Miért fontos foglalkozni az öregedéssel? Milyen egyéni és társadalmi szintű előnyökkel jár az egészséges öregedést kutató Semmelweis Studyban való részvétel?
Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ interjúsorozatunk különkiadásában Dr. Csípő Tamással, a Semmelweis Study befogadó laborjának vezetőjével, de beszélgettünk a Studyban betöltött szerepéről, és arról is, hogy jutott el az öregedéskutatás témájához.
Mióta dolgozol a Semmelweis Egyetemen és milyen munkakörben?
Öt éve csatlakoztam az intézethez, jelenleg a Semmelweis Studyt befogadó laboratóriumnak vagyok a vezetője.
Milyen feladatokat láttál el akkor, amikor elkezdtél az Egyetemen dolgozni, illetve mik a jelenlegi teendőid?
Az elsődleges feladatom öt éve ennek a labornak a kialakítása volt, a kutatás megtervezésétől az eszközök beszerzésén át a munkatársak toborzásáig és betanításáig. Emellett részt vettem a pályázatok írásában, amelyek segítették a Semmelweis Study elindulását, majd a Study indulása után a laboratóriumban a munkaszervezés is a feladatom lett.
A Semmelweis Study keretein belül végzett vizsgálatok értékelését kollégáimmal és az intézetünkben dolgozó TDK hallgatókkal közösen végezzük. Jelenleg négy TDK hallgató munkáját önállóan, további két hallgatóét kollégáimmal közösen vezetjük. Büszkék vagyunk rá, hogy a Semmelweis Study első eredményeinek felhasználásával hallgatóink máris több díjazott előadást és egy rektori pályamunkát is készítettek.
Laborvezetőként te is végzel vizsgálatokat?
Igen, bármelyik vizsgálat végzésében szívesen részt veszek. Jelenleg tizenöt munkatársam vesz részt a vizsgálatok kivitelezésében, de egyéb feladataik, pl. oktatás, klinikai munka mellett csak bizonyos napokon tudnak a laboratóriumban dolgozni. A beosztás elkészítésekor napi 3-5 ember közül kell kiválasztani a vizsgálókat, ha nincs elég beosztható munkavállaló, akkor természetesen én is beállok.
A Semmelweis Studyn kívül foglalkozol mással is?
A Study mellett több másik kutatással is foglalkozok, továbbá a laborunkban a többi éppen előkészítés alatt álló kutatásnak az engedélyezése is az én segítségemmel történik.
Emellett oktatok is. Van egy tárgy, ami nagyon közel áll a Semmelweis Study céljaihoz, az „Egészséges öregedés” kurzus. Ez egy szabadon választható kurzus magyar orvostanhallgatóknak, ami elég népszerű szokott lenni. Külföldi előadókat és egyetemen kívüli előadókat hívunk meg, és a tanulók az ő előadásukban hallgatják meg, hogy milyen komoly népegészségügyi probléma az öregedés, és utána eljutunk azokhoz a legmodernebb fiatalító kezelésekig, amik állatmodellekben már működnek.
Miért fontos szerinted foglalkoznunk már most az öregedés problémájával?
Az öregedés problémájával azért fontos már most foglalkoznunk, mert az időben kialakított helyes életmód segít abban, hogy ne csak az élethosszt nyújtsuk meg, hanem azt az életszakaszt is, amíg egészségesek vagyunk. Tehát nem azt szeretnénk, hogy minél tovább éljünk krónikus betegségekkel, hanem az azt megelőző időszakot kellene kitolni.
Állatkísérletek alapján a leghatékonyabb beavatkozások igen korán kezdődnek. A legtöbb, állatok esetén alkalmazott öregedésre ható kezelés akkor a leghatékonyabb, hogyha nem idős állatoknak adjuk, hanem középkorúaknak. És ez valószínűleg a legtöbb emlősnél így van. Az emberek esetén sajnos nem lehet egy az egyben lemásolni az állatok kezelését, hiszen, ami működik az egereknél, nem biztos, hogy működni fog az embereknél is.
Viszont, ami biztosan működik, az az életmódintervenció: a rendszeres mozgás, a kiegyensúlyozott étrend és a jó alvás elengedhetetlen. A vizsgálatunkban felmérjük a résztvevők általános állapotát, szokásait, rizikófaktorait, majd egy rendelői beszélgetés során átbeszéljük, milyen célzott beavatkozásokra lehet szükség.
Nem kezdünk el túl későn foglalkozni azzal, hogy megtartsuk az egészséges életmódunkat, akár abból kifolyólag, hogy nem akarunk az öregedésre gondolni sokáig? A médiában is sokszor úgy tűnik, mintha el akarnák fedni az öregedés létezését.
Fiatalabb korban kevesen foglalkoznak az öregedéssel, bár ennek ellent mond az, hogy azok a fiatal munkavállalók, akik eljöttek hozzánk, kivételesen egészségtudatosak, tehát az ő példájuk igazán követendő.
Úgy gondolom, sokan csak akkor szembesülnek vele, hogy öregednek, amikor megjelenik az első krónikus betegségük, például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség. Ha azonban már korábban foglalkoznának a megelőzéssel, jó eséllyel késleltetni lehetne ezeknek a betegségeknek a kialakulását. Mivel nem igazán közismert, hogy mit tehetnek ez ellen, sokan csak későn lépnek. Pedig már azzal is rengeteget tehetnének az egészségükért, ha rendszeresen részt vennének megfelelő szűrővizsgálatokon.
Hogy jutottál el az öregedéskutatáshoz?
Pályafutásom kezdetén, még PhD hallgatóként, szív- és érrendszeri betegségekkel foglalkoztam állatmodelleken: olyan magas vérnyomásos patkányokkal foglalkoztam, amikben szívelégtelenség is kialakult.
Ezután egy tanulmányút keretében lehetőségem nyílt egy egyesült államokbeli laboratóriumban dolgozni, ahol állatmodelleken agyi erek öregedésével foglalkoztak. Ott ismerkedtem össze az előző főnökömmel, mentorommal, aki épp egy humán öregedéskutatási labort indított be. Az volt a feladat, hogy állítsuk be a módszereket, és nekem ez nagyon megtetszett. Mindig is imádtam a kutatásokat, de egy idő után hiányzott az, hogy emberekkel is foglalkozzak.
Miért ajánlanád a Studyban való részvételt?
Két szempontból lehet megközelíteni a kutatást. Aki azt nézi, hogy egyénileg miért érdemes eljönni hozzánk, az úgy tekinthet erre a vizsgálatsorra, mint egy menedzserszűrésre. Tehát hogyha máshol ugyanezeket a vizsgálatokat megcsinálnák rajta és konzultálnának vele, akkor több, mint 100 ezer forintot költene arra, amit mi a kutatás keretében ingyenesen megcsinálunk.
A másik szempont a kutatás társadalmi haszna. A klinikai gyakorlatban használt rizikókalkulátorokat általában nem magyar populáción fejlesztették ki, hanem külföldi (pl. egyesült államokbeli) adatokon készültek. Saját nagymintás vizsgálatunkból azonban saját rizikókalkulátort fejleszthetünk vagy finomíthatunk, ami pontosabbá teszi az egész magyar lakosság kezelését és gyógyszerelését.
Ha valaki kedvet kapott a részvételhez, a Semmelweis Study honlapján tud időpontot foglalni. A kollégák sok szeretettel várják az érdeklődőket.
Eddig nagyjából hányan vettek részt a kutatásban?
Körülbelül 700 ember járt már nálunk.
Látsz arra esélyt, hogy kiterjesszétek a kutatást más munkahelyekre, és ne csak a Semmelweis Egyetem munkatársai vehessenek részt benne?
Van ilyen célunk. Folyamatban van egy etikai engedélyünk, ami ezt lehetővé teszi, de most a dolgozói kutatásra szeretnénk fókuszálni. Ha ez esetleg lassul, akkor szóba jöhet, hogy kiterjesztjük másokra is.
Mit szeretsz a szabadidődben csinálni?
Szabadidőmben a családommal töltöm az időt, feleségemmel és két kislányommal együtt gyakran kirándulunk.
Van kedvenc kirándulóhelyed?
A családommal Kelet-Magyarországról költöztünk ide Budapestre, Debrecen környékét és a Zemplént ismerjük a legjobban.