betartásával – a beleegyezés megadása során jelen lehessen, azzal kapcsolatban a beteggel egyeztethessen.

(4) A beteg a (3) bekezdésben foglalt beleegyezését szóban, írásban vagy ráutaló magatartással megadhatja, kivéve, ha e törvény eltérően nem rendelkezik.

(5) Az invazív beavatkozásokhoz és a 197. § szerinti önkéntes gyógykezelésbe vételhez a beteg írásbeli vagy – amennyiben erre nem képes – két tanú együttes jelenlétében, szóban vagy más módon megtett nyilatkozata szükséges.

(6) A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja. A beleegyezés alapos ok nélküli visszavonása esetén azonban kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére.

§ (1) A cselekvőképes beteg – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy – írásképtelensége esetén – két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal
a) megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni, illetve, akit a 13. § alapján tájékoztatni kell,
b) az a) pontban meghatározott személy megjelölésével vagy anélkül a (2) bekezdés szerinti személyek közül bárkit kizárhat a beleegyezés és a visszautasítás jogának helyette történő gyakorlásából, illetve a 13. § szerinti tájékoztatásból.

(2) Amennyiben a beteg cselekvőképtelen és nincs az (1) bekezdés a) pontja alapján nyilatkozattételre jogosult személy, a beleegyezés és a visszautasítás jogának a (4) bekezdésben foglalt korlátok közötti gyakorlására – az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak figyelembevételével – a megjelölt sorrendben az alábbi személyek jogosultak:

a) a beteg törvényes képviselője, ennek hiányában
b) a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes
ba) házastársa vagy élettársa, ennek hiányában
bb) gyermeke, ennek hiányában
bc) szülője, ennek hiányában
bd) testvére, ennek hiányában
be) nagyszülője, ennek hiányában
bf) unokája;
c) a b) pontban megjelölt hozzátartozója hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő, cselekvőképes
ca) gyermeke, ennek hiányában
cb) szülője, ennek hiányában
cc) testvére, ennek hiányában
cd) nagyszülője, ennek hiányában
ce) unokája.

(3) Az egy sorban nyilatkozattételre jogosultak ellentétes nyilatkozata esetén a beteg egészségi állapotát várhatóan legkedvezőbben befolyásoló döntést kell figyelembe venni.

(4) A (2) bekezdés szerinti személyek nyilatkozata – kizárólag a 13. §-ban foglalt tájékoztatást követően – a kezelőorvos által javasolt invazív beavatkozásokhoz történő beleegyezésre terjedhet ki. E nyilatkozat azonban – a 20. § (3) bekezdése szerinti eset kivételével – a beavatkozással fölmerülő kockázatoktól eltekintve nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát, így különösen nem vezethet súlyos vagy maradandó egészségkárosodásához. A nyilatkozatról a beteget cselekvőképessé válását követően azonnal tájékoztatni kell.

(5) Az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntésekben a cselekvőképtelen, illetve a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg véleményét a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni abban az esetben is, ha a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát a (2) bekezdés szerinti személy gyakorolja.

(6) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket a 16. életévét betöltött kiskorú személy esetén is alkalmazni kell.

(7) A (4) bekezdés rendelkezéseit

a) a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg törvényes képviselője és
b) az a) pontban meghatározott beteg által a 16. § (1) bekezdés a) pontja alapján megnevezett személy

nyilatkozatára is alkalmazni kell.

§ (1) A beteg beavatkozásokba történő beleegyezését vélelmezni kell, ha a beteg egészségi állapota következtében beleegyező nyilatkozat megtételére nem képes, és
a) a 16. § (1) bekezdés a) pontja szerinti személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna;
b) invazív beavatkozások esetén akkor, ha a 16. § (1) bekezdés a) pontja vagy a 16. § (2) bekezdése szerinti személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna és a beavatkozás késedelmes elvégzése a beteg egészségi állapotának súlyos vagy maradandó károsodásához vezetne.

(2) A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az esetben, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása

a) mások – ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is – egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, továbbá
b) ha – a 20-23. §-okra is figyelemmel – a beteg közvetlen életveszélyben van.
§ (1) Amennyiben egy invazív beavatkozás során annak olyan kiterjesztése válik szükségessé, amely előre nem volt látható, az erre irányuló beleegyezés hiányában a beavatkozás kiterjesztése – a (2) bekezdés szerinti eset kivételével – csak akkor végezhető el, ha
a) azt sürgős szükség fennállása indokolja, vagy
b) ennek elmaradása a beteg számára aránytalanul súlyos terhet jelentene.

(2) Amennyiben a beavatkozás (1) bekezdés szerinti kiterjesztése a beteg valamely szervének vagy testrészének elvesztéséhez vagy funkciójának teljes kieséséhez vezetne, a beavatkozás kiterjesztése – az abba történő beleegyezés hiányában – csak közvetlen életveszély fennállása esetén vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben végezhető el.

§ (1) A beteg írásbeli beleegyezése szükséges bármely – a beavatkozással összefüggésben – életében eltávolított sejtjének, sejtalkotórészének, szövetének, szervének, testrészének – egészségügyi ellátásával össze nem függő – bármilyen célú felhasználásához. Nem kell a beteg beleegyezése ezen anyagok szokásos módon történő megsemmisítéséhez.

(2) A betegnek – e törvény keretei között – joga van arra, hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról. A beteg e törvény rendelkezései szerint megtilthatja, hogy holttestéből szervet és szövetet átültetés, egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak.

Az ellátás visszautasításának joga

§ (1) A cselekvőképes beteget – a (2)-(3) bekezdésekben foglaltakra tekintettel, illetőleg a (6) bekezdésben foglalt eset kivételével – megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné.

(2) A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell, amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek.

(3) A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás visszautasítása a (2) bekezdés szerinti alaki előírások betartásával történhet.

(4) A (3) bekezdés szerinti visszautasítás csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve, hogy a (3) bekezdés szerinti feltételek fennállnak, továbbá a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon – két tanú előtt – ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát. Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető figyelembe.

(5) A (4) bekezdés szerinti bizottság tagjai a beteg kezelőorvosa, egy – a beteg gyógykezelésében részt nem vevő -, a betegség jellegének megfelelő szakorvos, valamint egy pszichiáter szakorvos.

(6) A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására.

(7) A (2)-(3) bekezdések szerinti visszautasítás esetén meg kell kísérelni a beteg döntése hátterében lévő okok – személyes beszélgetés alapján történő – feltárását és a döntés megváltoztatását. Ennek során a 13. § szerinti tájékoztatáson túl ismételten tájékoztatni kell a beavatkozás elmaradásának következményeiről.

(8) A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja.

§ (1) Cselekvőképtelen beteg, korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg esetén a 20. § (2) bekezdése szerinti ellátás nem utasítható vissza.

(1a) Korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú esetén a háziorvosi, házi gyermekorvosi és a védőnői egészségügyi szolgáltatás nem utasítható vissza. Nem minősül az ellátás visszautasításának, ha a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú törvényes képviselője az egészségügyi alapellátásról szóló törvény szerint a háziorvos, illetve házi gyermekorvos választásának jogát gyakorolja.

(2) Ha cselekvőképtelen beteg, továbbá korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg esetén a 20. § (3) bekezdése szerinti ellátás visszautasítására kerül sor, az egészségügyi szolgáltató kérelmet terjeszt elő a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. Közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozatpótlásra nincs szükség.

(3) A kezelőorvos a (2) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítése érdekében – szükség esetén – igénybe veheti a rendőrhatóság közreműködését.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozat pótlására irányuló eljárás polgári nemperes eljárás, amely a járásbíróság hatáskörébe tartozik. Az eljárásban a bíróság soron kívül jár el. Az eljárás tárgyi költségmentes. Ha e törvényből, illetve az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

§ (1) A cselekvőképes személy – későbbi esetleges cselekvőképtelensége esetére – közokiratban visszautasíthat
a) a 20. § (1) bekezdése szerinti egyes vizsgálatokat, beavatkozásokat,
b) a 20. § (3) bekezdése szerinti beavatkozásokat, valamint
c) egyes életfenntartó, életmentő beavatkozásokat, ha gyógyíthatatlan betegségben szenved és betegsége következtében önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetők.

(2) A cselekvőképes személy – cselekvőképtelensége esetére – közokiratban megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki az (1) bekezdés szerinti jogát helyette gyakorolhatja.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti nyilatkozatot a beteg bármikor – cselekvőképességére, illetve alaki kötöttségre tekintet nélkül – visszavonhatja.

(4) A (2) bekezdés szerinti cselekvőképes személy beavatkozást visszautasító nyilatkozata esetén a 20. § (4) bekezdése szerinti bizottság nyilatkozik, hogy

a) az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, továbbá
b) a (2) bekezdés szerinti személy döntését annak következményei tudatában hozta meg.
§ (1) A 20. § (3) bekezdése szerinti beavatkozás megszüntetésére, illetve mellőzésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a beteg erre irányuló akarata világosan és meggyőző módon kideríthető. Kétség esetén a beteg később tett, személyes nyilatkozatát kell figyelembe venni; ennek hiányában az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás elvégzéséhez történő beleegyezését vélelmezni kell.

(2) A beteget, illetve a 22. § (2) bekezdés szerinti személyt az ellátás visszautasítása során nem szabad semmilyen eszközzel döntésének megváltoztatására kényszeríteni. A beteg a 20. § (3) bekezdése szerinti beavatkozás visszautasítása esetén is jogosult szenvedéseinek enyhítésére, fájdalmainak csökkentésére irányuló ellátásra.

Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga

§ (1) A beteg jogosult a róla készült egészségügyi dokumentációban foglaltakat – a 135. §-ban foglaltak figyelembevételével – megismerni.

(2) A betegnek a rá vonatkozó személyes adataival kapcsolatos jogaira a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet, és az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény rendelkezései irányadóak.

(3) A beteg jogosult

a) a fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátásakor a 137. § a) pontja szerinti zárójelentést kapni,
b) a 137. § b) pontjában foglaltak szerint a járóbeteg-szakellátási tevékenység befejezésekor ambuláns ellátási lapot kapni.

(4)

(5) Amennyiben a betegről készült egészségügyi dokumentáció más személy magántitokhoz való jogát érintő adatokat is tartalmaz, annak csak a betegre vonatkozó része tekintetében gyakorolható a betekintési, illetve a (3) bekezdésben említett egyéb jogosultság.

(6) Cselekvőképtelen beteg dokumentációjába való betekintési jog a 16. § (1) és (2) bekezdése szerinti személyt, korlátozottan cselekvőképes kiskorú és cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott személy dokumentációjába való betekintési jog a beteget, a 16. § (1) bekezdés a) pontja szerint megnevezett személyt, ilyen személy hiányában a törvényes képviselőt illeti meg.

(7) A beteg jogosult az adott betegségével kapcsolatos egészségügyi ellátásának ideje alatt az általa meghatározott személyt írásban felhatalmazni a rá vonatkozó egészségügyi dokumentációba való betekintésre, illetve arra, hogy azokról másolatot készíttessen.

(8) A beteg egészségügyi ellátásának befejezését követően csak a beteg által adott teljes bizonyító erővel rendelkező magánokiratban felhatalmazott személy jogosult az egészségügyi dokumentációba való betekintésre, és arról másolat készítésére.

(9) A beteg életében, illetőleg halálát követően házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, valamint élettársa – írásos kérelme alapján – akkor is jogosult az egészségügyi adat megismerésére, ha

a) az egészségügyi adatra
aa) a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér, illetve az élettárs, valamint leszármazóik életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve
ab) az aa) pont szerinti személyek egészségügyi ellátása céljából van szükség; és
b) az egészségügyi adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges.

(10) A (9) bekezdés szerinti esetben csak azoknak az egészségügyi adatoknak a megismerése lehetséges, amelyek a (9) bekezdés a) pontja szerinti okkal közvetlenül összefüggésbe hozhatók. Az egészségügyi adatokra vonatkozó tájékoztatást a beteg kezelőorvosa, illetve az egészségügyi szolgáltató orvosszakmai vezetője adja meg, az orvosi tájékoztatásra vonatkozó előírásoknak megfelelően, – szükség esetén – a kérelmező kezelőorvosával való szakmai konzultáció alapján.

(11) A beteg halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse – írásos kérelme alapján – jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról kivonatot, másolatot készíteni, illetve – első alkalommal térítésmentesen, valamint – minden további másolat tekintetében – az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény szerint meghatározott módon a saját költségére másolatot kapni.

(12) Az egészségügyi adatok kezelésének és védelmének részletes szabályait az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény állapítja meg.

(13) Az egészségügyi dokumentációt nyilvántartó szervet a Kormány rendeletben jelöli ki.

(14) Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (a továbbiakban: EESZT) által elektronikusan kezelt egészségügyi dokumentáció vonatkozásában az EESZT útján is gyakorolható.

Az orvosi titoktartáshoz való jog

§ (1) A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott információkat, különösképpen a beteg egészségügyi és személyes adatait csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat a vonatkozó jogszabályok szerint kezeljék (a továbbiakban: orvosi titok).

(2) A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből.

(3) Az érintett beteg egészségügyi adatait annak hozzájárulása hiányában is közölni kell, amennyiben ezt

a) törvény elrendeli,
b) mások életének, testi épségének és egészségének védelme szükségessé teszi.

(4) Az érintett beteg hozzájárulása nélkül a beteg további ápolását, gondozását végző személlyel közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat, amelyek ismeretének hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához vezethet.

(5) A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult, kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik.

(6) A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül mások ne láthassák, illetve ne hallhassák, kivéve, ha a sürgős szükség és a veszélyeztető állapot esetén ez elkerülhetetlen.

(7) A betegnek joga van megnevezni azt a személyt, akit fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő elhelyezéséről, egészségi állapotának alakulásáról értesíthetnek, illetve joga van bármely személyt ebből kizárni. A beteg által megnevezett személyt a fekvőbeteg-gyógyintézet köteles értesíteni a beteg elhelyezéséről és annak megváltoztatásáról, valamint egészségi állapotának jelentős mértékű változásáról.

A beteg kötelezettségei

§ (1) A beteg az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor köteles tiszteletben tartani az erre vonatkozó jogszabályokat és az egészségügyi szolgáltató működési rendjét.

(2) A beteg – amennyiben ezt egészségi állapota lehetővé teszi – köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal képességei és ismeretei szerint az alábbiak szerint együttműködni:

a) tájékoztatni őket mindarról, amely szükséges a kórisme megállapításához, a megfelelő kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez, így különösen minden korábbi betegségéről, gyógykezeléséről, gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény szedéséről, egészségkárosító kockázati tényezőiről,
b) tájékoztatni őket – saját betegségével összefüggésben – mindarról, amely mások életét vagy testi épségét veszélyeztetheti, így különösen a fertőző betegségekről és a foglalkozás végzését kizáró megbetegedésekről és állapotokról,
c) az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletében foglalt fertőző betegségek esetén megnevezni azon személyeket, akiktől a fertőző betegséget megkaphatta, illetve akiket megfertőzhetett,
d) tájékoztatni őket minden, az egészségügyi ellátást érintő, általa korábban tett jognyilatkozatáról,
e) a gyógykezelésével kapcsolatban tőlük kapott rendelkezéseket betartani,
f) a gyógyintézet házirendjét betartani,
g) a jogszabály által előírt térítési díjat megfizetni,
h) jogszabályban előírt személyes adatait hitelt érdemlően igazolni.

(3) A beteg köteles a jogszabály által előírt vagy a jogszabály alapján a szolgáltató által megállapított térítési díjat megfizetni.

§ (1) A beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani más betegek jogait.

(2) A beteg és hozzátartozói jogainak gyakorlása nem sértheti az egészségügyi dolgozóknak törvényben foglalt jogait.

(3) A betegjogok gyakorlásának módját – e törvény keretei között, ideértve a leletkiadás rendjét is – a szolgáltató működési rendje (gyógyintézet házirendje) szabályozza.