A Semmelweis Szalon létrejöttekor – több mint 15 éve – az volt az elképzelés, hogy egy orvosegyetemen ne csak orvosi témák szerepeljenek, hanem adjon otthont, lehetőséget különböző művészetek, a képzőművészet, a zeneművészet megjelenésének is – köszöntötte a résztvevőket dr. Hermann Péter, a Semmelweis Egyetem oktatási rektorhelyettese. Hozzátette, az egyetem akkori rektora, dr. Tulassay Tivadar felkérte a klinikák igazgatóit, hogy mutatkozzon be a klinikájuk, és hívjanak el az eseményre egy-egy művészt is. Ez a sorozat nagy sikerrel zajlott bő egy éven át, folytatásként pedig a Szalon azóta is helyet ad közéleti eseményeknek, művészeti kiállításoknak.
Nagy Zopán, fotóművész, író, költő megnyitó beszédében Tóth Pitya István egyik műkritikusát idézve elmondta: a most kiállító alkotó precíz és következetes grafikusi, képzőművészeti, könyvillusztrátori, reklámgrafikusi és katalógus tervezői tevékenysége mellett a tanítást tartja másik nagy szenvedélyének. Széles ismeretségi és baráti köre, a művészeti életben betöltött aktív szerepe tette lehetővé, hogy 2023-tól elkezdje létrehozni ezt az arcképgyűjteményét, amely azóta is gyarapodik újabb és újabb képekkel. Nagy Zopán verses stílusban vezette fel a képeket és az alkotót: „Tóth Pitya alkotói arcképcsarnoka profán lomtár és szakrális raktár is. Kortársak, sorstársak társtalan magányban, pop-artosan, társaságoldásban, alkotói maghasadásban, élő maszkok átszabásában, ön-igazításában, izgatásában, megoldások mögötti művek létrehozásában, mindent együtt, folyamatbomlásban és építkezésben, szemmel, verssel, a Semmelweisen.”
Tóth Pitya István honlapunknak elmondta, képeinek egy különleges technikát választott: „Grafikusként már 30 éve számítógépen, rajzpadon készítem rajzaimat, így készülnek ezek a portrék is, majd egy kilencszínes digitális nyomtatóval viszem fel a vászonra. Ezután kerül még rá egy védő lakkréteg. A művek élettartama így akár még egy olajfestményét is meghaladja.” Mint mondta, egy-egy portrékép elkészítése 3-4 napot is igénybe vehet, reggeltől estig tartó munkával. „Már előre sokat gondolkozom egy karakteren, a figurán. Belecsempészek valamit a műveiből, az egyéniségéből. Tarr Béla filmrendező, Krasznahorkai László író esetében a színvilág is utal a művész vizuális világára.” Hozzátette, módszeréhez tartozik az arc egy-egy elemének, a szemnek, orrnak, szájnak az elhagyása, úgy, hogy az arckarakter jellegzetessége megmaradjon.
Portré alanyai között megtalálható Lackfi János, Petőcz András költő, Cserhalmi György színész, Varga-Amár László festőművész is, de fiatal divatrajzos tanítványai közül is behoz egy-egy szakmájában mára ismertté vált arcot a gyűjteményébe, amely jelenleg már több mint negyven képet számlál.
Az eseményen Jenei Szilveszter zenész akusztikus gitáron adott elő két verses darabot. A kiállítás – előzetes bejelentkezés után, illetve a Szalonban tartott egyetemi rendezvények alkalmával – 2026. március18-ig tekinthető meg.
Tasnádi Róbert
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.




