Betűméret: A A A

Egyes temperamentumvonások kapcsolatban állhatnak a szív-és érrendszeri betegségekkel

A személyiségünk egyes veleszületett jellegzetességeinek betegségekre hajlamosító hatását vizsgálják a Semmelweis Egyetem kutatói. Az évek óta tartó vizsgálat során sikerült azonosítani olyan temperamentumtípusokat, melyek kapcsolatba hozhatók a magas vérnyomással vagy a koszorúér-betegséggel. A kollaborációs projektben a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, a Családorvosi Tanszék, valamint a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika kutatócsoportjai dolgoznak együtt. Magyarországon továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek képezik a vezető halálokot, 2014-es adatok alapján európai uniós viszonylatban továbbra is sereghajtók közé tartozunk. A kutatás a jelenlegi rizikóbecslő módszerek tökéletesítéséhez járulhat hozzá.

Dr. Rihmer Zoltán a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika címzetes egyetemi tanára és Dr. Gonda Xénia egyetemi adjunktus vizsgálta hazánkban először az affektív temperamentumok és a krónikus, elsősorban pszichiátriai megbetegedések közötti összefüggést, és az ő kezdeményezésükre indult meg közel tíz éve együttműködés a Családorvosi Tanszékkel a szív-és érrendszeri betegségekkel való esetleges kapcsolatok kimutatására. A Családorvosi Tanszék oktató családorvosa, Dr. Nemcsik János ötlete nyomán négy évvel ezelőtt induló, Dr. Maurovich-Horvat Pál Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoportjával kollaborációs projektben azt vizsgálják, hogy bizonyos temperamentumvonások összefüggést mutatnak-e a koszorúérbetegség jelenlétével és kiterjedésével.

Az affektív temperamentumok olyan veleszületett személyiségjellemzők, melyeknek öt típuscsoportja ismert: depresszív, ciklotím, hipertím, ingerlékeny és szorongó. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy egyik temperamentum irány sem jó vagy rossz, mindnek megvan a maga evolúciós szerepe, illetve a nemek között vannak különbségek. A nőknél magasabb a depresszív, szorongó, ciklotím, míg férfiaknál az ingerlékeny és a hipertím temperamentumok aránya.

A specifikus kutatáshoz 200, CT-vizsgálatra előjegyzett beteggel vettek fel egy több mint 1000 kérdésből álló, a személyiségvonások, temperamentumok és egyéb pszichometriai paraméterek feltárására irányuló kérdőívet. A koszorúér CT képalkotást és a kérdőívek feldolgozását Dr. Nemcsik János és Dr. Szilveszter Bálint mentorálása mellett Vecsey-Nagy Milán, az Általános Orvostudományi Kar hatodéves hallgatója végezte a Városmajori Szív- és Érgyógyászai Klinikán.

A négy éve zajló kutatás eredményei alapján elmondható, hogy minél markánsabb az úgynevezett hipertím (optimista, magabiztos, társaságkedvelő, főnök típus, kockázatvállaló, tolakodó, kicsi alvásigénnyel rendelkezik) jellemvonás a koszorúér CT angiográfiával vizsgált betegeknél (CCTA), annál nagyobb eséllyel lesznek a vizsgálat során egészségesek az egyének koszorús erei. Az eredmények mindenképpen figyelemre méltóak, de tudni kell, hogy nem általánosíthatóak minden betegcsoportra. Ugyanakkor, ha az eredmények további megerősítést nyernek, az megkönnyítheti a rizikóbesorolást a klinikai munka során.

A témában Vecsey-Nagy Milán már egy elsőszerzős cikket is publikált a Journal of Psychosomatic Research-ben, eredményeiknek köszönhetően pedig számos nemzetközi és hazai konferenciára is eljutott.

Ugyanezen projekt másik elemében a kutatócsoport azt vizsgálja, hogy milyen összefüggés tárható fel bizonyos affektív temperamentumok és a magasvérnyomás-betegség kialakulásának időpontja között. Korábban a temperamentumok és a hipertónia kapcsolatát közvetítő folyamatokat vizsgálva a kutatók azt találták, hogy hipertím temperamentummal jellemezhető magasvérnyomás-betegeknél emelkedett az ideg-és feltehetőleg érvédő hatású agyi eredetű neurotróp faktor (BDNF), míg a domináns ciklotím, szorongó, depresszív és ingerlékeny temperamentumú hipertóniás betegek BDNF szintje alacsonyabb. Fontos hangsúlyozni, hogy a vizsgálatok csak keresztmetszeti, vagy legfeljebb rövid követési idejűek, tehát pontos ok-okozati viszonyokra egyelőre nem engednek következtetni.

A kollaborációs kutatás fontossága abban rejlik, hogy Magyarországon továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek képezik a vezető halálokot, és bár javulás figyelhető meg a 90-es évek végéhez képest, európai uniós viszonylatban 2014-es adatok alapján továbbra is a sereghajtók közé tartozik hazánk. Az iszkémiás szívbetegség okozta halálozásban Litvánia, Lettország és Szlovákia után a negyedik legrosszabbak voltunk, míg a stroke halálozás tekintetében is az Európai Unió legrosszabbjai közé tartozunk. A magas kardiovaszkuláris rizikójú betegek azonosítása a páciensek célzottabb kezelését vonhatja magával, de a jelenleg elérhető rizikóbecslő módszereknek vannak korlátai. A Semmelweis Egyetem az élet folyamán stabil személyiségjegyek és a kardiovaszkuláris betegségek közötti kapcsolatokat feltáró kutatása ezen módszerek tökéletesítésében segíthet.

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem 

Kategória: Cikkek | A közvetlen link.