A szenátorok tájékoztatást hallhattak az előző éves rektori tevékenységről. Dr. Merkely Béla rektor az egyetem víziójáról elmondta, a cél továbbra is, hogy a Semmelweis bekerüljön a világ 100 legjobb egyeteme közé, az intézmény azonban máris ott van Európa 5 legkiválóbb orvos- és egészségtudományi szakegyeteme között. A stratégai célok között kiemelte a kurrikulumreform értékelését és finomhangolását, a karok közti szinergiák erősítését, a nemzetközi képzések fejlesztését, a hallgatói szolgáltatások, terek és kollégiumi helyek bővítését, valamint azt, hogy az egyetemi innovációs ökoszisztéma és a KFI pályázati aktivitás fejlesztésével az egyetem vezető szerepet játsszon a kutatás-fejlesztés és innovációban; betegellátás terén pedig a megfelelő minőség biztosítását, a bővülő diszciplína és növekvő teljesítmény fontosságát hangsúlyozta. Külön kitért a Semmelweis polgárok megfelelő anyai és erkölcsi megbecsülésére, az infrastruktúra fejlesztésére, valamint a kommunikációs platformok erősítésére. Bemutatta, hogyan lépett előre az intézmény a felsőoktatási rangsorokban, miként bővült az dolgozói, valamint hallgatói létszám, és hogyan járult hozzá a Családbarát Egyetem Program a munkatársak elégedettségének növeléséhez. A nemzetközi kapcsolatokról elmondta, az egyetemnek jelenleg 487 aktív együttműködése van 72 országban, a Semmelweis Alumni hálózat pedig több mint 52 ezer tagból áll. A Kaiserslautern Westpfalz-Klinikummal a nemzetközi campusok száma hatra nőtt. Az innovációs ökoszisztémával kapcsolatban kiemelte, hogy az egyetem részt tudott venni az űrprogramban, a Semmelweis TTC Zrt. pedig egyre hatékonyabb az innováció támogatásában. A tudományos közlemények idézettségében ugrásszerűnek nevezte a javulást, de növekszik a Highly Cited közlemények és a PhD-hallgatók száma is. A betegellátással kapcsolatban dr. Merkely Béla külön kitért a saját kapacitással megvalósuló belső betegszállításra; arra, hogy az egyetem Európa egyik legnagyobb szív- és érgyógyászati központjává vált; az Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinika stroke-ellátó programja elnyerte az Európai Stroke Társaság legmagasabb, gyémánt szintű elismerését, és Európa legnagyobb betegforgalmú intervenciós stroke-centrumává vált; a robotsebészetet és fotonszámláló CT-ket is magában foglaló csúcstechnológiákra; az intervenciós onkológiára, a transzplantációs tevékenységre, a mozgásszervi rehabilitációs központra, az ország legnagyobb újszülött intenzív osztályára valamint arra, hogy az egyetem Klinikai Központja Magyarország legnagyobb klinikai kutatóközpontja. Külön hangsúlyozta az űrorvoslás szerepét, valamint beszámolt az infrastrukturális fejlesztésekről, köztük arról, hogy elkészült a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika új Diagnosztikai és Terápiás Központja. A rektor beszélt az egyetem adományszervező és kommunikációs tevékenységéről is. Összegezve úgy fogalmazott, az irány jó, a tempó megfelelő, az egyetem vezető szerepe az országon és a régión belül az oktatás, gyógyítás és kutatás terén is erősödik.
Döntöttek a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) egyes rendelkezéseinek módosításáról. Ennek értelmében a Hallgatói Szolgálatások Igazgatósága helyett, immár új vezetéssel létrejött a Támogató Szolgáltatások és Hallgatói Kapcsolatok Igazgatósága. Ezentúl feladatuk közé tartozik a Hallgatói Önkormányzathoz (HÖK) tartozó ösztöndíjak összehangolása és felügyelete is. A Térítési és Juttatási Szabályzat módosulása értelmében az egyes hallgatói ösztöndíjakhoz tartozó normatívából finanszírozott keretösszegeken felül az egyetem bevételeiből, külső adományokból, hozzájárulásokból keletkezett források terhére az éves költségvetés elfogadásakor külön összegeket különítenek el, és az adott juttatás vonatkozásában döntéshozatalra jogosult szerv vagy személy indoklással ellátott kezdeményezésére a rektor és a kancellár együttesen jogosult további keretösszeg elkülönítésére. Emellett átvezették a Műszaki Főigazgatóság belső feladatátcsoportosításából fakadó szervezeti változását; meghatározták az információbiztonsági felelős szervezeten belül elfoglalt helyét és az információbiztonsági törvény által megkövetelt függetlenségi szabályait és garanciáit; pontosították és kiegészítették a Térítési és Juttatási Szabályzat önköltséges hallgatókra vonatkozó függelékét; valamint módosították a Foglalkoztatási Követelményrendszer egyes munkakörök és vezetői megbízások betöltésével kapcsolatos követelményeit.
Megszavazták a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ) módosítását, melynek célja fokozni a vizsgák sikeres teljesítésének számát úgy, hogy közben az oktatási tevékenység színvonala fennmaradjon. A vizsgák egyenszilárdságának biztosítása érdekében a következő módosítás született: az oktatási-kutatási szervezeti egységek tantárgyanként és vizsganaponként kötelesek nyomon követni a sikertelen vizsgát tevő, azaz elégtelen érdemjegyet szerző hallgatók számát (bukási arány). Amennyiben ugyanazon vizsgáztató oktatónál az adott vizsgaidőszak vizsganapján– feltéve, hogy az adott vizsgáztatónál az adott vizsganapra hozzá kiírt maximális hallgatói létszámnak legalább a fele, de minimum 5 fő (magyar és nemzetközi hallgató egyaránt) megjelent – a bukási arány meghaladja a 30%-ot, (például 5 fő megjelenése esetén legalább 2 fő bukását kell, hogy jelentse) abban az esetben, az itt szerzett elégtelen érdemjegy nem minősül vizsgajegynek, így nem csökkenti a rendelkezésre álló vizsgalehetőségek számát, és a hallgató -a TVSZ 34. § (4) bekezdés előírásától eltérően – a következő kiírt vizsganapon újra vizsgát tehet. Kizárólag írásbeli tesztvizsga esetén az elégséges érdemjegy küszöbét az előzetesen meghatározott, a tesztvizsgára vonatkozó minimális pontszám tekintetében – ha és amennyiben a minimális pontszám tekintetében a bukási arány a 30%-ot meghaladná – akkor és úgy kell módosítani, hogy az adott vizsganapon vizsgázó hallgatók esetében a bukási arány a 30%-ot ne haladja meg. Egy adott tanévben azon vizsgáztató oktatók, akiknél a bukási arány meghaladja a 30%-ot, nem jogosultak az (1) bekezdés szerinti azon díjakra, illetve kitüntetésekre, melyek az oktatásban nyújtott tevékenységgel összefüggésben járnak.
Döntöttek az SZMSZ Hallgatói követelményrendszerének és Felvételi Szabályzatának módosításáról. A Rendszerszeméletű pszichológia mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeit az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vette, a képzés indítását engedélyezte, így szükség volt a felvételi szabályok meghatározására. A Mentálhigiéné és a Mentálhigiénés házasság- és család-lelkigondozó szakirányú továbbképzési szakoknál a felvételi pontok és a részletszabályok változtak.
Megszavazták az új minőségcélok, minőség- és szakpolitikák elfogadását. Ennek értelmében összehangolták az Intézményfejlesztési Tervet (IFT) és az Egyetemi Minőségcélokat. Az eddigi, általános minőségpolitikát frissítették, alábontható szakpolitikák készültek több területen.
A Szenátus döntése értelmében új képzések indulhatnak az Egészségtudományi Karon (ETK). A Kardiológiai fizioterápia új mesterképzésként, míg a Kardiotechnikai és keringéstámogatási szakápoló képzési program a Kiterjesztett hatáskörű ápoló mesterképzési szak új specializációjaként jöhet létre.
Elfogadták az Egészségügyi Közszolgálati Kar (EKK) Egészségügyi menedzserképző Központ (EMK) egészségügyi-minőségügyi és betegbiztonsági menedzsment mesterképzési szak szakfelelősének változásáról szóló előterjesztést.
A szenátorok döntése értelmében módosult az EKK Mentálhigiéné Intézet egyes képzéseinek mintatanterve. A változtatás a Rendszerszemléletű pszichológia mesterképzési szakot, a Mentálhigiénés házasság – és család-lelkigondozó, valamint a Mentálhigiéné szakirányú továbbképzési szakokat érinti.
A Szenátus aktuális vezetői, köztük egy dékáni, egy igazgatói és egy dékánhelyettesi pályázatot is véleményezett.
Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem (illusztráció)
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
