Elvben ma már egyetlen végtagot sem szabadna amputálni a cukorbetegség szövődményeként megjelenő neuropátia miatt, ezzel szemben a világon húsz másodpercenként hajtanak végre ilyen beavatkozást – mondja Dr. Kempler Péter. A Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára szerint Magyarországon 3-4 ezer cukorbeteg lábát vágják le évente. A diagnosztizálás azért nehézkes, mert olyan, mint ha ez a tünetegyüttes a senki földjén lenne – mondja a belgyógyász, diabetológus, aki szerint amiatt, hogy a neuropátia a diabétesz szövődményeként alakul ki, a belgyógyászathoz is tartozik, miközben idegrendszeri károsodás lévén akár a neurológiához is sorolhatjuk.
A neuropátia érintheti a mozgásrendszer működését, emellett negatívan hat a szív-és érrendszerre, és bizonyos élettani funkciók is zavart szenvedhetnek – mondja Dr. Kempler Péter, aki szerint a betegek gyakran azzal keresik fel az orvost, hogy égő, szúrásra emlékeztető fájdalmat okoz nekik alváskor a takaró érintése, vagy épp szédülnek, járásuk bizonytalanná válik. Előfordul, hogy sebekkel, talpi fekélyekkel mennek el a rendelőbe, de az is árulkodó lehet, ha a beteg nem érzi a lábát, így a fájdalmat, a hideget vagy a meleget sem. Ez azért is veszélyes, mert akár balesetekhez is vezethet, ha a páciens nem érzékeli pontosan, hogy mennyire nyomja a gázpedált, vagy el is eshet, ha séta közben nem érzi megfelelően a talajt a lába alatt. Neuropátiás betegek gyakran esnek át tünetmentes szívinfarktuson is – hangsúlyozza Dr. Kempler Péter.
Jelentősen megkönnyíti a diagnózis felállítását, ha a beteg precízen be tud számolni a tüneteiről – mondja a szakorvos, aki szerint először a háziorvost érdemes felkeresni, aki többnyire belgyógyászhoz vagy diabetológushoz utalja tovább a beteget. Az országban ma már 11 neuropátia centrum működik, amelyekbe az orvosok továbbirányíthatják pácienseiket. A Semmelweis Egyetem Neuropátia Központjában évente 1500-nál is több beteget fogadnak. A diabetológus szerint vannak olyan vizsgálatok, amelyek a fájdalomérzetet, illetve egyéb érzőideg-működéseket, és vannak, amelyek a vegetatív idegrendszer működését mérik fel.
A kezelés több komponensű: egyrészt minél optimálisabb módon be kell állítani a vércukorszintet, továbbá fontos a további kockázati tényezők, például a hipertónia és a magas vérzsírszint kezelése. Emellett gyógyszer adása is indokolt lehet, részben patogenetikai alapon nyugvó oki, részben tüneti kezelés formájában – mondja Dr. Kempler Péter.
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem