Vannak újszülöttek, akiknek már életük első pillanataitól meg kell küzdeniük a túlélésért és a gyógyulásért. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának Újszülött Intenzív Osztályán (Perinatális Intenzív Centrum, PIC) olyan koraszülött és érett, súlyos állapotú babákat ápolnak, akik születésüket követően intenzív terápiára szorulnak – legyen szó oxigénhiányos állapotról vagy műtéti beavatkozást igénylő kórképről. Országos szintű ellátóként itt a legsúlyosabb állapotú és legösszetettebb ellátást igénylő újszülöttekért tesznek meg mindent, amire az orvostudomány jelenleg képes. Egy nap cikksorozatunk legújabb részében egy rekeszsérvvel világra jött baba egy napját mutatjuk be a gyógyulás felé vezető küzdelmes, de mégis reményteli úton.
Fotóriportunk a képekre kattintva olvasható.
Simon Péter fotóriportunk készítésekor alig több mint egy hónapos. Már az anyaméhben diagnosztizált rekeszsérve miatt születését követően sebészeti beavatkozást hajtottak végre rajta a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján. A sikeres műtét után a klinika Újszülött Intenzív Osztályán történik a további gyógyítása, ahol állapota napról napra fokozatosan javul.
A PIC osztályon. ha teltház van, összesen 18 babát ápolnak. Az ellátás komoly csapatmunkát igényel. Reggelente készül el a beosztás, hogy melyik orvoshoz melyik baba tartozik aznap. Simon ma dr. Kerekes Ramóna doktornőhöz kerül, aki a napot egy alapos vizsgálattal kezdi.
„Mindig fentről, a fejtől kezdve vizsgálom a babákat, először megnézem a kutacsukat, majd a pulzust, a keringési státuszt, neurológiai reflexeket (pl. ráfog-e az ujjra, szopóreflex van-e). Meghallgatom a kis szívét, a pocakon a bélhangokat, és meg is tapogatom a hasi szerveket” – részletezi a doktornő.
Az orvosi vizsgálat után Harányi Luca intenzív terápiás csecsemő- és gyermekápolóé a terep, aki adagolja a gyógyszereket és a tápszert, majd következik a tisztába tétel.
„A rekeszsérves babák esetében a fő üzenet, hogy türelmesnek kell lenni nekünk és a szülőknek is. Lehetnek visszalépések a folyamatban, de lehetséges a teljes felépülés” – mondja dr. Kerekes Ramóna. „Természetes, hogy szoros kapcsolatunk alakul ki a babákkal, akik hosszú heteket itt vannak. Bánt minket, ha romlik az állapotuk, és örülünk minden sikerüknek. Ezt csak lélekkel lehet csinálni, ez egy igazi hivatás” – vallja Harányi Luca, akinek az egyik kistestvére maga is koraszülöttként jött világra.
A kisfiú hatféle gyógyszert kap intravénás műanyag kanülön (branülön) keresztül, ezek között vannak a táplálást biztosító ionok, elektrolitok, sók, aminosavak, cukrok, valamint zsírok intravénás formában, amire azért van szükség, mert a fotóriportunk pillanatában még nem indulhatott be a szájon keresztüli anyatejes táplálás. Emellett nyugtató, fájdalomcsillapító és keringéstámogató gyógyszerekre van szükség a gyógyuláshoz.
A magzati korban kialakuló rekeszsérv esetében gyakoriak a légzési problémák, mivel a rendellenesség következtében a tüdő nem tud kifejlődni megfelelően (hypoplasiás). Simon gyógyulásának folyamatát jól mutatja, hogy már nem lélegeztetőgépen van, hanem non-invazív légzéstámogatást kap. Ez nagy lépést jelent a felépülés felé.
A szülők, Panka és Péter annyi időt töltenek kisfiúkkal, amennyit csak lehet. Ennek megszervezése nem könnyű, mert Simon Pétert három óvodás és kisiskolás korú testvére is hazavárja. Ők nem jöhetnek be látogatóként, de sokat emlegetik legkisebb testvérüket, rajzokat, mesekönyveket is küldenek neki.
Az édesanya napközben van bent a klinikán, míg az édesapa esténként érkezik, így otthon gyakorlatilag váltják egymást. Ha pedig tehetik, együtt jönnek be. Az első két hétben szinte végig együtt látogatták kisfiúkat, a teljes család és baráti kör mellettük állt, hogy segítsenek ebben a helyzetben.
„Amikor itt vagyok, törekszem arra, hogy legalább érintéssel folyamatosan kontaktusban legyünk. Kivenni az inkubátorból még nem lehet a kisfiunkat, de így is pontosan érzem, hogy mi az a fogás, amire megnyugszik, bár alapvetően nagyon békés baba, a várandósság alatt is az volt” – mondja az édesanya, aki már nagyon várja, hogy bepótolhassák az élettanilag és érzelmileg is fontos, kötődést is erősítő bőr-bőr kontaktust, hiszen a világra hozatal után nem volt lehetőség az aranyórára, azonnali intubációra volt szükség.
„Nagyon fontos számomra, hogy én is részt vállaljak abban, hogy Simon mellett legyünk, és erre legtöbbször esténként van lehetőségem. Így részese lehetek az itteni esti rutinnak, és mesélek is neki” – mondja az édesapa.
„Tudtuk, hogy ez egy nagyon más út lesz, amire lehetőségünk volt felkészülni, hiszen már a 20. heti ultrahang kimutatta a betegséget. Bízunk és hiszünk a kisfiúnkban, és abban, hogy minden úgy történik ahogy a Jóisten akarja. Nagy türelemre, alázatra van szükség és fejet kell hajtani azelőtt, hogy nem tudunk tervezni, csak bízni az isteni időzítésben” – mondják a szülők.
Rekeszsérves babák táplálásának beindítása mindig kihívás, hogy a vénás oldattal való táplálást felváltsa az anyatejes vagy tápszeres etetés. Ebből a szempontból fontos nyomon követni, hogy mennyi folyadék halmozódott fel a tüdő mellett, ezt vizsgálják ezzel a mobil röntgengéppel. Ha felszívódik a mellkasi nyirokfolyadék, akkor elindulhat a táplálás.
Készül a röntgenfelvétel a speciális, hordozható képalkotó készülékkel: a röntgen beállítófénye mutatja, mely területet érinti a felvétel.
Az osztályon törekszenek rá, hogy akinek csak lehet, anyatejet adjanak, az állapottól függően gyomorszondán keresztül vagy cumisüvegből.
Az édesanya által frissen lefejt anyatejet helyben pasztörizálják, névre szólóan címkézve teszik a hűtőbe.
„Ha nehéz is volt rég, az erő már a miénk. Az a bátorság, az a küzdés és vágy: a mi részünkké vált talán..” – így szól a dal*, amelyet az édesanya együtt énekel kisfiának Hazay Tímeával, A te hangodat ismerem zenei program vezetőjével. „Kapcsolódásra születünk, és ezt a kapcsolódást segítjük a baba és a szülők között a zene és az élő énekszó erejével – mondja Hazay Tímea, aki hetente egyszer érkezik az osztályra. A mára már az ország 11 PIC osztályán működő program éppen innen, a Semmelweis Egyetem gyermekklinikájáról indult el tizenkét évvel ezelőtt. *forrás: A Koraszülöttek Világnapjára című dal (zene és szöveg: Csizmás Ágnes)
Dobozi Pálma
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
