„A Semmelweis Egyetemnek külön öröm, amikor a művészeteknek is otthont adhat. Az orvoslást többen nevezték már művészetnek, az orvosok a napi rutin során is újból és újból rácsodálkozhatnak a természet szépségére, az emberi test működésének összetettségére” – hangsúlyozta köszöntőjében dr. Alpár Alán, a Semmelweis Egyetem nemzetközi képzésekért felelős rektorhelyettese. „Amikor az itt kiállított képeket először megláttam, felötlött bennem, hogy a formák, apró, egészen kicsi részek, akárcsak a nanovilág elemei, hogyan állnak össze szubjektív módon egy formává és egy mondanivalóvá.”
Mint mondta, az anatómiában egy-egy bonyolult képletet, szövettani képet, az emberi testben makroszkóposan látott formát sokszor az alapján nevezik el az anatómusok, hogy az milyen természeti, gondolati formára emlékezteti őket; példaként említve az idegsejt-hálózatok által kirajzolt fa formát mint az élet fája motívumát, de mint fogalmazott, még számtalan ilyen hasonlat van az orvoslásban. Az anatómus rektorhelyettes úgy foglalta össze, inspiráló és nagy hatással van rájuk, orvosokra, amikor a művészek által kifejezett formavilágot szemlélhetik és annak értelmezését hallgathatják.
A bevezető gondolatokhoz kapcsolódva Feledy Balázs művészeti író méltatta a kiállító Pató Károly grafikusművész munkáit: „Az orvostudomány és a művészet kapcsolatát említve mondhatjuk, hogy a művészet és a képzőművészet mint a lélek orvosa és a léleknek a kezelője rendkívül fontos szerepet vállal a mindennapi emberi létben, és ezt ez a mai kiállítás is nagyon erősen bizonyítja mindannyiunk számára.” Hozzátette, a mostani kiállítás azért is külön öröm sokuk számára ebben a kiállítássorozatban, mert néha úgy tűnhet, a grafika, így a sokszorosító grafika és képgrafika mintha a festészethez képest háttérben lenne a kortárs magyar képzőművészeti szcénában.
Ahogy fogalmazott, az itt látható képek nem egyedi tusrajzok, mint ahogyan első látásra tűnhetnek, mindegyik linóleum nyomat, csupán egyikbe nyúlt bele a művész egy kézi színezéssel a nyomat elkészülte után, amely sajátos, egyedi hatást kölcsönöz neki. A sokszorosító grafikának szélesek a lehetőségei: a magasnyomás, mélynyomás, síknyomás kérdései sok évszázad, sőt akár ezer éves történelmi távlatban foglalkoztatják az alkotókat, olyan technikák, kifejezésmódok ezek, amelyek mindig újjá tudnak születni – fogalmazott Feledy Balázs.
„Pató Károly munkáira jellemző a kontrasztosság, vonalasság, nagyon erős kontúrokkal metszi a linóleumba a munkáját, hangsúlyosak nála a fekete-fehér kontrasztok, néha átmenetekkel. A technikán túl szellemileg mindegyik művével a valóságot idézi, de rendkívül izgalmas gondolatok lesznek ezekből a vizuális látványokból. Azon művészek közé tartozik, akinél fontos szerepet kap a címadás is. Ezek a címek valóságra utalóak, kérdéseket fogalmaznak meg a mai létünkkel kapcsolatban, és így a kép és cím együtt rendkívüli szuggesztivitással foglal állást a mai korunk legfőbb problémáival összefüggésben” – hangsúlyozta.
Hozzátette: mindegyik munkája természetközeliséget sugall, de akár kiolvashatók belőlük a mai világunkra jellemző aggodalmakra, disztópikus nézetekre való utalások is; mindez párosul egy olyan míves grafikai kivitelezési technikával, amely a linómetszés esetében is ritkaságszámba megy.
Ezután Feledy Balázs a képzőművész egy-egy alkotását kiemelve hívta fel a figyelmet a művek mögött rejlő szimbolikákra, gondolati, asszociatív tartalmakra.
Galéria
A megnyitó lezárásaként a Villő Énekegyüttes összeállítását hallgathatta meg a közönség.
A kiállítás – előzetes bejelentkezés után, illetve a Semmelweis Szalonban tartott egyetemi rendezvények alkalmával – 2025. december 9-ig tekinthető meg.
Tasnádi Róbert
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
