Az egy éve elhunyt dr. Szabó Zoltánról, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika egykori igazgatójáról, az első sikeres hazai szívátültetés elvégzőjéről nevezték el az intézmény nemzetközi szinten is egyedülálló technológiát képviselő hibrid műtőjét. Dr. Merkely Béla rektorhelyettes, klinikaigazgató az ebből az alkalomból rendezett ünnepségen hangsúlyozta, a műtő léte és lényege jól tükrözi azt az eszmeiséget és munkásságot, melyet dr. Szabó Zoltán egész életében képviselt.
Dr. Szél Ágoston rektor az ünnepséget megnyitó köszöntőjében rámutatott: az eseménnyel egy rendkívüli orvosegyéniség előtt tisztelgünk, emléket állítva számára, ugyanakkor egy kiemelkedő műtéti infrastruktúrát is avatunk a névadással. E kettő összekapcsolása méltó az egyetem és a klinika szellemiségéhez – tette hozzá. Dr. Szabó Zoltánról azt mondta: a Semmelweis Egyetem egyik legkiemelkedőbb egyénisége volt, mint orvos, oktató, egyetemi vezető egyaránt, akiben a szerénység és a nagy képességek együtt voltak jelen. Az egészségügyet a nagy egyéniségek tartják fent, akik képesek akár az életüket is áldozni a közért, de ugyanakkor nélkülözhetetlen a megfelelő infrastruktúra is, mely a klinikán immár a legmagasabb színvonalon rendelkezésre áll – fogalmazott a rektor. Gratulált dr. Merkely Bélának a kezdeményezéséhez, mely – mint mondta – azt az eszmeiséget közvetíti, hogy a múltat és a szellemi elődeinket megtisztelve próbáljunk építkezni.
Dr. Merkely Béla előadásában elmondta, Szabó professzorral, akit szakmai atyjának tart, még életében egyeztettek arról, hogy róla kívánják elnevezni a műtőt. Ahogy az az emléktáblán is áll, dr. Szabó Zoltán munkássága a mai napig utat mutat a tanítványoknak, a hibrid műtő léte és lényege pedig jól tükrözi az általa képviselt szellemiséget, melyet szeretnénk tartósan megőrizni a klinikán – mondta dr. Merkely Béla.
A rektorhelyettes bemutatta a hibrid műtőt is, mely az Amerikai Kardiológiai Társaság definíciója szerint olyan műtőhelyiség, melyben jelen van a katéteres angiográfiás labor, a szív- és az érsebészeti műtő teljes felszerelése és biztosítottak a sterilitás és az általános anesztézia feltételei. Az egy éve már használatban lévő műtő komplexitásában nemzetközi szinten is egyedülálló, mivel valamennyi modalitásra képes a szív-elektrofiziológiától az érsebészeten, a strukturális kardiológiai beavatkozásokon át a szívsebészetig.
Nemzetközi adatok szerint a hibridműtőben elvégezhető beavatkozások nyolc éven belül megháromszorozódnak, vagyis a jövőben várhatóan ezek a minimál invazív, de komplexebb megoldások fogják vezetni a szív- és érsebészeti, valamint kardiológiai intervenciós beavatkozásokat – emelte ki dr. Merkely Béla. A műtő képalkotó rendszeréhez olyan kontroll szoba is kapcsolódik, mely lehetővé az adatok áramlását a két helyiség között. Mint emlékeztetett, a műtőt 806 millió forintból, kormányzati támogatással alakították ki.
Dr. Gellér László, a Kardiológiai Tanszék tanszékvezetőhelyettese a hibrid műtő szív-elektrofiziológiában játszott szerepéről tartott előadást, melyben egyebek mellett hangsúlyozta: a katéter ablációs technikák egyre bonyolultabbak, megfelelő intenzíves háttér biztosítása elengedhetetlen. A hibrid műtő ad leginkább lehetőséget arra, hogy a leginvazívabb katéter ablációs technikák alkalmazásával a beteg életminőségét és életkilátásait javítani tudjuk.
Dr. Sótonyi Péter, az Érsebészeti Tanszék vezetője a műtő érsebészetben játszott szerepéről beszélt, kitérve arra is, hogy eddig összesen 543 beavatkozást végeztek itt el. Jelentős szerepe van a műtőnek az oktatásban is, hiszen kivetíthető a műtéti terület és maga a beavatkozás. A hibrid műtő előnyei közé tartozik, hogy csökken a műtéti megterhelés, sokkal nagyobb rizikójú betegeket is be tudnak vonni a kezelésbe, és sebészetileg nehezen elérhető területek is megközelíthetővé válnak.
Dr. Szabolcs Zoltán, a Szívsebészeti Tanszék egyetemi tanára előadásában azt vázolta, hogy a hibrid műtő a szívsebészet számára milyen lehetőségeket hordoz. Szólt arról, hogy például a TAVI (transzkatéteres aorta billentyű beültetés) műtét esetén a szívsebész készenlétben áll a hibrid műtőben a szükséges eszközökkel együtt, és ha olyan szövődmény lép fel, mely a beavatkozását igényli, akkor nem két emelettel távolabbról érkezik a helyszínre. A hibrid műtő lehetőséget ad újszerű műtéti technikák bevezetésére, és arra, hogy az adott beteg számára a lehető legjobb kezelési modalitást találják meg – mondta.
Az előadásokat követően dr. Szél Ágoston és dr. Merkely Béla közösen leplezték le a műtő előtt a „Szabó Zoltán Hibrid Műtő” emléktáblát, majd a résztvevők megtekinthették a műtőt.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem
Galéria
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
