A kutatás arra keresi a választ, hogy a rövid ideig tartó, intenzív sztatinterápia hogyan befolyásolja az erek állapotát, és milyen módon segíthet a súlyos koszorúér-betegség megelőzésében.
„A vizsgálat mögött több mint egy évnyi kitartó előkészítő munka áll, amelynek eredményeként megszületett az európai szintű etikai engedély. A kutatás a Semmelweis Egyetem vezető szakembereinek kezdeményezésére indult el, az OTKA pályázat támogatásával, és olyan rangos hazai és nemzetközi partnerek együttműködésében valósul meg, mint a HeartFlow Ltd. (USA) és a Charité University (Berlin, Németország). A vizsgálati gyógyszer egy széles körben használt koleszterincsökkentő tabletta, amelyet az Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet csomagol újra a vizsgálatban résztvevő páciensek számára, akiket az egyetem több klinikájáról toborozzuk – köztük a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáról, valamint a Belgyógyászati és Onkológiai Klinikáról, de nagy örömünkre bekapcsolódott már a vizsgálatba több vidéki kórház is” – mondta el dr. Maurovich Horvat Pál, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinika igazgatója, a klinikai vizsgálat vezetője.
„A mellkasi panaszokkal jelentkező, magas koleszterinszinttel diagnosztizált beteg általában úgy távozik a kardiológustól, hogy élete végéig szedje a neki felírt sztatin hatóanyagú koleszterincsökkentőt. A gyógyszert aztán a páciens – sok esetben – egy ideig fegyelmezetten szedi, majd pár hónap, év múlva abbahagyja. Vagy mert elfelejti, vagy pedig úgy gondolja, hogy már „elég régóta” szedi. Valójában azt eddig még senki nem vizsgálta, hogy a sztatin mennyi idő alatt fejti ki a hatását. Azt tudjuk, hogy a vérben csökkenti a koleszterinszintet, illetve meggátolja a további plakk képződését, de azt nem, hogy három hónap alatt kifejti-e a hatását a gyógyszer, ennyi idő alatt megindul-e a plakkstabilizáció. Mi az utóbbi kérdésekre keressük a választ és ehhez a csúcstechnológiás fotonszámláló CT-berendezésünket használjuk” – foglalta össze a klinikai vizsgálat lényegét dr. Száraz Lili, a vizsgálat egyik koordinátora.
A vizsgálat klinikai koordinátorai, dr. Baksa Barnabás és dr. Sebestyén-Dósa Réka elmondták: a teljes vizsgálat két éven átívelő folyamat, de a sztatinterápia rövid távú hatását három hónapos időtartamban értékeljük.
„A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a beteg mellkasi panaszok miatt jelentkezik az Orvosi Képalkotó Klinikán szív-CT-vizsgálatra kardiológus javaslatára. Mi első lépésként elvégezzük a szív-CT-vizsgálatot és amennyiben igazolódik a koszorúér-plakk vagy ún. felrakódás az erek falán, megbeszéljük a beteggel a lehetséges teendőket, rögtön a CT- vizsgálatot követően. Amennyiben részletes tájékoztatást követően a beteg szeretne részt venni a vizsgálatban, akkor a CT-felvételeit részletesen kielemezzük, többek között ún. koszorúér-áramlási szimulációt is végzünk, amely során megnézzük, hogy biztosan nem szorul-e szívkatéterezésre a páciens, hiszen ebben az esetben nem vehet részt a klinikai vizsgálatban. A szív-CT-n kívül vért is veszünk, és hormonokat, valamint specifikus lipidmarkereket is vizsgálunk. Ezt követően a betegeket véletlenszerűen két csoportba soroljuk: az egyik csoport tagjai sztatin hatóanyagú koleszterincsökkentőt, a másik csoport tagjai pedig placebót kapnak három hónapig. Akkor megismételjük a CT- vizsgálatot és megnézzük, hogyan változott a plakkok mennyisége és szerkezete” – magyarázta dr. Baksa Barnabás.
Galéria
Ahogy dr. Sebestyén-Dósa Réka hozzátette: a beteg amellett, hogy a fotonszámláló CT- felvétel révén roppant részletes képet kap a szíve állapotáról, részt vesz egy egész Európában egyedülálló, de az Egyesült Államokban is csak drágán hozzáférhető ún. plakkelemzésben is. „Ennek révén nemcsak vizuálisan, hanem az alkotóelemek szintjén, köbmilliméter pontossággal meg tudjuk állapítani a plakkok összetételét” – mutatott rá a koordinátor.
„A júniusban kezdett klinikai vizsgálatba jelenleg összesen 140 beteget tudunk bevonni. Fontos, hogy az ő számukra a részvétel nem jár semmiféle különleges további beavatkozással, kockázattal, hiszen alapvetően ugyanazt a vizsgálati rendet követik, amit egyébként is javasolt volna nekik a szakorvosuk, mindössze a kezdeti és a kontroll szív-CT-vizsgálat egészíti ki a kezelést, illetve a betegek felénél a hagyományos sztatinkezelés 3 hónapos csúszással indul. Három hónapot követően azonban minden beteg a kardiológus által javasolt sztatindózist kapja. Vizsgálatunk különlegessége, hogy minden beteg esetében megtörténik ez egyedülálló plakkelemzés. Mivel, ahogy említettük, minden egyes, a klinikai vizsgálatba jelentkező beteg esetében készül egy úgynevezett áramlásszimuláció, amellyel kizárjuk a súlyos fokú szűkülettel rendelkező, így szívkatéterezésre és koszorúér-tágításra szoruló betegeket, azok számára sem hordoz kockázatot a klinikai vizsgálatban való részvétel, akik placebót kapnak az első három hónap folyamán” – fűzte hozzá dr. Száraz Lili. Mint hozzátette:
A klinikai vizsgálatnak van egy fontos, prevenciós jelentősége is. A nagyon aktív életszakaszban lévő, és talán az egészségére kevésbé figyelő korosztályt célozták meg – férfiak esetében 40+, nőknél pedig 45+ – és esetükben az időben detektált szív-érrendszeri problémákkal megelőzhető a későbbi súlyos, akár életveszélyes szívinfarktus. Ők az időben megtett óvintézkedésekkel és tudatos életmóddal egészséges, aktív öregkort építhetnek maguknak
– hívta fel a figyelmet dr. Száraz Lili.
Várják az érintett betegek jelentkezését
A tizenegy főből álló kutatócsoport tagjai azokat a betegeket várják az INTENSE klinikai vizsgálatba, akiknek kardiológus javasolja a szív-CT-vizsgálatot mellkasi panaszok miatt és korábban nem szedtek sztatin hatóanyagú koleszterincsökkentő gyógyszert. További információk a klinikai vizsgálattal és a részvétellel kapcsolatban a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinika honlapján, ezen a linken érhetők el.
Fekete-Obreczány Éva
Fotó: Barta Bálint, Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
