A legkisebbek védelme figyelmet és cselekvést kíván a nemkívánatos események csökkentése érdekében, mivel életkori sajátosságaik miatt akár egyetlen ilyen esemény élethosszig tartó, fejlődést befolyásoló, és életminőséget rontó hatással lehet a gyermekekre – indokolta köszöntőjében az idei Betegbiztonság Világnapi Konferencia témaválasztását dr. Lám Judit, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egyetemi docense, a Betegbiztonsági tanszék vezetője. Felhívta a figyelmet a súly- és életkorfüggő gyógyszerelés kockázataira, megemlítve, hogy a nemzetközi szakirodalom szerint a dózishibák gyakoribbak a gyermek, mint a felnőttellátásban, az akár többszörös túladagolás elkerülése pedig elsőszámú feladat az egészségügyben. Kiemelte, hogy mivel a gyermekek nem kis felnőttek, így sokszor panaszaikat sem tudják pontosan leírni, ezért a szülők bevonása, a csapatmunka és a megfelelő kommunikáció életmentő lehet. „A biztonság nem életkorhoz kötött felelősség, és nem pusztán technológiai és anyagi kérdés. Sokkal inkább a szervezés, a kommunikáció, a gondosság és a figyelem kultúrája minden korosztály számára. A WHO idei üzenete, a gyermekek védelmének hangsúlyozása remek alkalom arra, hogy egy picit megálljunk és közösen újragondoljuk, hol vannak még a folyamatainkban, a rendszerünkben olyan pontok, ahol nem csak gyógyítanunk kell, hanem megelőznünk, felkészülnünk és tanulnunk is.
Minden apró, megelőzött korai hiba a biztonságos ellátás kultúráját és a jövő generáció egészségét erősíti – hangsúlyozta dr. Lám Judit.
Ez a nap arra emlékeztet bennünket, hogy a betegbiztonság nem választható extra, hanem az egészségügyi rendszer működésének egyik legfontosabb feltétele. Ez nem egy projekt, egy kampány, és nem csak egy szabályrendszer, hanem szemlélet is, mely szerint az egészségügyi dolgozók, a vezetők, a hallgatók és a betegek egyaránt értékként tekintenek a biztonságra és minden nap aktívan tesznek is érte. Ez egy folyamatos mindennapi elköteleződés is – mondta köszöntőjében dr. Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese, a Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a betegbiztonság csak megfelelő egészségügyi infrastruktúra – korszerű diagnosztikai és terápiás eszközök, modern és betegbarát épületstruktúrák, jól szervezett logisztika és betegutak – mellett, átlátható szervezeti struktúrában, támogató vezetés irányításával dolgozó egészségügyi személyzettől várható el.
A gyermekgyógyászat különösen érzékeny terület, ezért minden, az ellátásba épített biztonsági elem közvetlenül és hosszú távon is meghatározhatja az egészséget. A gyermekellátásban ezért külön figyelmet kell, hogy kapjon a fertőzésmegelőzés, a pszichés biztonság megteremtése, gyermekbarát környezet, az életkorhoz igazított kommunikáció, a szülők aktív bevonása az ellátásba, a betegutak világos, átlátható megszervezése, hogy elkerülhetők legyenek késlekedések és információs hiányosságok – hangsúlyozta dr. Szabó Attila.
Hozzátette: elengedhetetlen a gyerekekkel dolgozó szakemberek folyamatos továbbképzése, a szimulációs tréningek szervezése a hibák megelőzése érdekében. Kiemelte azt is, hogy választ kell találni az olyan új, a betegbiztonságot veszélyeztető kihívásokra, mint amit az oltásellenes mozgalmak, a tudomány eredményeit észérvek nélkül megkérdőjelező csoportok, valamint a szociális problémák egészségügyre terhelése jelent. Dr. Szabó Attila példaként hozta fel az egyetemhez 2017-ben csatlakozott Pető András Karon (PAK) zajló munkát valamint áttekintést adott a Gyermekgyógyászati Klinikára jellemző, betegbiztonságot erősítő programokról is.
A gyermekek biztonságos betegellátása nemcsak klinikai kötelesség, hanem morális felelősség is egyben, és nem egy ország, vagy intézmény feladata, hanem globális kötelezettség is egyúttal – jelentette ki Haris Hajrulahovic, a WHO (World Health Organization) magyarországi irodavezetője. Beszámolt arról is, hogy WHO egészségügyi miniszterek részvételével zajló athéni betegbiztonsági konferenciáján a szervezet szakértői 9 ajánlást fogadtak el, amelyek teljesítése hozzájárulhat e célkitűzés eléréséhez, illetve a betegbiztonság növeléséhez. Többek között azt, hogy a tagállamok törekedjenek az alacsony színvonalú ellátás visszaszorítását célzó intézkedések bevezetésére a nemzeti betegbiztonsági akciótervekben. Az ajánlások között szerepel az is, hogy a betegeket és civil szereplőket vonják be az egészségügy vezetésébe az ellátás minőségének fejlesztése érdekében. A gyermekellátás biztonságának javítása érdekében fontos a kormányzat, az egészségügyi és szociális ellátórendszer szereplői mellett a lakosság, a családok együttműködése, összefogása is – tette hozzá Haris Hajrulahovic.
Dr. Belicza Éva, a NEVES Egyesület elnöke köszöntőjében felidézte a hazai betegbiztonsági mozgalom indulását az ezredfordulón, illetve azt, hogyan nőtt ki ebből az Egészségügyi Menedzserképző Központban a betegbiztonsági tanszék, majd 2016-tól a minőségügyi és betegbiztonsági menedzser szakirányú továbbképzés, amely megfelelő módszertani alapokat ad az egyes intézményekben betegbiztonsággal és minőségüggyel foglalkozó szakembereknek az ellátás minőségének javításához.
Segíteni kell az egészségügyi dolgozókat abban, hogy megértsék, mit jelent egy hiba, miért alakul ki, valamint abban a szemléletváltásban is, hogy az egyszemélyi felelős keresése helyett a működési gyengeségek, rendszerszintű hibák felderítésére és kiküszöbölésére koncentrálhassanak
– jegyezte meg dr. Belicza Éva. Hozzátette: ebben kíván segíteni az egyesület ingyenes fórumsorozata, illetve honlapja, amelyen tematikusan kereshetővé tették az elmúlt évek mintegy 67 fórumának valamennyi szakmai előadását.
A konferencián a résztvevők alaposabb betekintést kaphattak abba, mennyivel és hogyan sikerült javítani az elmúlt években a koraszülött-ellátásban a nemkívánatos kórházi események előfordulási gyakoriságát; milyen kihívások mutatkoznak a a neonatológiai ellátásban, a gyermeksürgősségi és alapellátásban, a betegségek korai szűrésében, és a védőoltások, valamint az infekciókontroll terén. Hangsúlyos volt a gyermekek krónikus betegségeinek ellátásával, gyógyszerelésével kapcsolatos szakmai ismeretek továbbadása, a gyermekek mentális jóllétének, egészségének támogatási, illetve a gyermekjogok ellátás során való érvényesítési lehetőségeinek ismertetése is. A gyermekek sajátosságaihoz igazított kommunikáció jelentősége mellett a szülői edukáció fontosságára is kitértek az előadók.
Kiss Melinda Katalin
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem