a Semmelweis Egyetem
15 nap
9 óra
15 perc
59 mp
Bizonyos felmérések szerint akár minden harmadik csecsemőt is érinthet az úgynevezett csecsemőkori krónikus hasfájás. A kólikaként is emlegetett kórkép legtöbbször ártalmatlan, nincs mérhető, kimutatható elváltozás a hátterében, de súlyállás vagy egyéb aggasztó tünet esetén érdemes kizárni az esetleges szervi okokat.

Csecsemőkorban a gyermekek többet sírnak, mint más életkorokban; egyes felmérések szerint az első hat hétben teljesen normálisnak tekinthető a napi két óra, de még három hónapos korban is átlagosan napi egy órát sírnak a babák – mondja Cseh Áron, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusa. Hozzáteszi: természetesen a csecsemők sok mindentől sírhatnak, hiszen érzéseiket, szükségleteiket így fejezik ki, a kólikás csecsemő azonban nem az éhség vagy a telt pelenka miatt jelez.

A kólika viszonylag egyszerűen, az úgynevezett hármas szabállyal írható le. Eszerint: ha a csecsemő legalább 3 hete, a hét három vagy több napján, napi több mint 3 órát sírással tölt, és ennek más oka nem található, kólikával van dolgunk – magyarázza a szakorvos. A csecsemőkori kólika alapvetően a funkcionális kórképek közé sorolható, ami azt jelenti, hogy nincs mérhető, kimutatható szervi elváltozás a hátterében. A probléma egyaránt jelentkezik fiú és leány, anyatejjel és tápszerrel tápláltakban, érett és koraszülött csecsemőkben.

Ahhoz, hogy kimondhassuk, hogy az ártalmatlan, úgynevezett infantilis kólikával van dolgunk, a tünetek kezdetének és végének mindenképpen három, de legfeljebb öt hónapos kor előttre kell esnie. Ezenkívül a visszatérő és elhúzódó epizódok hátterében ki kell zárni a szervi okokat, valamint nem társulhat melléjük súlyfejlődési nehézség vagy láz – hangsúlyozza Dr. Cseh Áron.

A legújabb feltételezések a gyomorbélrendszer éretlenségét, a bélrendszer túlzott periszaltikáját, valamint a bélflóra eltolódását feltételezik a kólika hátterében. A terhesség vagy a szoptatás alatti anyai dohányzás szintén fokozott kockázatot jelenthet, a legfontosabb tényező azonban kétséget kizáróan a pszichoszociális vonal, vagyis a csecsemő-anya-apa-család kapcsolatában jelentkező feszültségek – fogalmaz a szakember. Számos vizsgálat bizonyította, hogy a fokozott szülői stressz, vagy az anya-gyermek kapcsolatban fennálló konfliktus hozzájárulhat a kólika kialakulásához. Az első gyermekes szülők például gyakrabban számolnak be kólikáról, ami vélhetően az idegeskedés, a kezdeti stressz számlájára írható. Dr. Cseh Áron elmondja, a csecsemőkori kólika kezelésében legfontosabb annak megértése, hogy a kórképet funkcionális jellege miatt biopszichoszociális megközelítésben kell gyógyítani. A szakemberek feladata, hangsúlyozza, hogy megértessék a szülőkkel, hogy a csecsemőkori hasfájás gyakori jelenség, és ha kizártuk a szervi okokat, akkor a baba megnyugtatásán kívül más teendő nincs. Első vonalbeli kezelésként a kólikás csecsemők etetését és a szülők nyugtatási technikáját érdemes átgondolni. A többi kezelési technikák (pl. gyógyszerek) rutinszerű alkalmazása nem javasolt kólikában, mert az esetek döntő többségében hatástalannak bizonyulnak.

A csecsemőkor után, a gyermekkor későbbi szakaszaiban is jelentkezhet hasfájás. Ez az egyik leggyakoribb gyermekgyógyászati és gyermekgasztroenterológiai probléma, amivel a szülők orvoshoz fordulnak gyermekükkel. A felmérések szerint minden 5-10. gyermeket is érinthet – magyarázza az egyetemi adjunktus, majd hozzáteszi: krónikus gyermekkori hasfájásról akkor beszélhetünk, ha legalább 2-3 hónapja fennállnak a hasi panaszok.

Bár az esetek nagy részében nem szervi, hanem funkcionális ok áll a háttérben ekkor is, mégis fontos kizárni az aggasztó jeleket, amelyek szervi eltérésre, betegségre utalhatnak. A családban előforduló gyomorbélrendszeri betegség, a fizikális vizsgálattal észlelhető kifejezett eltérések, vagy a véres széklet utalhat szervi okra, amikor további gyermekgasztroenterológiai kivizsgálás lehet szükséges – hívja fel a figyelmet az egyetemi adjunktus. Csecsemőkorban a tehéntejallergia lehet okozója, ami akár az anyatejjel is átkerülő tehéntejfehérje molekulákra adott bélgyulladás következménye. Leggyakoribb tünete a hasmenés, de akár székrekedés is, véres széklet főleg csecsemőkorban, ekcéma, táplálási és súlyfejlődési problémák. Kimutatására a tehéntejfehérje megvonásával, majd visszaterhelésével, a tünetek megfigyelésével van lehetőség. A tejallergiát, akárcsak a gyermekek 1-2%-ánál előforduló többi ételallergiát (a tojás, szója, olajosmag, gabona, és halféleségek) az esetek nagy részében kisiskoláskorra kinövik a kicsik. A tejcukor felszívódási zavar nem összetévesztendő a tejallergiával, ez a tejcukor lebontási problémájából adódik, főleg későbbi életkorban jelentkezik, a tejtermék elfogyasztását követően hasmenéssel és hasfájással jár, és nem nőhető ki.

A lisztérzékenység vagy cöliákia szintén nem ételallergia, bár búzafélékre is létezik allergia, hanem egy autoimmun kórkép, amit vérvétellel lehet igazolni, és szigorú, élethosszig tartó diétát igényel. A cöliákia gyakorisága nő, a lakosság 1-2%-át érinti, de a diétát csak orvosi javaslatra szabad elkezdeni, mert az önkényesen elkezdett gluténmentes étrend lehetetlenné teheti a kimutatást. A gyulladásos bélbetegség (IBD) bár még ritka kórképnek számít hazánkban, de hasonlóan a többi fejlett országhoz, a gyakorisága nő, amelyhez a genetikai tényezők mellett feltehetően hozzájárulnak a környezeti hatások, az ételekben található bélgyulladást kiváltó anyagok. Az IBD tünete lehet hasmenés, véres széklet, de néha csak súlycsökkenés, vagy akár bélrendszeren kívüli tünet is, mint visszatérő láz, szem-, izületi-, vagy bőrgyulladás.

Összefoglalva: az akut, vagyis hirtelen jelentkező hasfájás gyermekkorban leggyakrabban fertőzéses eredetű, amely hasmenéssel és hányással járhat, ilyenkor a legfontosabb a tünetek enyhítése, folyadékpótlás, és jó hatású lehet bizonyos probiotikumok adása mondja Dr. Cseh Áron. Mint fogalmaz, orvosi vizsgálat akkor szükséges, ha a gyermek nem fogyaszt elég folyadékot, lecsökken a vizelet mennyisége, bágyadttá válik, vagy a hasi fájdalom kifejezetten erős és egy ponton jelentkezik, esetleg a széklet véressé válik. Ilyenkor háziorvosnak vagy ügyeleti időben a háziorvosi ügyeletnek érdemes megmutatni a gyermeket, akik eldöntik, hogy szükséges-e kórházi beutalás. Az elhúzódó hasfájás – amennyiben 2-3 hónapon túl is fennáll – krónikus jellegűnek mondható, háziorvosi vagy gyermekgasztroenterológiai szakvizsgálatot igényelhet – tette hozzá az adjunktus. 

Haszon-Nagy Zsófia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem 
Kiemelt kép: Pixabay

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.