Dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes a Semmelweis Egyetem innovációs ökoszisztémájának építéséről és egyetemi stratégiában való elhelyezkedéséről beszélt. A célkitűzések között említette a világ legjobb 100, Európa legjobb 5 egyeteme közé kerülést, valamint az oktatás-gyógyítás-kutatás hármas tevékenysége mellett az innováció hangsúlyos megjelenését. Ennek megalapozását szolgálják az egyetem vezetése által kijelölt stratégiai fejlesztési irányok a KFI területen. Fontos célként említette a rektorhelyettes a KFI eredmények és piaci árbevételek növelését is. A Semmelweis innovációs ökoszisztémájának zászlóshajója az Egészségipari-Biotechnológiai Science Park, aminek kialakítása, tervezése folyamatban van, és hamarosan elnyerheti végső formáját – tette hozzá. A szellemi tulajdon védelme az innovációs folyamat sikerének alapja – emelte ki dr. Ferdinandy Péter. A szabadalmazhatóság három feltétele az újdonság, innovatív lépés és az ipari alkalmazhatóság – sorolta. Felhívta a figyelmet, hogy publikáció előtt érdemes átgondolni a szabadalmaztathatóság lehetőségét. Dr. Ferdinandy Péter röviden ismertette a Science Park struktúráját és kiemelte az egyetem és spin-off vállalkozások szerepét a gyógyszer-orvostechnikai eszköz iparági innovációban.
Az Innovációs Igazgatóság vezetője, dr. Szigeti Gyula Péter a tudomány evolúciójáról szólt, a 21. századi társadalmi kihívásokra is kitérve. Az őskori és ókori (alkalmazott) tudomány alapvetően megfigyelésekre épült és a társadalmi igényeket elégített ki. A középkorban alakult ki a mecénás rendszer, ami a modern pályázati források alapjának tekinthető. Az ipari forradalommal létrejött a mechanikai világkép, a tudományban szemléletváltás történt, de még mindig alapvetően társadalmi igényeket elégített ki. Az elmúlt 100 évben már megjelennek olyan tudományterületek, amelyekről nem mindenki tudja, hogy mit jelent, mivel foglalkozik (részecskefizika, génsebészet stb.). Fontos változás, hogy a kutatás ma már szakmát jelent, a tudományban pedig rutinszerű működés jött létre, nagy mennyiségű publikáció születik, de ezek kommunikációja nem megfelelő; a tudomány saját szabályrendszert hozott létre (tudománymetria) és kialakult egy klasszikus tudóskép a hétköznapi emberekben. Mindeközben manapság a tudomány az átlagemberek számára érthetetlen, pedig végső soron az lenne a cél, hogy a tudomány ténylegesen társadalmi és gazdasági hasznot jelentsen – mutatott rá.
Galéria
Az Innovációs nap programja dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató, a Medical Futurist Institute igazgatójának prezentációjával folytatódott, amiben betekintést adott a jövő egészségügyi technológiáiba. Ezután Lévay György, az Infinite Biomedical Technologies kutatási vezetője ismertette a bionikus protézisek működési mechanizmusát, fejlesztésük nehézségeit.
Idén négy területen adtak át innovációs díjakat. A Semmelweis Innovációs Díj célja, hogy a Semmelweis Egyetem elismerje azon kutatók, doktorjelöltek, doktoranduszok tevékenységét, akik az egyetemhez kötődő kutatómunkájuk során kiemelkedő innovatív tudományos kutatási eredményt, megoldást dolgoztak ki. A leginnovatívabb TDK-munka díjazottja dr. Basa Bálint (Gyógyszerészeti Intézet) lett. A leginnovatívabb PhD-értekezésért dr. Farkasdi Sándor és dr. Czumbel László Márk (Orálbiológiai Tanszék) vehettek át elismerést. A leginnovatívabb kutatómunkáért járó díjat dr. Visnovitz Tamás (Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet) és munkatársai nyerték el, a leginnovatívabb klinikai kutatómunkáért pedig dr. Vág Jánost (Konzerváló Fogászati Klinika) ismerték el. Az innovációs díjakat dr. Ferdinandy Péter és dr. Szigeti Gyula Péter adták át.
Dr. Basa Bálint 3D nyomtatás alkalmazási lehetőségeivel foglalkozik betegközpontú hatóanyag-felszabadító rendszerek formulálásában. A projekt elérhető közelségbe hozhatja a digitális gyógyszertechnológia elemeit nem csak a kórházi ellátásban, hanem a lakossági gyógyszerelésben is. A több hatóanyag megfelelő, személyre szabott dózisait tartalmazó és egyéni igényekhez alakított hatóanyagleadási tulajdonságokkal rendelkező hordozók alkalmazásával lényegesen csökkenthető a bevételre szánt gyógyszerek darabszáma, valamint a legtöbb interakció mérsékelhető, vagy teljesen elkerülhető.
Dr. Farkasdi Sándor és dr. Czumbel László Márk az Orálbiológiai Tanszéken csontszövet regenerációját, illetve intraosszeális implantátumok szervülésének folyamatait kutatják. Céljuk, hogy minden kísérleti felállás standard körülmények között történjen, annak érdekében, hogy maximálisan reprodukálható legyen az általuk végzett kutatás. Ily módon a csont defektusok készítése során sok módszertant alkalmaztak, aminek eredményeképpen egy széles körű (pl. fogászati, idegsebészeti, fül-orr-gégészeti beavatkozások) használatban lévő orvostechnikai eszközhöz (a trepán fúróhoz) külső és belső segédalkatrészeket fejlesztettek ki. E fejlesztés teljesen kiszámíthatóan teszi lehetővé az egyik legrégibb orvostechnikai eszköz használatát. A trepán fúró használatánál ugyanis sok esetben nem lehet milliméter pontossággal elérni a kívánt behatolás mélységet, ami miatt egyes defektusok csak tovább romlanak, súlyosbítva a lehetséges szövődményeket. A kutatócsoport a fejlesztések során két külön egységet fejlesztett ki. Az egyik két gyűrűből áll, egyszerű a felhelyezése, fix ponton lehet rögzíteni és meggátolja, hogy a trepán fúró a kelleténél mélyebbre hatoljon a szövetbe. A másik fejlesztés a szöveti mintavételezést standardizálja. Ez a fejlesztés egy belső „dugó” elvhez közeli (plug), aminek behelyezése a fúró belsejébe hozzájárul a fúróban lévő csontminta egyszerű kinyeréséhez. Alapvetően ugyanis csak a fúró szétvágásával lehet kinyerni a mintát, a minta sértése nélkül. Minden egyes szövetminta vételezéshez új trepán fúró használata költséges és a fúró szétvágása sérteni tudja a kinyert szövetet. A kutató-feltalálok dr. Farkasdi Sándor, dr. Czumbel László Márk, Pató László és dr. Varga Gábor több hazai és nemzetközi céggel folytatnak egyeztetést a használati mintájuk hasznosításáról, hogy a fejlesztésből piaci termék válhasson.
Dr. Visnovitz Tamás és munkatársai egy rendkívül egyszerű, olcsó és széles körben alkalmazható, az extracelluláris vezikulák lipid-tartalmának meghatározásán alapuló módszert fejlesztettek ki. Liposzóma standardok alkalmazásával sikerült a kutatócsoport által korábban leírt összlipid meghatározási módszer érzékenységét egy nagyságrenddel megnövelni, amely lehetővé tette az extracelluláris vezikulák gyors és hatékony mennyiségi meghatározását. Módszerük elősegítheti az extracelluláris vezikulákkal kapcsolatos kutatások, szolgáltatások és az extracelluláris vezikula alapú diagnosztikus és terápiás termékek standardizálását.
Dr. Vág János egyetemi docens, a Konzerváló Fogászati Klinika igazgatóhelyettese előadásában elmondta, hogy az egyén kilétének pontos meghatározása fontos eszköz a bűnüldözésben és tömegszerencsétlenség vagy természeti katasztrófa esetén. A leggyakrabban alkalmazott módszerek – ujjlenyomat, DNS alapú, fogazati azonosítás – közös hátránya, hogy legtöbb esetben nem áll rendelkezésre a lakosság széles körére kiterjedő adatbázis. Ugyanakkor a lakosság nagyrésze élete során megfordul fogászaton és nagyon gyakran fogairól és lágyszövetéiről lenyomat is készül. A digitális lenyomatok elterjedésével ezek könnyen és hosszútávon eltárolhatók, gyorsan és könnyen elemezhetők. A fogak életünk során rengeteget változnak, de a szájpad speciális lágyszöveti formája nem. Ezért az innovációjuk célja, hogy a szájpad digitalizált 3D morfológiáját használják fel humán azonosításra. Ennek bizonyítására a digitalizált szájpad mintázaton olyan jellegzetességeket keresnek, amelyekből egyértelműen el lehet különíteni még az egyforma DNS-sel rendelkező egypetéjű ikerpárok egyes tagjait is egymástól.
Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
