Mit kutatnak az orvosok? Miért fontos minél több munkavállalót megvizsgálni? És mindezzel mit nyernek a Semmelweis Polgárok? Ezekben a kérdésekben segít eligazodni Dr. Fekete Mónika kutatóorvos.
Mióta dolgozol a Semmelweis Egyetemen és milyen munkakörben?
A Semmelweis Egyetemen azóta dolgozom, amióta itt orvossá avattak, 2003-ban. Jelenleg oktatóként és kutatóként tevékenykedem. Nagyon szeretek itt dolgozni, mert inspiráló a szakmai közeg, és rengeteg lehetőség van a fejlődésre, az együttműködésekre és új tudományos irányok felfedezésére. Emellett számomra fontos szempont, hogy az egyetemi környezet – nőként is – támogatja a munka és a családi élet közötti egyensúly megtalálását, amiben az oktató-kutatói lét nagyfokú rugalmasságot biztosít.
Hogyan telik egy átlagos munkanapod?
Egy átlagos munkanapom kifejezetten sokszínű. Tartok órákat a hallgatóknak, részt veszek kutatási megbeszéléseken, tudományos cikkeket írok magyarul és angolul, valamint időt szánok hallgatói konzultációkra és szakdolgozatok témavezetésére is. Különösen szeretek a hallgatókkal beszélgetni, mert gyakran egészen új nézőpontokat hoznak be a közös gondolkodásba. Jóleső visszajelzés számomra, amikor azt mondják, hogy az együtt töltött idő valóban tartalmas és inspiráló volt számukra.
Milyen feladatokat látsz el, illetve milyen szerepet töltesz be a Semmelweis Studyban?
A Semmelweis Studyban kutatóként, orvosként és a résztvevők toborzásában is aktívan közreműködő előadóként veszek részt. A kutatócsoport munkájába az egészséges öregedés témája iránti szakmai érdeklődésem révén kapcsolódtam be, Prof. Dr. Ungvári Zoltán vezetésével. A kutatás multidiszciplináris jellege és társadalmi jelentősége erős motivációt jelentett számomra a csatlakozásra.
A vizsgálati napokon feladatom a résztvevők fogadása, a kutatás menetéről való tájékoztatás, valamint a vizsgálatok során keletkező adatok orvosszakmai értelmezése megelőző orvostani szemlélettel. A mérések kardiovaszkuláris és fizikai paramétereket, valamint laboratóriumi eredményeket is magukban foglalnak. Emellett részt veszek az adatgyűjtésben, az eredmények tudományos feldolgozásában és publikálásában a kutatócsoport tagjaival együtt.
A kutatásotok fő témája az egészségtelen és felgyorsult öregedés. Miért fontos szerinted foglalkoznunk már most az öregedés problémájával és lassításával?
Az öregedés természetes, de nagyon összetett biológiai és társadalmi folyamat, ezért már fiatalabb életkorban is érdemes foglalkozni vele — szokták is mondani, hogy fiatalon kell egészségesen öregednünk. Az egészséges életmód, a megelőzés és az életminőség megőrzése alapvetően meghatározza, hogyan alakul az életkor előrehaladtával az egészségi állapotunk. Magyarországon ezt különösen megnehezíti a krónikus betegségek magas előfordulása és az egészségben eltöltött életévek viszonylag alacsony száma.
Nem szeretnék részletesen kitérni olyan területekre, mint a táplálkozás, a mozgás, az alvás vagy a stresszkezelés, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy már 20–40 éves korban is érdemes tudatos döntéseket hozni. Hiszen sokan szeretnének 50–60–70 évesen is aktívak maradni, dolgozni, önállónak lenni, és nem betegségek vagy gyógyszerek árnyékában élni. Az egészségi állapot hosszú távú megőrzéséért tett lépések ezért nemcsak egyéni, hanem népegészségügyi szempontból is jelentősek
A Semmelweis Studyban — ahogy korábban említettem — a vizsgálati adatok alapján értékeljük a résztvevők aktuális állapotát. Már ezek az eredmények is elég informatívak ahhoz, hogy személyre szabott javaslatokat adjunk arra, milyen változtatásokkal lehet javítani az egészséget, a munkateljesítményt vagy akár a kognitív funkciókat. Ezek a módosítások jellemzően mellékhatások nélkül, egyéni motivációtól és elhatározástól függően megvalósíthatók. A szakorvosi vizit végén mindig igyekszünk egy kis motivációt is adni: ha egy tízperces beszélgetés hatására valaki úgy dönt, hogy változtat, az már önmagában komoly eredmény.
A kutatáshoz szorosan kapcsolódik a megelőző orvostani szakrendelőnk is, ahová egyetemi munkavállalók és hallgatók egyaránt bejelentkezhetnek. Itt lehetőség van ismételt vizsgálatokra, valamint konzultációkra is. Ez különösen értékes, mert nemcsak a kutatást támogatja, hanem közvetlenül hozzájárul a dolgozók egészségi állapotának javításához: az eredményeket orvosilag értékeljük, és konkrét, személyre szabott ajánlásokat tudunk adni.
Szerinted milyen kihívásokat jelent mindez Magyarországon?
Egy olyan társadalomban, mint a mai Magyarország, az élet tempója jelentősen felgyorsult, ami hosszú távon az egészségi állapotra és a várható élettartamra is hatással van. Hazánk nem tartozik az úgynevezett „kék zónák” közé – ezek azok a régiók, ahol kiemelkedően magas a jó egészségben élő százévesek aránya, például Japánban vagy a mediterrán térség egyes részein. Az egészségi mutatók alapján Japánban az emberek hosszabb ideig maradnak aktívak és egészségesek, míg Magyarországon a krónikus betegségek és egyéb egészségügyi problémák a lakosság jelentős részénél már 50–60 éves korban megjelennek.
Ennek a korai vagy felgyorsult öregedés okainak feltárása a kutatás egyik fő célja. A Semmelweis Study azokat a befolyásolható tényezőket vizsgálja, amelyek révén ez a folyamat lassítható, illetve kedvező irányba terelhető. Ez különösen aktuális kérdés, hiszen a nyugdíjkorhatár folyamatosan emelkedik: nehéz elvárni, hogy valaki 70 évesen is aktív maradjon a munka világában, ha már 55 éves korára jelentős egészségügyi problémákkal küzd.
Magyarország egészségi mutatói nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlenek, az Európai Unión belül is az egyik legrosszabb helyzetet tükrözik. A nem megfelelő táplálkozási szokások, a mozgásszegény életmód, az elhízás, a tartósan magas stressz-szint és a rossz alvásminőség együttesen jelentős szerepet játszanak a biológiai és funkcionális állapotromlás felgyorsulásában.
Kutatói szempontból a téma kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon eddig nem zajlott hasonló, nagymintás, követéses vizsgálat. A korábbi adatok hiánya miatt nem volt lehetőség a hazai populáció összevetésére olyan országok eredményeivel, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság vagy Japán. A Semmelweis Study ebből a szempontból egyedülálló: a Semmelweis Egyetem kohorszában minden életkor és foglalkozási csoport képviselteti magát, a portástól a professzorig. Ez lehetővé teszi a munkaképesség és az egészségi állapot teljes spektrumának feltérképezését, ami különösen értékessé teszi a vizsgálat eredményeit.
Hogyan kell elképzelnünk jelen kutatás résztvevőinek utánkövetését?
A Semmelweis Study egy prospektív kohorsz-kutatás, amelyben a résztvevőket hosszú időn keresztül követjük nyomon annak érdekében, hogy feltérképezzük a különböző egészségi események és állapotváltozások megjelenését. A vizsgálat alapelve, hogy egy adott populációt időben követve megfigyelhetővé váljon, miként hatnak a különböző kockázati tényezők az egészségi állapot alakulására.
A kutatás kifejezetten munkahelyi környezetre épül, hiszen egy munkaadó hosszú távon egészséges, munkaképes munkavállalókat szeretne megtartani. Ez a felépítés lehetővé teszi, hogy ugyanazokat a résztvevőket 5, 10, 15 és akár 20 év múlva is újra megvizsgáljuk, összehasonlítsuk az eredményeiket, és nyomon kövessük az egészségi állapotuk változásait.
Az utánkövetés során természetesen előfordulhat, hogy egyes résztvevőknél idővel krónikus betegségek korai jelei jelennek meg – például a cukorbetegség kezdeti stádiumai vagy bizonyos prekancerózus állapotok. Ezek gyakran összefüggésbe hozhatók életmódbeli tényezőkkel és genetikai hajlammal. Ezt jól szemlélteti a gyakran idézett mondás: „a gének megtöltik a fegyvert, de a ravaszt az életmód húzza meg.”
A kutatás célja éppen az, hogy feltárja az életmód, a biológiai adottságok és más kockázati tényezők összetett kölcsönhatását, és ezen keresztül tudományos alapot adjon az egészségesebb, aktívabb életpálya megőrzéséhez.
Mi alapján választotok kutatási témát? Ha te választhatnál ki egyet, mire esne a választásod?
Kutatási témáink kiválasztásakor elsősorban az aktuális népegészségügyi kihívásokat és a tudományos relevanciát vesszük figyelembe. Fontos számunkra, hogy olyan kérdésekkel foglalkozzunk, amelyeknek hosszú távon gyakorlati jelentőségük is van, és valódi társadalmi hatást érhetnek el. Ha személyesen én választhatnék egy témát, különösen a táplálkozás, a fizikai aktivitás és a kognitív funkciók összefüggései érdekelnének. Az, hogy az életmódunk miként befolyásolja az agy öregedését, a kognitív teljesítményt és a neuroplaszticitást — vagyis az agy azon képességét, amely lehetővé teszi az egész életen át tartó alkalmazkodást — számomra kiemelten izgalmas kutatási terület.
Egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy a növényi alapú, antioxidánsokban gazdag étrend, valamint a rendszeres fizikai aktivitás csökkenti az idegrendszeri gyulladást, javítja az agyi keringést, és elősegíti a neurogenezist, azaz az új idegsejtek képződését. Ezek a folyamatok hosszú távon támogathatják az egészséges agyi öregedést, és hozzájárulhatnak a kognitív hanyatlás, illetve a demencia megelőzéséhez, ami egyértelműen aláhúzza e kutatási irány tudományos és gyakorlati jelentőségét.
Miért ajánlanád a Semmelweis Studyban való részvételt a munkavállalóknak?
A Semmelweis Studyban való részvételt elsősorban az egészségmegőrzés és a megelőzés miatt ajánlanám. A program keretében a résztvevők átfogó egészségügyi vizsgálatokon vehetnek részt anélkül, hogy hosszadalmas beutalókra vagy várólistákra lenne szükségük. A vizsgálatok munkaidőben, térítésmentesen zajlanak, az eredményeket pedig mindenki kézhez kapja, részletes orvosi értékeléssel és személyre szabott tanácsokkal kiegészítve. A Study emellett lehetőséget nyújt különböző egészségmegőrző programokban és megelőző orvostani ellátásban való részvételre is, ami segít abban, hogy a résztvevők időben felismerjék a kockázatokat, és szükség esetén még korai stádiumban változtassanak életmódjukon.
Szabadidődben mit szeretsz csinálni?
Szabadidőmben szeretek a természetben lenni, kirándulni a gyerekeimmel, olvasni, és amikor lehetőségem van rá, utazni. Nagyon feltölt, ha új helyeket, embereket és kultúrákat ismerhetek meg. A mindennapokban tudatosan törekszem az egyensúlyra a munka, a család és a feltöltődés között, mert számomra ez az egészséges életmód alapja.
Ha valaki kedvet kapott a részvételhez, a Semmelweis Study honlapján tud időpontot foglalni. A kollégák sok szeretettel várják az érdeklődőket.