A Semmelweis Egyetem kutatói 2024 januárja és 2025 júniusa között 30 páciens bevonásával végezték a vizsgálatot. Olyan betegeket vizsgáltak, akik a gyógyszeres kezelés mellett legalább három hónapja rendszeres hanghallásokkal küzdöttek. A kezelés elején a páciens és a terapeuta közösen alkotta meg annak a hangnak a virtuális megfelelőjét, amelyet a beteg a leggyakrabban hallott vagy a legtöbb lelki nehézséget okozta számára. Meghatározták az avatár külsejét, hangját és hanghordozását, valamint azt is, milyen mondatokat hall tőle a beteg. A VR-szemüveges kezelés során a terapeuta szólaltatta meg az avatárt, miközben a rendszer a hangját úgy alakította át, hogy a hallucinált hanghoz a lehető legjobban hasonlítson. Ha a helyzet túl megterhelővé vált a beteg számára, a terapeuta visszaváltott a saját hangjára és megnyugtatta, segítette őt.
„A találkozás nagyon valóságosnak tud hatni, ezért minden helyzetre előre felkészítjük a beteget: semmi nem történik váratlanul, és a folyamat bármikor megállítható. A cél nem feltétlenül az, hogy a hang teljesen eltűnjön, hanem hogy kevesebb szorongást és szenvedést okozzon” – mondta dr. Egervári Luca, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika egyetemi tanársegédje, pszichiáter szakorvos, a tanulmány első szerzője.
A betegek először 12 héten át a megszokott gyógyszeres kezelésüket folytatták, ezt követően pedig újabb 12 hét alatt hét avatárterápiás alkalmon vettek részt. A kutatók így meg tudták nézni, hogyan változott az állapotuk a VR-terápia után, a kezelés előtti időszakhoz képest.
A 30 résztvevő közül 13-nál, vagyis 43,3 százalékuknál érdemi javulást mértek. Két páciensnél a kezelés végére teljesen megszűntek a hanghallucinációk, további négy résztvevőnél pedig legalább a felére csökkent a tünetek súlyossága. A vizsgálat alapján a hangok gyakorisága és az általuk okozott lelki megterhelés is mérhetően csökkent és a tartós szorongás is enyhült.
A magasabb életkor nagyobb javulással vagy stabilabb állapottal járt együtt. A kutatók szerint ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy az idősebb betegeknek több tapasztalatuk lehet a betegséggel és a különböző kezelésekkel, ezért motiváltabban vehetnek részt a terápiában. Korábbi pilotvizsgálatuk és további elemzéseik arra is utalnak, hogy a hosszabb betegségtörténet, a kezdetben súlyosabb tünetek és a hallott hangokkal szembeni aktívabb megküzdés is összefügghet a jobb terápiás válasszal. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a kis betegszám miatt ezeket az összefüggéseket további vizsgálatokban is meg kell erősíteni.
„Az avatárterápia nem új módszer, de Közép-Kelet-Európában korábban még nem vizsgálták. A mostani változat a virtuális valóságot olyan pszichoterápiás módszerekkel egészíti ki, amelyek segíthetnek abban, hogy a beteg másképp viszonyuljon a hallott hangokhoz. A következő lépés annak meghatározása, hogy mely betegeknek segíthet a legtöbbet ez a kiegészítő terápia” – mondta dr. Haluska-Vass Edit, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika adjunktusa, a tanulmány utolsó szerzője.
A magyar vizsgálat egy nagyobb nemzetközi kutatás része, amelyben magyar, lengyel, dán és spanyol kutatóhelyek vesznek részt. A módszer elsősorban azoknak jelenthet új lehetőséget, akiknél a hanghallás a gyógyszeres kezelés mellett is tartósan fennmarad, és jelentős szorongást, feszültséget okoz. A további eredmények segíthetnek meghatározni, milyen feltételek mellett válhat a későbbiekben a VR-avatárterápia a mindennapi betegellátás részévé.
Cseszregi Róbert
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
