A négynapos „Nobel-díjasok és tehetséges diákok XVIII. találkozóján” a Transzlációs Medicina Központ hallgatóinak is lehetősége volt találkozni Bert Sakmann, Nobel-díjas német fiziológussal. Kitüntetésének másolata most a Szegedi Tudományegyetem Bert Sakmann Kollégiumába került. A Nobel-díjas sejtfiziológussal készült interjút a Szegedi Tudományegyetem weboldaláról változtatás nélkül közöljük.
– Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulója alkalmából, 2012-ben – további nyolc Nobel-díjas kutatóval egyetemben – látogatott el a Szegedi Tudományegyetemre. Az akkori kongresszus és rendezvény-sorozat sikere nyomán született meg a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány, és a tudósképző akadémia programja. Miért csatlakozott ehhez a projekthez?
– A program a szegedi tudományos kiválóságnak a hagyományát hivatott fenntartani, ami Szent Györgyi Albert áttörő felfedezésével kezdődött. Ő volt, aki először izolálta az aszkorbinsavat, ismertebb nevén a C-vitamint, kihasználva a helyi paprikabőséget. Azóta több rangos felfedezés is történt, és biztos vagyok benne, hogy még több is fog jönni. Közismert például, hogy Karikó Katalin és Drew Weissman közösen alapozta meg az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését. Azt már nem mindenki tudja, hogy az ehhez vezető kísérleteit Karikó Katalin Szegeden kezdte. Az ilyen hagyományokon nyugvó Alapítvány munkáját nekem volt szerencsém segíteni az elmúlt évtizedben.
MEGÉRINTETTE 1956 HŐSIESSÉGE
– Szinte minden esztendőben visszatért a Szent-Györgyi szimpóziumokra, az NTA rendezvényeire. Ilyenkor Szeged és környékének több jeles, a magyar és az európai történelem fordulópontjához kötődő emlékhelyét is megtekintette. Miért szereti Szegedet, az itteni egyetemet?
– Mert Szeged hasonlít Heidelbergre, ahol felnőttem. Gyönyörű és kiváló az egyetemi könyvtár. Gazdag a könyvkínálata például az európai történelemről. Sok az olyan könyv is, ami kedvenc témáimról szól. Például arról, hogy a magyarok hogyan jöttek ide, a Kárpát-medencébe. Érdekel Magyarországnak a háború utáni német történelme – vagy mondhatnám szomorúan most már, hogy „a háború előtti európai történelem” – számára legfontosabb szerepe, amely az én életemet is érintette. A magyar nép 1956-os hősies felkelése volt az, amely végül 1989-ben megnyitotta az utat egy demokratikusabb Európa előtt, amely még 30 évig tartott. Ez akkor történt, amikor én még kisfiúként minden este a Szabad Európa Rádiót hallgattam Nagy Imre keserves végső beszédéig, sorsáig. Mélyen érint, hogy az 1956-os felkelést kiváltó diáktüntetések itt, Szegeden kezdődtek, mielőtt átterjedtek volna Budapestre.
– „A 2012-ben induló Szegedi Tudós Akadémia célja, hogy a középiskolai biológia, fizika és kémia oktatást összekapcsolja a Szegedi Tudományegyetemmel” – nyilatkozta 2020-ban Hegyi Péter, mint a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány programigazgatója. Azóta a projekt Nemzeti Tudósképző Akadémiává bővült. Mi a titka a projekt – a neve megváltozásában is kifejeződő – fejlődésének?
– Úgy gondolom, azért működik és azért fog működni ez a projekt, mert amióta a Szegedi Tudományegyetemen megismertem az Alapítvány két vezetőjét, Varró András professzort és Hegyi Péter professzort, azt tapasztalom, hogy nagyon elkötelezettek a program iránt. Úgy is fogalmazhatnék, hogy még sosem láttam ennyire elkötelezett embereket, akik a tudomány oktatását tartanák szem előtt. Klebelsberg Kunóról olvastam, hogy mennyire meghatározó volt a hatása a magyar oktatásra. Ugyanezt látom a Szegedről indult Nemzeti Tudósképző Akadémia eddigi történetében. A mi programunk célja, hogy a hallgatók gyakorlati laboratóriumi tapasztalatokat szerezzenek, mielőtt eldöntenék, hogy az orvosi kutatás vagy gyakorlat melyik ágára szeretnének szakosodni. Talán még ennél is fontosabb, hogy segít nekik kiválasztani, hol folytathatják posztdoktori kutatásukat. A program teljes sikert aratott a laboratóriumi munka közelségét kedvelő hallgatók oktatásában.
A TRANSZLÁCIÓS ORVOSTUDOMÁNYI PÁLYÁÉRT
– Magyarországi látogatásain kapcsolatba került számos középiskolával. E programjait követően szimpátiával nyilatkozott a látottakról.
– Tapasztalatom, hogy a Nemzeti Tudósképző Akadémiával kapcsolatba került középiskolai tanárok rendkívül elkötelezettek. Fontos, hogy a program szorosan együttműködik velük. Ez egy helyi vállalkozás, amit egyedivé tesz a tudomány és a középszintű közoktatás szoros kapcsolata. Élveztem az iskolai látogatásokat. Örültem, hogy láthattam: itt „kétkezi munkát” is végeznek a diákok az iskolai órákon. Például egy biológia órán a gyerekek boncoltak.
– Az önt bemutató Wikipedia szócikkbe is bekerült, hogy „2016 februárjában elvállalta a Szegedi Tudós Akadémia képzési programjának vezetését”. Mi a dolga?
– Feladatom, hogy a diákok igényeit és panaszait meghallgassam, ez alapján javaslatokat tegyek és továbbítsam a központ felé. Emellett az is dolgom, hogy meggyőzzem a külföldi kutatókat, jöjjenek Szegedre, ahol az NTA támogatásával tehetséges diákokkal találkozhatnak. A remény az, hogy a legtehetségesebb hallgatók a tudományos és lehetőleg a transzlációs orvostudományi pályát választják.
– „Ha újra tanulnék, pontosan ilyen típusú programba szeretnék bekapcsolódni” – mondta a kollégiumavatón tartott beszédében. Mi a benyomása az NTA vonzáskörébe került mai diákokról?
– A magyarországi egyetemisták igényei ugyanolyanok, mint más egyetemeken. Ez alól talán csak a harvardi vagy oxfordi, cambridge-i diákok igényei különböznek. Az a célunk, hogy olyan atmoszférát teremtsünk, mint ezeken az egyetemeken.
KAPCSOK KARIKÓ KATALINNAL
– A szegedi Bert Sakmann Kollégium része a programnak, mert a hallgatóknak átmenetileg otthont és mentorálást biztosít, aktív tudósok és vendégkutatók által. Mi minden szükséges ahhoz, hogy Szeged magyarországi Cambridge lehessen?
– Elsősorban a fiatalok kíváncsisága. Az itteni egyetemistáknak is érdeklődőnek kell lenniük arról, hogy mit történik a tudomány világában. Másodsorban jól felszerelt laboratóriumok és kutatóhelyek kellenek. Harmadsorban olyan tanárok, aki a megfelelő irányba terelik a tudomány különböző szeletei iránt érdeklődő fiatalokat. A feltételek maradék 50 százaléka: a szerencse.
– Régi „tudományos barátai” is csatlakoztak az évenkénti szegedi Szent-Györgyi szimpóziumhoz. Beszédében elhangzott Erwin Neher, Arthur Konnerth, Michael Brecht, Christiaan de Kock, Aaron Ciechanover, Kurt Wüthrich neve. A mentorok köre bővült: Karikó Katalin adományával támogatta az NTA tehetséggondozó programját, szegedi látogatásán, 2021 májusában az SZTE hallgatóival találkozott. Mit gondol, egy ilyen találkozás mennyire inspirál egy fiatalt, hogy kurrens témával, például az mRNS molekulával kapcsolatos kutatás felé forduljon?
– Nem vagyok a téma szakértője, de azt tudom: sok múlik a szerencsén. Karikó Katalin fő célja – amennyire értem – az mRNS terápiás gyógyszerré fejlesztése, például a rák ellen. Eddig talán nem elég sikeres ez a projekt, de szerintem az lesz. Karikó jobban tudja…
– Számos tudományos kitüntetéssel ismerték el az ön munkáját. Karikó Katalin is közel százféle elismerést kapott az utóbbi másfél évben. Önöket összekapcsolja, hogy mindketten elnyerték például a Canada Gairdner Díjat, a Louis-Jeantet-díjat, a Louisa Gross Horwitz Díjat; ráadásul mindketten megkapták a Magyar Tudományos Akadémia „tiszteleti tagja”, illetve „a Szegedi Tudományegyetem díszdoktora” címet. E sokféle elismeréshez képest mit jelentett egy tudós életében a Nobel-díj elnyerése?
– A családi hierarchiában első helyre kerültem…
*
Bert Sakmann Nobel-díjának másolata újabb tudományos ereklye, amely – az NTA Bert Sakmann Kollégiumába kerülve – növeli a szegedi tudomány jeles helyeinek vonzerejét. Emlékeztetőül: Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának arany medálja még megtekinthető a Szegedi Tudományegyetem Dugonics téri épületében az SZTE egykori rektora előtt tisztelgő centenáriumi emlékkiállításon. Az 1937-ben elnyert érem másolata az SZTE Szent-Györgyi Emlékszoba állandó kiállítását gazdagítja.
SZTEinfo – Újszászi Ilona
Fotók: Molnár Dóra, NTA