A 29. alkalommal megrendezett Primer Prevenciós Fórumnak idén először a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbje (NET) adott otthont. Az elhangzott prezentációkat a Gondoskodó egyetem és az egészséges öregedés témái köré szervezték. Ezek aktualitását az adja, hogy Magyarországon aggasztó a népesség egészségi állapota, és az öregedéssel kapcsolatba hozható krónikus betegségek is sokkal fiatalabb korban jelennek meg a nyugat-európai lakossággal összevetve.

Az esemény mintegy 250 résztvevő, ezen belül 60 regisztrált egyetemi hallgató részvételével zajlott. Dr. Tompa Anna, a Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézet professor emeritája, a fórumsorozat alapító elnöke rövid felvezetőjében reményét fejezte ki, hogy a jelen lévő fiatalok elkötelezettek lesznek a primer prevenció szemlélete iránt, főként, hogy a COVID-járványt követően az egyetemi oktatásban és a kurrikulumreformok során is előtérbe került a betegségmegelőzés hangsúlyozása. Hozzátette: jó lenne az egészségtant az iskolai oktatás részévé tenni, mindamellett, hogy a leendő orvosoknak is nagyon fontos a preventív szemlélet alkalmazása a gyógyító tevékenységük során.

Dr. Merkely Béla rektor köszöntőjében úgy fogalmazott: a krónikus betegségek jelentős része megelőzhető lenne, ha több figyelmet fordítanánk az egészséges életmódra és a prevencióra. Hozzátette, a megelőzésre összpontosítás nem csak egyéni, de társadalmi és közösségi szinten is rendkívül fontos. Ebből a Semmelweis Egyetem Magyarország és a régió vezető oktató, gyógyító, kutató egyetemeként is súlyához méltón veszi ki a részét: a 2019-ben elindított kurrikulumreformban nagy hangsúlyt helyeztünk a betegségmegelőzésre, a Családbarát Egyetem koncepció részeként pedig elsősorban a Semmelweis Polgárokat segítjük életminőségüket javító, testi-lelki egészségükre fókuszáló programokkal és intézkedésekkel – sorolta a rektor.

 A mai konferencia témája, az egészséges öregedés hamarosan hazánkban is az utóbbi idők egyik legnagyobb gazdasági és társadalmi feladatává válik

– mondta dr. Bidló Judit az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár, aki dr. Pintér Sándor belügyminiszter, a rendezvény fővédnöke nevében mondott köszöntőt. Magyarországon az európai uniós átlag alatt van a várható élettartam és a krónikus – elsősorban szív- és érrendszeri, illetve daganatos – betegségek miatti halálozási arány. Emellett a társadalom elöregedése is égető probléma. Erre reagálva fókuszváltás zajlik az egészségügyben, és egyre nagyobb hangsúlyt kap a megelőzés, ami hosszú távon egy egészségtudatosabb társadalomhoz vezet – mondta el a helyettes államtitkár. Hazánkban a prevenció része a védőnői hálózat és a védőoltások kiterjedt rendszere, ugyanakkor további lépések is szükségesek, például az egészségfejlesztés, egészségnevelés területén – tette hozzá.

Dr. Ungvári Zoltán, a Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézet igazgatója előadásában bemutatta az ún. Gondoskodó egyetem programot, ami az egészségfejlesztési koncepciók integrációjára törekszik. Ismertette, hogy a gyakorlati megvalósítás fázisába lépő Semmelweis Study elnevezésű dolgozói kutatásban az összes 25 éves vagy annál idősebb alkalmazott bevonásával térképezik fel az életmódbeli és környezeti tényezők, kockázatok és a betegségek kialakulásának kapcsolatát. A Semmelweis Study keretében számos nemzetközi partnerrel dolgozik együtt az egyetem, illetve a vizsgálat csatlakozik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egészséges öregedés évtizedének regionális programjához. A kutatás által felfedett kockázatok alapján a teljes népességre lehet következtetéseket levonni, ezáltal részt venne az egyetem a nemzeti öregedési program kialakításában is a kormányzattal – mondta el dr. Ungvári Zoltán.

Dr. Moizs Mariann az egészségfejlesztési irodák (EFI) hálózatát mutatta be. A Széchenyi Terv keretében 2011-ben kiírt pályázatok támogatásával 2014-re Magyarországon egy 61 EFI-ből álló új egészségfejlesztési hálózat kezdte meg működését. Az irodák többsége hátrányos helyzetű térségben nyitotta meg kapuit. A hálózat hosszú távú célja javítani a lakosság általános egészségi állapotát, növelni az egészségben töltött évek számát, valamint csökkenteni a területi egészségfejlesztési különbségeket. Az egészségfejlesztési irodák saját székhelyükön térítésmentes szűréseket végeznek és életmódváltó tanácsokat adnak a hozzájuk fordulóknak.

Dr. Ádány Róza, a Debreceni Egyetem professor emeritája a magyar lakosság egészségtelen öregedéséhez kapcsolódó adatokat és tényezőket ismertette prezentációjában. A korai (65 év alatti) halálozás a V4 országok közül a legmagasabb nálunk, ezen belül is az észak-alföldi régióban. A daganatos betegségek az egész országban vezetik a korai halálozási rangsort, különösen a nők esetében. Ezek elkerülhetőek lennének preventív módon és időben történt diagnózissal is – hangsúlyozta dr. Ádány Róza hozzátéve, hogy a szűrővizsgálatokon való részvételi arány alacsony hazánkban. Felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy bár az adatok alapján alacsony a mentális betegségek aránya, ugyanakkor nagyon magas az öngyilkosságok száma. Tehát komoly fejlesztés szükséges a mentális egészség megőrzésére is – vélekedett dr. Ádány Róza.

A dohányzás, alkoholfogyasztás mértéke szintén magas és az egészségtelen táplálkozás is a magyar életmód sajátossága – sorolta a tényezőket. Ennek következményeként a metabolikus szindróma 2006 és 2018 között jelentősen emelkedett, akárcsak a magas vérnyomás és az emelkedett vércukorszint.

A kemoprevenció lehetőségei az öregedés késleltetésében című előadásában dr. Tompa Anna leszögezte: a civilizáció fejlődése fokozza az egészségben megélhető évek számát. A világon a népesség 65 esztendőnél idősebb része 100 év alatt megduplázódott, 5-ről 10 százalékra nőtt. 2100-ra ez az arány 24 százalék lehet. A „sikeres öregedés” tényezői közt említette a mediterrán és japán étrendet; de számítanak még a genetikai adottságok, a családi, társadalmi támogatottság, a sikeres stresszkezelési technikák (pl. tánc, ének, mozgás, játék), valamint a mértékletes kalóriabevitel. Manapság egyre fiatalabb korban kezdődik a daganatos betegségek megjelenése, ugyanakkor főként az 50 év felettiek veszélyeztetettek. A kemoprevenció célja, hogy valamely kóros állapot kialakulását megakadályozza, késleltesse vagy a megindult kóros szabályozások menetét a normális irányba terelje. A kockázati tényezők távoltartása mellett fontos a szervezet védekezőrendszerének erősítése, a mérgező anyagok metabolizmusának elősegítése és az okozott kár, pl. a szabad oxigéngyökök által okozott károsodások kivédése antioxidánsokkal.

Galéria

11kép

A 29. Primer prevenciós fórum további előadásain részletesebben is szó esett a Semmelweis Study módszertanáról és a Semmelweis Munkahelyi Egészségfejlesztési Modellprogramról. Az előadók és a diszkussziók olyan témákat érintettek, mint a környezeti ártalmak hatása a korai öregedésre, illetve a National University of Singapore egészséges idősödést támogató prevenciós rendelésének koncepciója. Bemutatkozott az egyetemen frissen indult megelőző orvostani szakrendelés is.

Keresztes Eszter
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.