a Semmelweis Egyetem
81 nap
20 óra
42 perc
48 mp

Egykori tanítványok, kollégák, valamint az intézet munkatársai köszöntötték 90. születésnapja alkalmából Dr. Csaba György professor emeritust, akinek a vezetésével 1971-ben létrejött a Biológiai Intézet, mai nevén Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet. Az ünnepelt a köszöntéseket követően előadásában visszaemlékezett egyebek mellett arra a több mint húszéves időszakra, amit tanszékvezetőként töltött az intézet élén.  

Nagyon sok dolgot köszönhetünk Dr. Csaba Györgynek, többek között azt is, hogy itt lehetünk – fogalmazott az ünnepség megnyitásakor Dr. Buzás Edit, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet (GSI) igazgatója, emlékeztetve arra, hogy 1971-ben az ő vezetésével jött létre a Biológiai Intézet, mai nevén GSI. Az intézetalapítás mellett a biológia iránti szeretetet is tőle kaptuk, hálával tartozunk neki azért a nyitottságért, amit a biológia új vívmányai iránt mutatott – jegyezte meg. Szólt arról, hogy számos könyv fűződik a nevéhez, így például az Orvosi biológia tankönyv, ami egy egész nemzedék számára fontos szemléletformáló, ismeretterjesztő könyvként szolgált. Az igazgató kiemelte, hogy Dr. Csaba György professor emeritus ma is aktívan alkot, és jelennek meg munkái, összegző gondolatébresztő művei. Sosem hagyta abba a kérdezést, a „szent kíváncsiságot” sosem vesztette el – mutatott rá.

Dr. Hunyady László, az Általános Orvostudományi Kar dékánja elmondta, hogy hallgatóként ismerte meg Dr. Csaba Györgyöt, aki hetven éve vesz részt a Semmelweis Egyetem oktató munkájában. Visszaemlékezett arra, hogy tőle tanulták az orvosi biológia tárgyat, és rendkívül népszerű volt a hallgatók körében, telt házas volt a tanterem az előadásai alatt. Sugárzott belőle a tárgy iránti fantasztikus lelkesedése, előadásai örökre szóló élményt jelentettek a hallgatóknak – hangsúlyozta.

Dr. Falus András professor emeritus, aki Dr. Csaba György után 1994 és 2012 között vezette az intézetet, úgy fogalmazott: a sikernek egyetlen szinonimája van, a folytathatóság. Visszaemlékezett arra, hogy egy átlagéletkorban is fiatal, nagyon jó hangulatú intézetet vehetett át Dr. Csaba Györgytől, számos PhD-hallgatóval. Itt mindig bensőséges hangulat uralkodott és nagyon egyszerű volt elkezdeni dolgozni és valami újat létrehozni; ennek az alapjait ő tette le – mondta.

Dr. László Valéria docens, aki 1975 óta dolgozik az intézetben, visszaemlékezett arra is, hogy a NET előadótermében párnákat osztogattak, hogy a lépcsőn is tudjanak ülni a hallgatók, annyira népszerűek voltak Dr. Csaba György előadásai, amelyeket végtelen lelkesedéssel és örömmel tartott. Tárgyszerű előadásaiba mindig beleszőtte a legújabb ismereteket is. Szintén kiemelte az intézet jó légkörét, amelyet a professzor alapozott meg, teremtett meg maga körül.

Galéria

14kép

Dr. Darvas Zsuzsanna docens köszöntésében kitért arra, hogy rendkívül büszke az intézet eddigi tanszékvezető professzoraira, mivel mindhárman előkelő helyen szerepelnek az egyetemi kutatók TOP 100-as listáján. Visszaemlékezett, miként került Dr. László Valériával együtt az intézetbe. A felvételnél Dr. Csaba György egyetlen személyes jellegű kérdést tett fel, nevezetesen azt, hogy veszekedősek-e. Ez is jól mutatja azt a hozzáállását, amely hozzájárult a mások által említett jó intézeti légkörhöz – jegyezte meg.

Dr. Tóth Sára docens még ELTE-s hallgatóként vett részt egy Dr. Csaba György által tartott előadáson, amelynek hatására felkereste, hogy szeretne bekapcsolódni az intézeti tudományos diákköri munkába. A professzor annyit mondott, hogy ha az ELTE engedi, részéről nincs akadálya. Ugyanilyen nyitottsággal fogadta, mikor hat évvel később kopogtatott be az intézetbe egykori diákként. Ez is mutatja, az intézet professzor által képviselt befogadó légkörét, aminek köszönhetően nagyon jó közösség alakult ki – mondta.

Nyitrayné Dr. Pap Erna docens Szilágyi György „Hanyas vagy? ’28-as? Mi félszavakból megértjük egymást” – kezdetű verse nyomán írt parafrázissal köszöntötte a professzort, és emlékezett vissza többek között a hétfő reggeli telt házas előadásokra, a korai referálókra a könyvtárban, a régi ebédekre, névnapokra és arra, hogy az állandóság korszakát jelentette Csaba professzor időszaka, szobája mindig nyitva állt, minden szakmai kérdésre előre vivő választ tudott adni.

Dr. Kőhidai László docens úgy fogalmazott, nemcsak köszönteni, de köszönetet mondani is jött. Köszönet illeti Csaba professzort mint tanárt, mint könyvírót, de külön hálás azokért a mindenki által említett előadásokért is, amelyekről ő maga is ellesett néhány figyelemfenntartó fordulatot, melyeket a mai napig használ. Megemlítette a kutatási eredmények publikálásában nyújtott segítségét. Nagy kitartást tanulhattunk tőle – mutatott rá.

Dr. Hegyesi Hargita docens a professzor utolsó PhD hallgatója volt. Mérhetetlen büszkeséget éreztem, hogy ide tartozhatok, mostanáig hagyomány ebben az intézetben, hogy mindig lehet kérdezni és mindig vannak válaszok is – fogalmazott.

Dr. Pállinger Éva docens Csaba professzor előadásaira visszaemlékezve elmondta: nemcsak azt tudhatták meg, hogy a sejt a szervezet legkisebb élő egysége, hanem arról is szó volt, hogy honnan jöttünk és merre tartunk az egyedfejlődés során. Tudás mellett szemléletet is kaptunk – emelte ki, kitérve arra is, hogy töretlen kíváncsiságáért és érdeklődéséért tiszteli leginkább Dr. Csaba Györgyöt, aki egyébként megerősítette abban, hogy van létjogosultsága a hipotézis alapú kutatásoknak.

Dr. Csaba György köszönetet mondott az ünnepség résztvevőinek, és előadásában visszaemlékezett arra a több mint húsz évre, amíg ő volt az intézet vezetője. Elmondta, hogy 19 évesen diákkörösként került ide, majd harmadéves korában már ún. díjas demonstrátorként állt az egyetem alkalmazásában. Szólt arról is, miként lett a II. Sz. Anatómiai Intézetből kivált Biológiai Intézet első tanszékvezetője, és hogy talált olyan kutatási témát, ami illeszkedett az új intézet szerteágazó profilú munkatársaihoz. 1971-1994 között vezetése alatt az intézet tudományos munkája során a hormonreceptorok filogenezisével és ontogenezisével foglalkoztak. Foglalkoztak a csecsemőmiriggyel, tobozmiriggyel, a kettő közötti kapcsolattal, immunrendszerre való hatásukkal is. Részletesebben beszélt az általa elnevezett hormonális imprintingről. Számos endokrin diszruptor, hormonális romboló van a környezetünkben az ipar és a mezőgazdaság működésének eredményeként, és ezek mind hatnak a fejlődőben lévő magzatra, imprintinget hoznak létre, mely későbbi következményekkel jár – mutatott rá, hozzátéve: egyre több betegségről derül ki, hogy léteznek ezek a következmények. Összegzésként elmondta, 900 tudományos, 100 tudományt népszerűsítő dolgozata és 17 könyve jelent meg; ezekben mind benne van az intézet munkája is, mindez az intézet érdeme is – emelte ki.

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.