NEKROLÓG: Dr. Pozsonyi Teréz
(1939–2025)

Fájdalommal tudatjuk az egyetem minden munkatársával, hogy 2025. november 21-én a Belgyógyászati és Hematológiai Klinika nyugalmazott docense, Dr. Pozsonyi Teréz elhunyt.

1964-ben szerzett orvosi diplomát „summa cum laude” eredménnyel a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. 1964–1966 között az egyetem Orvosfizikai Intézetében dolgozott. A biofizikai munkacsoportban az ultraibolya sugárzás hatásait vizsgálta E. coli bakteriofágokra, és megismerkedett a molekuláris biológia alapjaival, valamint elsajátította az izotópdiagnosztika és -terápia korszerű ismeretanyagát. A továbbiak során a III. Sz. Belgyógyászati Klinika lett második otthona, melynek 1966-tól lett hűséges munkatársa. Azonnal bekapcsolódott a betegellátó, valamint tudományos tevékenységbe, és folyamatosan részt vett az orvostanhallgatók elméleti és gyakorlati képzésében. 1982-től az ÁOK-on és a FOK-on is tantermi előadásokat tartott, és 1993-tól a Fogorvostudományi Karon a belgyógyászat tantárgy kinevezett előadója volt. 1989-ben egyetemi docensi kinevezést kapott.

1974-ig a klinika arteriosclerosis kutatócsoportjában dolgozott, ebben a témakörben számos tudományos dolgozat szerzője volt. 1971-ben a Varsói Orvosi Akadémia Kardiológiai Intézetében, valamint 1993 júliusában a Heidelbergi Karls Ruprecht Egyetem Immunológiai Intézetében két-két hetes tanulmányúton vett részt.

1974 óta a klinika immunológiai munkacsoportjának aktív tagja. Fő kutatási témája az autoimmun betegségek patogenezisének vizsgálata volt. 1982-ben „A T-sejt subpopulatiók szerepe az autoimmun betegségekben és kapcsolatuk a humoralis immunválasszal” címmel védte meg kandidátusi értekezését. Kilencvenkilenc tudományos publikációja jelent meg, ezek jelentős részében immunpatológiai betegségben szenvedő terhes nők klinikai adatait dolgozta fel, kimutatva a női nemi hormonok hatását a lymphocyta-funkciókra.

Magyarországon munkatársaival elsőként vizsgálta és mutatta ki retrospektív (1993) és prospektív (1994) módszerekkel, hogy a prolactinkoncentráció SLE-ben szenvedőkben szignifikánsan magasabb, mint egészséges egyénekben, és összefüggést mutat a terhességi szövődményekkel.

Kísérletes klinikai munkája mellett az elmúlt közel 30 esztendőben az osztályon diagnosztizált és kezelt betegek gondozására az immunológiai szakrendelésen volt lehetősége, így több száz autoimmun betegségben szenvedő beteget észlelhetett. E megfigyelések eredményeképpen összefoglaló klinikai tanulmányokat közölt, melyek témája: a központi idegrendszer részvétele SLE-ben (Orv. Hetil. 1991, 20:1065). „Az antiphospholipid autoantitestek klinikai jelentősége SLE-ben” c. közleménye szintén az Orvosi Hetilapban (1998, 139:2363) jelent meg. Eredményeket közölt a scleroderma és a malignus betegségek együttes előfordulásával kapcsolatban is.

1989-ben és 2003 májusában a Práger József Alapítvány díjazottja lett, amellyel az autoimmun betegségekben szenvedő betegek gyógyításában (SLE, RA, PSS, dermato-polymyositis, polymyositis) elért több évtizedes klinikai gyógyító munkáját, valamint ezen betegségek jobb megismerését szolgáló kísérleti kutatói tevékenységét jutalmazták. 2001-ben a Semmelweis Egyetem „Kiváló Oktatója” emlékérem kitüntetésben részesült.

Dr. Pozsonyi Teréz, mindannyiunk szeretett és tisztelt Terikéje mostantól az égiek birodalmának lakója. Nehéz kifejezni, hogy színes egyénisége mennyi közös emlékünk maradandó élményét jelenti, amely egyben azt jelzi, hogy mennyire hiányzik közösségünkből. A III. Sz. Belgyógyászati Klinika oszlopos és meghatározó tagja volt, aki számos értelemben példát mutatott erkölcsi tartásával, rendíthetetlen, a betegek érdekében kifejtett gyógyító tevékenységével. Tőle tanultuk meg a betegvizsgálat minden részletre kiterjedő és dokumentált alaposságát, mondhatjuk – jó értelemben vett – maximalizmusát. Egyszerre volt lágy és szeretetre méltó, valamint kemény és kérlelhetetlen, amennyiben a beteg érdeke úgy kívánta.

Gyakran – persze akkor fiatalon – szenvedtünk szigorúságától, de az élet őt igazolta: magasabb szinten és magabiztosan végezhettük gyógyító munkánkat és elnyerhettük megérdemelt dicséretét is.

Nehéz szívvel búcsúzunk tőle, mert most is úgy érezzük, hogy köztünk van, kedvessége, gondoskodó egyénisége örökké klinikai életünk része marad.

  1. november 21.

Prof. Dr. Karádi István
az MTA r. tagja
az egykori III. Sz. Belgyógyászati Klinika volt igazgatója