Dr. Dávid Beáta előadásában bemutatta Magyarország korfájának változásait az elmúlt száz évben. Az 1910. évi „piramis” alakú korfához képest különösen szembetűnő az idősek számának és arányának növekedése a fiatalokhoz képest. Az elkövetkező évtizedekben az idősügy komoly társadalmi kihívás, amellyel mindannyian szembesülni fogunk – fogalmazott. Mindezt további adatokkal is alátámasztotta: míg 2001-ben a lakosság mintegy 15 százaléka volt 65 év feletti, 2023-ban az arányuk már több mint 20 százalék; az öregedési index, ami száz 14 éven alulira jutó 65 év felettiek arányát mutatja húsz év alatt 91%-ról 141,5 százalékra nőtt. Dr. Dávid Beáta kiemelte, hogy ugyan az idősödés folyamata nem állítható meg, de a fizikai, lelki, szellemi állapotot jelentősen befolyásolhatják, javíthatják a pozitív életmódbeli tényezők, mint például az egészséges táplálkozás, a fizikai és szellemi aktivitás, valamint a lelki egészség védelme. Kitért az „aktív idősödés” WHO által 2002-ben rögzített alapelveire, és bemutatott a sikeres öregedésre vonatkozó elméletek, modellek közül néhányat. A jó példák között említette a társadalmi életben való tudatos részvételt, például az önkéntességet és az élethosszig tartó tanulást.
Dr. Dávid Beáta az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán (BTK) szerzett diplomát szociológia és angol nyelv és irodalom szakon, doktori fokozatát az ELTE, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (BKE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szociológiai Intézet doktori programján szerezte 1999-ben summa cum laude minősítéssel. 2012-ben a szociológia habilitált doktora az ELTE-n. 2011 óta a Mentálhigiéné Intézet oktatója, 2013-tól az intézet vezetője. Kutatási területe a személyes kapcsolathálózatok, illetve a hálózat mint módszertan alkalmazása. Az interperszonális kapcsolathálózat kutatása mellett foglalkozik egyebek mellett egészségszociológiával, kisebbségszociológiával valamint családszociológiával is. 2014-től az Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánhelyettese, valamint a IV/3 doktori program vezetője.
Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.