Tudományos híradó 28.

Tudományos híradó című cikksorozatunkban az egyetemhez köthető D1 minősítésű tudományos közleményekről olvasható rövid összefoglaló. A cikkeket az elmúlt időszak megjelenései alapján a Központi Könyvtár, illetve a tudományos és innovációs rektorhelyettes válogatta.

Nyugati étrend és kognitív hanyatlás – tanulságok a Semmelweis Study tervezéséből

A Semmelweis Egyetem kutatói áttekintő közleményükben a nyugati étrend neurokognitív következményeit és a megelőzés lehetőségeit elemezték. Rámutattak, hogy a telített zsírokban, finomított szénhidrátokban és ultrafeldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend fokozza a szisztémás gyulladásos folyamatokat, erősíti az oxidatív stresszt és elősegíti az endothel diszfunkció kialakulását. E tényezők együttesen hozzájárulnak a neurovaszkuláris öregedéshez és a kognitív hanyatlás felgyorsulásához.

Ezzel szemben a polifenolokban, omega-3 zsírsavakban és teljes értékű tápanyagokban gazdag mediterrán étrend neuroprotektív hatású: elősegíti az agyi érrendszeri integritás fenntartását, valamint fokozza a neurotróf faktorok (BDNF, NGF) aktivitását. A szerzők hangsúlyozták a cognitive frailty koncepcióját mint befolyásolható, reverzibilis átmeneti állapotot, amely célzott intervenciókkal a korai prevenció kiemelt lehetőségét jelenti. A bemutatott Semmelweis Study prospektív kohorszvizsgálat a Semmelweis Egyetem dolgozói körében értékeli a táplálkozási, pszichoszociális és metabolikus tényezők hatását az öregedésre és a kognitív funkciókra. A kapcsolódó EUniWell munkahelyi egészségfejlesztő program a prevenció gyakorlati megvalósítását célozza, a táplálkozás, a fizikai aktivitás és a kardiovaszkuláris kockázati tényezők befolyásolásán keresztül. A vizsgálat eredményei megalapozhatják kulturálisan adaptált, bizonyítékokon alapuló étrendi és életmódbeli intervenciók kidolgozását, amelyek hozzájárulhatnak a kognitív hanyatlás lassításához és az egészséges öregedés elősegítéséhez – írta összefoglalójukban dr. Fekete Mónika és dr. Lehoczki Andrea Marianna.

A talajról való felállás képességének jelentősége és hatása a funkcionális képességre, az esésrizikóra, valamint a mozgástér nagyságára idős személyek körében

Időskorban az eleséstől való félelem csökkenő fizikai aktivitáshoz, beszűkült mozgástérhez és ezáltal fokozott esésrizikóhoz vezethet. Az eleséstől való félelem kialakulásához hozzájárulhat, ha az idős személy attól tart, nem képes önállóan felállni a földről. A földről felállás tanítására és gyakorlására kialakított Backward Chaining Method (BCM), azaz a lépésről lépésre visszafelé építkező módszer fokozatosan, állásból indítva tanítja meg a földről való felállást: állásból féltérdelésen, térdelésen át jut el a páciens négykézláb, majd félülő helyzetig, ahonnan előbb oldalt, majd hanyatt fekvésbe kerül. Az egyes pozíciókat addig gyakoroltatjuk a pácienssel, amíg már magabiztosan fel tud belőle állni.

Kutatásunkban 26 idősotthoni lakót osztottunk véletlenszerűen két csoportba: a tréning csoport (IG, n=13) hét héten keresztül földről felállás tréningen vett részt a megszokott ellátáson felül, míg a kontrollcsoport (CG, n=13) csak a szokásos ellátást kapta. A tréningprogram elején és végén minden alanynál felmértük a funkcionális mobilitást, az alsó végtag izomerejét, a kéz szorítóerejét, az eleséstől való félelmet és a mozgástér nagyságát. Eredményeink azt mutatták, hogy a tréning után az IG csoportban jelentősen csökkent az eséstől való félelem, és szignifikánsan nőtt mind a teljes, mind az önálló mozgástér a kontrollcsoporthoz képest. Összességében a BCM biztonságos, jól tolerálható módszer idősotthoni környezetben; különösen ígéretes az eséstől való félelem csökkentésében, valamint a mozgástér bővítésében, ezért javasolt lehet a megszokott fizioterápiás beavatkozások közé beépíteni – írta összefoglalójában Kubik Anna Zsófia.

Gyulladásos bélbetegségben szenvedő serdülők egészségértése és táplálkozása

A gyulladásos bélbetegségek (IBD) kezelésében a gyógyszeres terápia mellett fontos szerepet játszik a páciensek táplálkozása. Ahhoz azonban, hogy a betegek az egészségügyi kontrollok során elhangzottakat értelmezni és a későbbiekben alkalmazni tudják, megfelelő szintű egészségértéssel kell rendelkezniük.

Kutatásunkban IBD-vel élő serdülők táplálkozását, valamint IBD-sek és egészséges kamaszok egészségértését mértük fel. A vizsgált csoport túlnyomó többségének egészségértése megfelelő szintű volt, a fiatalok képesek voltak egy élelmiszercímke információit jól értelmezni. Ugyanakkor kiderült, hogy ez a tudás nem feltétlenül jár együtt kedvezőbb táplálkozási szokásokkal. A mediterrán étrendhez hasonló kiegyensúlyozott táplálkozás követése a legtöbb IBD-s páciensnél gyenge pontnak bizonyult. Fontos hangsúlyozni, hogy az egészségügyi ismeretek mellett személyre szabott, a fiatalok életmódjához igazított táplálkozási tanácsokra van szükség, valamint a nyugalmi szakaszban is nélkülözhetetlen ezen páciensek utánkövetése. Ezáltal biztosítható a jobb életminőség és a hosszabb távú adherencia – írta összefoglalójában Pintér Hajnalka Krisztina.

EEG-hiperszkennelés – interperszonális folyamatok vizsgálata szkizofrénia-spektrum zavarban

A szkizofrénia egyik jellegzetes tünete a szociális funkciók zavara, amelynek pontos neurobiológiai mechanizmusai mindmáig nem teljesen tisztázottak. Klinikánk kutatócsoportja a Nemzeti Agykutatási Program keretében 128 csatornás EEG-hiperszkenning módszert alkalmazott, amely lehetővé teszi két személy agyi aktivitásának egyidejű vizsgálatát társas interakció közben. A kutatásban szkizofrén betegek és egészséges kontrollok párokban vettek részt: egyikük Go/NoGo feladatot végzett, miközben a másik a saját képernyőjén figyelte, majd szerepet cseréltek. Az elemzés a megfigyelői szerepben a P300 agyi válasz-komponensre fókuszált.

Eredményeink szerint a betegek esetében az első megfigyelői szerepben a P300 amplitúdó alacsonyabbnak bizonyult a kontrollokhoz képest, ugyanakkor amikor másodjára kerültek megfigyelői szerepbe, válaszuk fokozódott, míg a kontrollcsoportban ezzel ellentétesen csökkenés volt megfigyelhető. Adataink rávilágítanak arra, hogy a szkizofrénia spektrumhoz kapcsolódó neurokognitív zavarok társas helyzetekben is kimutathatók. A két csoportban tapasztalt eltérő mintázatok hátterében feltehetően különböző mechanizmusok állnak: egészséges személyeknél a habituáció, míg a betegek esetében többek között a habituáció hiányossága és a társas szituációkban megjelenő kóros jelentőségtulajdonítás – fogalmazott összefoglalójában dr. Fullajtár Máté.

A Mentalizált Affektivitás Skála (MAS) magyar változatának faktorszerkezete és pszichometriai sajátosságai: egy keresztmetszeti vizsgálat

Kutatásunk célja az volt, hogy egy, a mentalizált affektivitás mérésére alkalmas nemzetközileg elismert mérőeszközt adaptáljunk. Ez a képesség segít a saját és mások által átélt érzelmek felismerésében, feldolgozásában, azok megfelelő kifejezésében. A Mentalized Affectivity Scale 60 tételből álló eredeti mérőeszközét számos nyelven használják, ugyanakkor az ezeket bemutató publikációk vegyes eredményeket mutatnak annak faktorstruktúrájával kapcsolatban, továbbá többnyire valamilyen rövidítést is alkalmaznak.

Célunk annak vizsgálata volt, hogy magyar mintán igazolni tudjuk-e az eredeti három faktor mellett más kultúrákban zajlott kutatásokban megjelenő további faktorok létét, továbbá hogy méréseinkkel hozzájáruljunk egy, az eredeti skála részletességét megtartó, de a nem megfelelően működő itemek nélküli skála kialakításához. Eredményeink alapján javaslatot tettünk egy 34 tételes rövidített verzió használatára, amely a nemzetközi publikációkban fellelhető tételredukciókhoz illeszkedik, ugyanakkor igazolja az eredeti hármas faktorstruktúrát – írta összefoglalójában dr. Bóné Veronika.

A CFTR csatorna ritka, cisztás fibrózist okozó mutációinak molekuláris és farmakológiai vizsgálata

A cisztás fibrózis súlyos örökletes betegség, amely a szervezet sóháztartásának zavarával jár, jelentősen rontja az életminőséget, és csökkenti a várható élettartamot. A kórképet a CFTR ioncsatorna mutációi okozzák. Míg a gyakoribb mutációkra már elérhető olyan gyógyszerkombináció (ETI: elexacaftor-tezacaftor-ivacaftor), amely a mutáns fehérjén hatva enyhíti a betegség tüneteit, számos ritka mutáció esetén még nem áll rendelkezésre oki terápia.

Kutatásunk során öt, a magyar populációban is előforduló, ritka patogén mutáció funkcionális hatásait vizsgáltuk. A kóros csatornák érési folyamatát és a sejtmembránba kijutó csatornák működését is elemeztük, valamint felmértük (laboratóriumi körülmények között) az ETI kezelés hatékonyságát e mutációk esetében. Eredményeink szerint az ETI terápia mind az öt vizsgált mutáció esetében jelentősen javítja a csatornák érését és funkcionális aktivitását is, így javasoljuk a gyógyszerkombináció alkalmazási ajánlásának kiterjesztését a vizsgált mutációkra – fogalmazott összefoglalójában dr. Csanády László.

Aktualitások a herevisszér kivizsgálásában és kezelésében

A varicocele – magyarul herevisszér – a férfi meddőség egyik leggyakoribb, de jól kezelhető oka. Lényege, hogy a here körüli vénák kitágulnak, a pangó vér miatt megemelkedik a here hőmérséklete, fokozódik az oxidatív stressz, és romlik a spermiumtermelés. Bár sok férfinél tünetmentes, másoknál herefájdalommal, húzó érzéssel járhat, és gyakran csak meddőségi kivizsgáláskor derül ki.

A 2025-ös kutatások szerint a varicocele hátterében nem csupán mechanikai okok állnak, hanem genetikai és molekuláris tényezők is. A diagnosztika fejlődött: új képalkotó módszerek és laborvizsgálatok (például a spermium DNS-fragmentációja) segítik megítélni a betegség súlyosságát. Kezelés akkor szükséges, ha rossz spermakép, meddőség, fájdalom vagy serdülőkori fejlődési elmaradás jelentkezik. A mikrosebészeti műtét továbbra is a leghatékonyabb, de egyre elterjedtebbek a minimálisan invazív, radiológiai megoldások is. A jövő célja a személyre szabott terápia, amely felesleges műtétek elkerülésével, célzott beavatkozásokkal javítja a férfiak termékenységét – írta összefoglalójában dr. Takács Tamás.

Gyökérreszorpció alignerek, önligírozó készülékek és hagyományos rögzített készülékek alkalmazása során: CBCT-alapú metaanalízis

A nemrég megjelent metaanalízis célja, hogy összevesse a különböző fogszabályozó módszerek – hagyományos rögzített készülékek, önligírozó rendszerek és “láthatatlan fogszabályzók” , azaz alignerek – által okozott gyökérfelszívódás mértékét, CBCT-felvételek alapján.
Összesen öt vizsgálat és 334 páciens adatai kerültek elemzésre. Az eredmények szerint mindhárom technika esetében kimutatható volt gyökérhossz-csökkenés, de az átlagos mérték minden esetben <1 mm volt. A csoportok közötti különbségek statisztikailag nem bizonyultak szignifikánsnak. A megfigyelt reszorpció klinikai jelentősége korlátozott, általában nem befolyásolja a fogak hosszú távú prognózisát.

A szerzők hangsúlyozták, hogy az evidencia minősége mérsékelt, a heterogenitás jelentős, és a magas rizikójú páciensekre (pl. korábbi trauma, genetikai prediszpozíció) vonatkozó adatok hiányosak.
Összességében az alignerek és a rögzített készülékek gyökérreszorpció szempontjából hasonló biztonsági profilt mutatnak – fogalmazott összefoglalójában dr. Kreuter Patrik Krisztián.

Új CT-technológia segíthet csökkenteni a sugárterhelést az érszűkületes betegek vizsgálatában

Az alsó végtagi érszűkület világszerte több mint 200 millió embert érint. A betegség során a verőerek/artériák beszűkülnek vagy elzáródnak, ami súlyos esetben akár végtagamputációhoz is vezethet. A pontos diagnózis és a kezelés megtervezése érdekében az egyik legfontosabb vizsgálati módszer a CT angiográfia, amely részletes képet ad az erekről. A hagyományos vizsgálat során két felvétel készül: egy kontrasztanyag nélküli (úgynevezett natív), valamint egy kontrasztanyagos sorozat. Ez viszont a beteg számára nagyobb sugárterhelést jelent.

A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinikáján elérhető legújabb, kettős energiájú CT készülék azonban képes a kontrasztanyagos felvételekből számítógépes feldolgozással „eltüntetni” a kontrasztanyag hatását, és így létrehozni egy úgynevezett virtuális nem-kontrasztanyagos képet (VNC). Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a hagyományos natív felvételre ne legyen szükség, így a beteget kevesebb sugárzás érje. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy ezek a virtuális felvételek mennyire közelítik meg a valódi, natív képek minőségét. Eredményeink azt mutatják, hogy a VNC képek ugyanolyan megbízhatóan használhatók a diagnózis felállításában, miközben akár 37 százalékkal csökkenthető a sugárterhelés. Ez az új technológia hozzájárulhat a modern, betegbarát képalkotás fejlődéséhez, és hosszú távon a rutinvizsgálatokban is helyet kaphat – írta összefoglalójában dr. Bérczi Ákos.

Önmagában sem a nyálmintában kimutatható Fusobacterium nucleatum, sem annak relatív mennyisége nem alkalmas a vastagbélrák szűrésére

A vastagbélrák a harmadik leggyakoribb rákos megbetegedés világszerte és a második leggyakoribb halálok a tumoros betegségben szenvedők körében. A betegség korai felismerése kulcsfontosságú a betegek életkilátásainak javításában. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a nyálban található Fusobacterium nucleatum (Fn) baktérium jelenléte vagy relatív mennyisége alkalmas-e a vastagbélrák korai, fájdalommentes kimutatására.

Irodalmi kutatást és alapos szűrést követően tizenkét tanulmányt elemeztünk részletesen, melyek közül nyolc adatain statisztikai összehasonlítást is végeztünk. Az eredmények azt mutatják, hogy sem az Fn előfordulásában, sem relatív mennyiségében nincs érdemi különbség a vastagbélrákos betegek és az egészséges, illetve vastagbélpolippal rendelkező egyének között. Bár néhány korábbi kutatás szerint a nyálminták vizsgálata segíthet a betegség korai felismerésében, az összesített adatok alapján ez a módszer nem elég megbízható. Tanulmányunk következtetése szerint a nyálban detektálható Fn baktérium önmagában nem alkalmas szűrővizsgálatra, ezért további kutatásokra van szükség, hogy az egyszerűen és olcsón nyerhető nyálminták diagnosztikus célra felhasználhatóak legyenek – fogalmazott összefoglalójában dr. Zsembery Ákos.

Az esszenciális tremor prevalenciája és terápiája Magyarországon 2010-2020 között

Az esszenciális tremor a leggyakoribb mozgászavar felnőttkorban. Jellemzője mindkét kéz remegése akaratlagos, célzott mozgás közben (pl. evés, ivás), de a fej, hang remegése is társulhat hozzá. Vizsgálatunkban felmértük a betegség prevalenciáját Magyarországon 2010 és 2020 között, és kiértékeltük az egyénileg alkalmazott terápiás szokásokat. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár/ Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és a központi, gyógyszerkiváltási adatbázist használtuk.

Az európai standard népességhez életkor szerint standardizált prevalencia értéke 378-388/100,000 lakos volt. A betegek 36,4 százaléka nem szedett gyógyszert a vizsgálati időszakban. A legtöbben alprazolam-ot, kevesebben propranololt használtak a leghosszabb ideig, kombinációban is a két gyógyszert szedték legtöbben. A betegek mindössze 0,5 százalékát kezelték idegsebészeti beavatkozással (léziós műtét, mély agyi stimuláció). A gyógyszerek alkalmazását a korlátozott hatékonyságuk és mellékhatásaik nehezítik; a hatékonyabb idegsebészeti beavatkozások kiterjesztése, fejlesztése javíthatja a betegek életminőségét – írta összefoglalójában dr. Tamás Gertrúd.

A sztatinkezelés optimalizálása időskorban: szisztematikus áttekintés az adagolásról, dózisemelésről és kombinációs stratégiákról

Szisztematikus irodalomelemzésünk 566 509 beteg adatainak feldolgozásával vizsgálta meg a sztatinok optimális alkalmazását 65 év feletti páciensek körében. A sztatinok olyan koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek, amelyek kulcsszerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Eredményeink alapján a sztatinok idősebb korban is hatékonyan csökkentik a szív- és érrendszeri kockázatot. Kiemelten fontos megállapítás, hogy a kezelés dózisának fokozatos emelése, valamint az ezetimibbel történő kombináció még kedvezőbb eredményeket hozhat anélkül, hogy növekedne a mellékhatások kockázata.

Az időskori gyógyszeres kezelésben elengedhetetlen az egyénre szabott megközelítés: a dózis beállításánál figyelembe kell venni a beteg általános egészségi állapotát, társbetegségeit és az alkalmazott egyéb gyógyszereket. A terápiahűség fenntartása is kulcsfontosságú – még az alacsony dózisú sztatinkezelés is kedvezőbb, mint a gyógyszer teljes elhagyása.75 év felett különösen fontos a körültekintő mérlegelés: a kezelés megkezdésekor figyelembe kell venni a várható élettartamot, a beteg sérülékenységét és egyéni preferenciáit. A beteg és orvos közötti közös döntéshozatal elengedhetetlen a sikeres kezeléshez. Összességében elmondható, hogy a sztatinok időskorban is biztonságosan és hatékonyan alkalmazhatók – megfelelően megválasztott dózisban, kombinációban, és a beteg igényeit is szem előtt tartva – írta összefoglalójában dr. Zelkó Romána. 

Koraszülés és alacsony születési súly az élelmiszerbiztonság tekintetében:egy összehasonlító vizsgálat tapasztalatai az indonéziai Surabaya-ban

Jelen közlemény legfontosabb célkitűzése az volt, hogy a koraszülés, az alacsony születési súly, valamint az élelmiszerbiztonság összefüggéseit vizsgálja kérdőíves, keresztmetszeti felmérés során, 36–59 hónapos gyermekeket nevelő anyák körében (N=657) Indonézia második legnagyobb városában, Surabaya-ban.

Noha a kutatás eredményei szerint a koraszülés nem mutatott szignifikáns összefüggést a felmért háztartások élelmiszerbiztonsági kockázatával, az anyák iskolázottsága, foglalkoztatottsága és jövedelme egyértelműen összefüggésbe hozható volt ezzel. A kutatás egyik meglepő, nem várt eredménye szerint az alacsony élelmiszerbiztonságú háztartásokban élő gyermekek esetében alacsonyabb volt az alacsony születési súly kockázata, mely további vizsgálatok elvégzését indokolja. Bár az élelmiszer-biztonság és a koraszülés között nem volt közvetlen összefüggés kimutatható, azonban az élelmiszer-biztonság és a felmérésben részt vett, kisgyermeket nevelő anyák szocioökonómiai státusza közötti kapcsolat nyilvánvaló. Az eredmények arra utalnak – bár ilyen irányú vizsgálat nem történt – , hogy a várandóság alatt nyújtott extra intervenciós beavatkozások (pl. táplálkozási tanácsadás, élelmiszer- és pénzügyi segélyek) csökkentik az alacsony születési súly potenciális kockázatát, mely hozzájárul a terhesség alatti élelmiszer-biztonsági kockázat negatív hatásainak enyhítéséhez – fogalmazott összefoglalójában dr. Feith Helga Judit.

Az inflammaszóma komponensek többszervi karakterizációja az előrehaladott szívelégtelenség patkánymodelljében

Újabb kutatások feltárták, hogy szívelégtelenségben a veleszületett immunitás részét képező inflammaszóma-rendszer komponensei aktiválódnak a szívizomszövetben. A szívelégtelenség súlyosabb stádiumaiban ugyanakkor a szervezet egészét érintő többszervi elégtelenség alakul ki. Jelen kísérletünkben az inflammaszóma-rendszer fehérjéinek egyéb szervekben való jelenlétét tanulmányoztuk a szívelégtelenség előrehaladott formájában.

Patkányokban az aortaív műtéti beszűkítésével fokozott nyomásterhelést idéztünk elő, amely idővel szívelégtelenséghez vezet. A műtétre adott reakciójukat tekintve enyhe és súlyos szívelégtelen állatcsoportokat, valamint áloperált kontrollokat vizsgáltunk. A döntően bal szívkamrát érintő kórállapot ellenére mindkét kamrában fokozott expresszióját mértük az inflammaszóma-fehérjéknek, de csak a súlyosan szívelégtelen állatokban. A tüdőben hasonló eredményre jutottunk, de a komponensek eltérő mintázatot mutattak a szívétől. A vesében ezzel szemben nem találtunk változásokat, míg a májban paradox módon csökkent egyes inflammaszóma-komponensek mennyisége – írták összefoglalójukban dr. Nagy Dávid és dr. Ruppert Mihály.

BioGoldNCDB: Arany nanoklaszterek és rokon, farmakológiai aktivitással rendelkező nanorészecskék adatbázisa

A daganatos megbetegedések diagnosztikai és terápiás fejlesztéseiben kiemelkedő jelentőségűek az extrém kisméretű (< 2 nm), kedvező biokompatibilitású és alacsony toxicitású fluoreszcens arany nanoklaszterek (AuNC). Ezek egyedi tulajdonságaik révén sokkal specifikusabban és hatékonyabban lépnek kölcsönhatásba biológiai rendszerekkel. Továbbá, könnyen módosítható felszínük és az aranyatomokból eredő sugárérzékenyítő hatásuk lehetővé teszi, hogy az AuNC-ek ígéretes jelöltek legyenek nemcsak az in vitro és in vivo fluoreszcens képalkotó eljárásokban, hanem a daganatos megbetegedések diagnózisát és terápiáját integráló teranosztikai alkalmazásokban is.

A létrehozott BioGoldNCDB jelenleg 247 cikket tartalmaz 104 folyóiratból, minden eszközön (PC, tablet, telefon) elérhető felületet kínál, szűrőkkel és súgóoldallal. Az adatbázis gyors áttekintést nyújt a kezdőknek, míg a haladó kutatók számára átfogó forrást biztosít az AuNC-k tulajdonságairól és farmakológiai lehetőségeiről – írta összefoglalójában dr. Mándity István.

Vitiligo és daganatrizikó kapcsolatának szisztematikus vizsgálata

A vitiligo egy autoimmun bőrbetegség, amelyben a pigmentsejtek immunsejtek mediálta pusztulása miatt jellegzetes pigmenthiányos foltok alakulnak ki. Egyrészt felmerül, hogy az immunsejtek pigmentsejtek elleni aktivitása csökkentheti a pigmentsejt eredetű melanoma kialakulását, azonban a pigmenthiányos területek UV elleni védekezőképessége csökkenhet, mely fokozott bőrdaganat rizikót hordozhat magában. Ezért egy érdekes klinikai kérdés, hogy a vitiligo fokozza vagy éppen csökkenti a daganatos bőrbetegségek kockázatát.

A jelen vizsgálatunkban több mint hárommillió betegadat feldolgozása alapján nem találtunk szignifikáns összefüggést a vitiligo és a melanoma, a nem-melanoma bőrrákok vagy a nem bőreredetű lymphoma előfordulása között. Egyes európai népcsoportokban védőhatásra utaló tendenciát figyeltünk meg, feltehetőleg a vitiligós betegek fokozott napfénykerülő viselkedése miatt, mivel így a napozást követő barnulás nem növeli a tünetek láthatóságát. Azonban ezen hatás nem volt megfigyelhető pl. ázsiai populációkban, ahol a napfénykerülő magatartás a normálpopulációban is gyakrabban megfigyelhető. Továbbá a nem-bőreredetű lymphomák előfordulása sem különbözött vitiligos populációkban egészséges kontrollokhoz képest. Ismeretes, hogy a vitiligo terápiában több országban nemrég bevezetett JAK gátlóknál az immunrendszer gátlása miatt fokozott daganatrizikó figyelhető meg. Eredményeink alapján így JAK gátlószerek adásánál sem kell számolni átlagosnál magasabb tumor rizikóval ezen betegcsoportokban. Azonban a különböző populációkban (pl. eltérő genetikai háttér, napozási szokások) eltérő lehet a rizikó, emiatt további, nagy esetszámú, multicentrikus vizsgálatok szükségesek a pontos daganat kockázatbecsléshez – írták összefoglalójukban dr. Kemény Lajos Vince és dr. Kurgyis Zsuzsanna.

Tér- és időbeli szabályozás a farmakológiában: fénnyel szabályozható peptidek és foldamerek

A fotofarmakológia a fény és a gyógyszerkutatás ötvözete, amely lehetővé teszi a biológiai folyamatok rendkívül pontos, akár sejtszintű szabályozását. Lényege, hogy fény segítségével „kapcsoljuk be vagy ki” a gyógyszermolekulákat, így azok csak ott és akkor hatnak, ahol és amikor szükség van rájuk. Ehhez speciális fényérzékeny peptideket és mesterséges fehérjemodelleket (foldamereket) alkalmaznak, amelyek alakjukat fény hatására megváltoztatják, ezzel váltogatva aktív és inaktív állapotukat. Ez a módszer óriási előnyöket kínál a célzott gyógyszerbevitelben, az érzékeny molekuláris szenzorok fejlesztésében, valamint „okos” anyagtudományi alkalmazások és orvosi eszközök létrehozásában.

Bár a technológia még fejlesztés alatt áll, és számos kihívás (például a stabilitás és a biológiai környezetben való megbízhatóság) megoldásra vár, a gyorsan fejlődő fényalapú és nanotechnológiai eszközök révén a fotofarmakológia a jövő gyógyszereit és diagnosztikai eszközeit alapjaiban változtathatja meg – írta összefoglalójában dr. Mándity István.

Innovatív MRI-technika lehetőségei az agydaganatok pontosabb kimutatásában

Az agydaganatok pontos kimutatásában a kontrasztanyagos mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) kiemelt szerepet játszik. A klinikai gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott MPRAGE szekvencia jól ábrázolja a daganatokat, ugyanakkor bizonyos esetekben – például apró áttétek felismerésénél – lehetnek korlátai.

Kutatásunkban egy kísérleti módszert, a SOS echo-uT1RESS szekvenciát vizsgáltuk, és hasonlítottuk össze a klinikai gyakorlatban használt hagyományos eljárással. Eredményeink szerint az új technika közel kétszeres javulást biztosít a daganat és az egészséges agyszövet elkülönítésében, ami különösen a kisméretű elváltozások jobb láthatóságát eredményezte. Fontos, hogy mindez a képminőség romlása nélkül valósult meg, ami arra utal, hogy a SOS echo-uT1RESS ígéretes eszköz lehet az agydaganatok korszerű és pontosabb diagnosztikájában. A vizsgálat két Egyesült Államok-beli centrum közös kutatásaként valósult meg, a National Institutes of Health (NIH) támogatásával – írta összefoglalójában dr. Tóth Adrienn és dr. Varga-Szemes Ákos.

FDA- és EMA-által jóváhagyott nem invazív képalkotó technikák a bazálsejtes karcinóma altípusainak meghatározására

A bazálsejtes karcinóma (BCC) a leggyakoribb bőrrák. Többféle típusa van: egyesek kevésbé veszélyesek, mások viszont hajlamosabbak a kiújulásra és mélyebbre terjedhetnek a bőrben. A pontos típus meghatározása ezért nagyon fontos a megfelelő kezelés kiválasztásához. Jelenleg ehhez legtöbbször szövettani mintavétel (biopszia) szükséges, amihez kis darabot kell kimetszeni a bőrből.

Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a modern, fájdalommentes képalkotó vizsgálatok mennyire tudják helyettesíteni vagy kiegészíteni a szövettant. Eredményeink alapján ezek közül több módszer is ígéretes: némelyik szinte olyan pontosan meg tudja állapítani a daganat típusát, mint a szövettan. Ez a jövőben segíthet abban, hogy a betegek kevesebb beavatkozással, gyorsabban és kíméletesebben jussanak a számukra legmegfelelőbb kezeléshez – írta összefoglalójában dr. Kiss Norbert.

Mesterséges intelligencia az alapellátásban: szisztematikus áttekintés

Az alapellátás döntő szerepet játszik a folyamatos egészségügyi ellátás biztosításában, de egyre nagyobb nyomás nehezedik rá a személyzethiány, az adminisztratív feladatok és a krónikus betegségek növekvő terhe miatt. Ezen problémák áthidalására a mesterséges intelligencia (MI) alapú szoftverek bevezetése segítséget nyújthat.

A rendszerszintű áttekintésünk 73 tanulmányt elemezett, amelyekben MI alapú eszközökkel folytatott kutatások zajlottak az alapellátásban. Számos eszköz kiemelkedő technikai teljesítményt mutatott, különösen a rák, a szívbetegségek, a cukorbetegség szövődményei és a szemészeti betegségek felismerésében. Rutin használatukat azonban olyan kérdések korlátozták, mint a használhatóság, a bizalom hiánya, a költségek és a munkafolyamatokba való integrálhatóság. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a MI valódi potenciállal rendelkezik az alapellátás támogatásában, ha azt megfelelően tervezik, és ha kiegészíti, nem pedig helyettesíti az ellátás központi elemét képező személyes kapcsolatot – fogalmazott összefoglalójában dr. Katonai Gellért.

Az energiában gazdag táplálék és a cukor fogyasztása kontroll személyekben és depressziósokban is együtt jár a rossz kedvvel

A közlemény az anhedónia, depresszió és a táplálkozás kapcsolatával foglalkozik. Azt is megvizsgáltuk, hogy az egészséges személyek rossz hangulata és cukorfogyasztása, energiabevitele közötti van-e kapcsolat. Az anhedónia – vagyis örömtelenség – a depresszió és a rossz hangulat egyik tünete. Akárcsak a depresszió többi tünete, enyhébb formában jelen lehet az egészséges személyekben is.

A vizsgálatban több százezer ember adatai alapján igen erős pozitív összefüggés áll fenn az anhedónia és depresszió mértéke és a legtöbb kémiai szempontból különböző cukorféleség (pl. répacukor, tejcukor) fogyasztásának mennyisége között. Minél rosszabb a hangulat, vagyis magasabb az anhedónia és depresszió pontszám, annál magasabb a cukor és energia fogyasztás. Ez az összefüggés nemcsak a depresszióban szenvedő személyekre igaz, hanem azokra is, akik tünetei jóval enyhébbek. Az eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy az elhízás a tartósan fennálló rossz hangulat következménye is lehet – írta összefoglalójában dr. Bagdy György László.

A rövid összefoglalókat a tudományos publikációk szerzői készítették.
Szerkesztette: Szabó Ádám
Fotó: a publikációkból származó képek