Az, hogy melyik évszakban születünk, befolyásolhatja, hogy mely temperamentum-típusba tartozunk, és ezáltal akár a hangulatbetegségek kialakulásában is szerepet játszhat, sok más tényező mellett.
Erre a felismerésre jutott a Semmelweis Egyetem Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztályán működő, dr. Rihmer Zoltán vezette kutatócsoport. A csoport munkatársa, dr. Gonda Xénia a Berlinben megrendezett Neuropszichofarmakológiai Kongresszuson ismertette a tanulmányt, amely során több mint 400 ember személyiségjegyeinek és születési időszakának összefüggéseit vizsgálták meg. Bár egyéni szinten csak kismértékben mutathatók ki a születési idővel összefüggésbe hozható különbségek, nagyobb populáció szintjén statisztikailag szignifikáns a hatás, tehát a hangulatzavarok kialakulásának jobb megértése érdekében érdemes feltárni a háttérben meghúzódó folyamatokat – hangsúlyozta dr. Gonda Xénia.
Az eredmények azt mutatják, hogy a nyáron születettekre kismértékben jellemzőbb a hangulatingadozó temperamentum, míg a téli hónapokban világra jöttek esetében a depresszív temperamentum a kifejezettebb. A tavaszi-őszi időszakban születetteknél az irritábilis (ingerlékeny) természet a hangsúlyosabb.
E temperamentum-típusok – számos egyéb jellemző mellett – ok-okozati összefüggésben állnak a hangulatzavarok kialakulásával. Korábbi kutatások már bebizonyították, hogy például a hangulatingadozó (ciklotím) temperamentumnak szerepe van a bipoláris betegség egyik fajtájának kialakulásában; ez a betegség pedig a mostani eredmények szerint kismértékben gyakoribb a nyáron születetteknél.
Azt egyébként számos megfigyelés és vizsgálat támasztja alá, hogy összefüggés van egyes neuropszichiátriai zavarok és a születési időszak között, de nem ismert, hogy mi áll ennek hátterében – mutat rá dr. Gonda Xénia, aki ismertetett néhány lehetséges magyarázatot. Biokémiai tanulmányok például kimutatták, hogy a születési évszak befolyásolhatja egyebek mellett az agyban a hangulatzavarokban is szerepet játszó dopaminerg és szerotoninerg neurotranszmitter funkció számos paraméterét, ezek kismértékű eltérései pedig még felnőttkorban is jelen vannak.
Ugyanakkor a születési idő összefoglalja mindazon hatásokat is, melyek az anyaméhben, valamint röviddel a születés után a környezet részéről érik a csecsemőt, és ezek az időszakok az idegrendszer fejlődése szempontjából kulcsfontosságúak. A születés, illetve a fogantatás időszaka, alapvetően meghatározza azt is, hogy a fejlődés szempontjából kiemelt fontosságú időszakokban milyen tápanyagok és vitaminok álltak rendelkezésre az anya számára, milyen patogének és allergének hatásának van kitéve az anya szervezete, amelynek működésére akár a napfény mennyisége is kihathat – mondta el Gonda Xénia.
Magyarázat lehet az is, hogy bizonyos személyiségjegyekkel rendelkező, illetve egyes pszichiátriai zavarokban szenvedő emberek esetében a fogamzás esélye nem egyforma az év minden szakában. Például szezonális affektív zavarban szenvedő szülők esetében kisebb a fogamzás esélye a késő őszi-téli időszakban, így késő nyáron és ősszel kismértékben kevesebb olyan gyermek fog születni, aki az erre való genetikai hajlamot örökölte.
„Ha az eredményeket felszínesen és kellő magyarázat nélkül nézzük, elsőre inkább tűnhet asztrológiának, mint józan tudománynak. Azonban ezek a megállapítások csak kis részét képezik egy nagy nemzetközi kutatásnak, mely az affektív temperamentumok genetikai és biokémiai hátterének és hangulatzavarokban játszott szerepének vizsgálatával foglalkozik, és mely kutatásban a magyar kutatócsoport kiemelt szerepet játszik” – hangsúlyozta dr. Gonda Xénia. Hozzátette: a magyar kutatók az eredmények magyarázatára biológiai tényeket használnak fel, és olyan genetikai és biokémiai markereket keresnek, amelyek összefüggést mutatnak a születési időszakkal és a pszichés zavarok kockázataival.
Dobozi Pálma, Kántor Éva
Fotók: Kovács Attila, Semmelweis Egyeteme
Kiemelt kép (illusztráció): ollieviawoo.deviantart.com
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
