A bátor kíváncsiság, a tudás, a megismerés és a folyamatos fejlődés iránti vágy az, ami előreviszi a tudományt és az emberiséget egyaránt – jelentette ki dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az intézmény tudományos jutalomdíjainak átadóján a Semmelweis Szalonban. Hangsúlyozta azt is, hogy ezek az értékek kellettek ahhoz, hogy az egyetem, amely idén ünnepli alapításának 256. évfordulóját, az ország és a régió elsőszámú orvos-egészségtudományi intézményévé válhasson, stabilan őrizve helyét a világ legjobb 300 egyeteme között. Ahogyan ahhoz is hozzájárultak, hogy a Nemzetközi Űrállomásra is eljusson az egyetem hírneve a magyar űrhajós program orvos- és egészségügyi hátterének kiemelkedő biztosításával – tette hozzá a rektor.
Nagyjaink örök példaként állnak előttünk – mondta dr. Merkely Béla, utalva az egyetem névadója, Semmelweis Ignácz mellett Richter Gedeonra, a XX. századi gyógyszerészet kiemelkedő alakjára; Hugonnai Vilmára az első magyar orvosnőre; Hári Máriára, Pető András követőjére, a módszer továbbfejlesztőjére; és Huzella Tivadarra, a kiváló hisztológusra. Ma, amikor átadjuk a róluk elnevezett díjakat, azokat ünnepeljük, akik nemcsak megőrzik az elődeink által ránk hagyományozott értékeket, de tovább is bővítik azokat.
Önöknek, és az önökhöz hasonlóan kiváló kutatóinknak köszönhető, hogy a Times Higher Education legfrissebb rangsora szerint a múlt évhez képest is tovább fokozódott a tudományos munkánk kiválósága, világszerte egyre többet idézik publikációinkat, és hivatkoznak a nálunk folyó kutatások eredményeire
– hangsúlyozta köszöntőjében dr. Merkely Béla.
Egyetemünkön a kutatás-fejlesztés és az innováció mindig is a világ élvonalába tartozott és napjainkig elévülhetetlen eredményekkel járul hozzá, hogy a betegeink minél hatékonyabb ellátását biztosítsuk – jelentette ki köszöntőjében dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes. Kiemelte azt is, hogy a nemzetközi egyetemi rangsorokban elért eredményekben is meghatározó szerepe van a tudományos teljesítménynek: a kutatással, idézettséggel és az ipari bevételekkel kapcsolatos mutató kétharmad részben befolyásolják az adott intézmény helyezését. Ezért az egyetem megerősített K+F+I támogató rendszerrel segíti a kutatókat abban, hogy minél inkább a tudományos és innovációs munkára tudjanak fókuszálni.
A tudományos elismerések, díjak adományozásával pedig a jövő nemzedékének is példaképet állítanak, és önök ezek a példaképek – hangsúlyozta dr. Ferdinady Péter. Egyúttal kérte a kutatókat, mindig gondolkozzanak azon, hogy a tudományos eredményeik hogyan hasznosíthatók a gyógyításban és az egészségmegőrzésben. Külön öröm számomra, hogy a Farmakológiai Intézetből két díjazott is bizonyította tehetségét, és hozzájárult ahhoz, hogy a farmakológiai tudományokban a SanghaiRankingben tavaly a legjobb 100 közé került az egyetem – tette hozzá a rektorhelyettes.
Richter Gedeon emlékérem és jutalomdíj
A 2025-ös Richter Gedeon Emlékérmet és Jutalomdíjat az egyetem szenátusa dr. Al-Khrasani Mahmoudnak, a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetének egyetemi docensének, a Viselkedés-farmakológiai és Fájdalom Kutatócsoport vezetőjének ítélte oda. Pályafutása a tudományos igényesség, az elhivatott oktatás és a nemzetközi együttműködések példaszerű egységét testesíti meg. Tudományos érdeklődésének középpontjában a központi és perifériás fájdalomcsillapítás mechanizmusainak vizsgálata áll, mind in vitro, mind in vivo modellekben, amellyel hozzájárult az opioid receptorok és endogén fájdalomcsillapító rendszerek működésének jobb megértéséhez – hangzott el a laudációjában.
A díjátadó keretében tartott tudományos előadásában dr. Al-Khrasani Mahmoud a glicinerg rendszernek és az NMDA receptoroknak az opioid analgetikus tolerancia kialakulásában és a neuropátiás fájdalom kezelésében játszott szerepéről folyó kutatásait ismertette. Mint emlékeztetett, a vizsgálat létjogosultságát az adja, hogy az erős, opioid jellegű fájdalomcsillapítók hosszútávú használata során tolerancia alakul ki, így a fájdalom csak a dózis emelésével csillapítható – utóbbi azonban súlyos mellékhatásokat, köztük akár függőséget is okozhat. Szintén megoldásra vár a neuropátiás fájdalomcsillapítás hatékonyságának javítása, tekintve, hogy a jelenleg klinikumban elérhető analgetikus szerekre a betegeknek mindössze egy harmada reagál, ugyanakkor a kórkép a világ népességének 7-9 százalékát érinti, az esetek 20-30 százalékában pedig krónikussá válik. A docens és kutatócsoportja vizsgálata során elsőként mutatta ki, hogy az 1-es típusú glicin transzporter alkalmazásával késleltethető a morfin tolerancia kialakulása, továbbá csökkenthető az allodynia (érintésre való érzékenység).
Hugonnai Vilma emlékérem és jutalomdíj
A Hugonnai Vilma emlékérmet – mellyel a női oktatók, kutatók, illetve gyógyítók kiemelkedő munkáját ismeri el az egyetem – idén dr. Jedlovszky-Hajdú Angéla, a Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetének egyetemi docense, a Nanokémiai Kutatócsoport vezetője kapta. Pályafutása alatt a biokompatibilis nanorendszerek orvosbiológiai alkalmazásait kutatta, kutatásai úttörő jelentőségűek az MRI kontrasztanyagok, a mesterséges szövetek, a sebfedések és a mágneses hipertermia területén, emellett szívügye a tehetséggondozás – hangzott el laudációjában.
Dr. Jedlovszky-Hajdú Angéla előadásában elmondta, hogy kutatásaik célja olyan nanokompozit szálas rendszerek kialakítása, amelyek létrehozásához nanotechnológiai módszereket, például elektrosztatikus szálképzést alkalmaznak. A felhasznált polimer aminosav-alapú, természetes monomerekből felépülő anyag, amely az emberi szervezetben is megtalálható. Ezekbe a polimerszálakba különböző nanorészecskéket csapdáznak, hogy az így létrejövő rendszereket orvosi, diagnosztikai és terápiás célokra lehessen felhasználni. A mágneses nanorészecskék például lehetővé teszik, hogy a szálas szerkezet MRI kontrasztanyagként szolgáljon, illetve mágneses hipertermia segítségével lokális hőfelszabadulást/lázat hozzon létre. Ez a hőhatás kiegészítő kezelésként alkalmazható bizonyos betegségek esetében. Amennyiben más típusú, antibakteriális hatású nanorészecskéket építenek be a rendszerbe, akkor egy innovatív, új típusú sebfedő anyagot lehet létrehozni – tette hozzá az egyetemi docens. Ez különösen fontos lehet a napjainkban komoly problémát jelentő, több gyógyszerrel szemben rezisztens baktériumfajok elleni védekezésben. Dr. Jedlovszky-Hajdú Angéla előadásában röviden szólt Hugonnai Vilma és más női kutatók munkásságának jelentőségéről, valamint köszönetet mondott a díj kapcsán a kutatócsoport, az intézet többi tagjának és családjának is, mivel, mint hangsúlyozta, nélkülük nem nyerhette volna el az elismerést.
Hári Mária emlékérem és jutalomdíj
Az idén dr. Pintér Henriettnek, a Pető András Kar Humántudományi Intézet főiskolai docensének, az Anyanyelvi Nevelést és Kommunikációt Támogató Kutatási Műhely vezetőjének ítélte oda az egyetem szenátusa a Hári Mária emlékérmet. Méltatásában elhangzott: három évtizedes munkássága során az anyanyelvi nevelést, a szövegértést, a kommunikációt támogató intervenciókat és az érzelemkifejező írás fejlesztését célzó kutatásai közvetlenül hozzájárulnak a mozgáskorlátozott és kommunikációban akadályozott gyermekek és felnőttek fejlesztéséhez.
Pintér Henriett előadásában a konduktív nevelés kontextusában vázolta fel az anyanyelvi nevelés és a kommunikáció-támogatás kutatási irányait, többek között az írásbeli szövegalkotásban, valamint a nyelvi megértést célzó intervenciókban rejlő lehetőségeket. Kiemelte a bizonyítékalapú gyakorlat fontosságát, ami tudományos hidat képezhet az orvos- és egészség-, valamint a neveléstudomány között. Ezt az állítását támasztotta alá azokkal az anyanyelv-pedagógiai kutatásokkal, amelyeket az elmúlt években végzett hallgatók és konduktor szakemberek bevonásával. Szavai szerint kiemelt és ígéretes kutatási terület a cerebrális parézissel élő (CP azaz központi idegrendszeri sérült) gyermekek és felnőttek pedagógiai intervenciókutatása, ezt igazolja a CP-kutatások nemzetközi publikációinak növekvő száma is. Hangsúlyozta azt is, hogy mindezen anyanyelv-pedagógiai kutatásokkal valószínűsíthetően új kognitív-kommunikatív dimenziók nyílhatnak meg, ily módon hozzájárulva a Pető András-féle egészlegesség tudatához, immár 21. századi, empirikus kutatásokra támaszkodva.
Huzella Tivadar emlékérem és jutalomdíj
A daganatellenes immunterápiák forradalmasították az onkológiát, jelentősen növelve a betegek túlélését, ugyanakkor egyre világosabb, hogy fokozzák a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A Huzella Tivadar emlékérem idei díjazottja, dr. Varga Zoltán, a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetének tudományos koordinációs igazgatóhelyettese, egyetemi docense és Lendület-kutatócsoportja e problémát vizsgálja. Laudációjában méltatták különleges kutatói látásmódját, mellyel a molekuláris folyamatok pontos megértését mindig a klinikai gyakorlat szolgálatába kívánja állítani.
Kutatásaik középpontjában a szív funkciózavara áll, amely nemcsak szívinfarktus, hanem cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás vagy gyógyszermellékhatás következtében is kialakulhat. Az utóbbi években bebizonyosodott, hogy a gyulladás kulcsszerepet játszik ezekben a kóros folyamatokban, és gyógyszeresen is befolyásolható. Az immunellenőrzőpont-gátló terápiák az immunrendszer újraaktiválásával hatékonyan pusztítják a daganatsejteket, de az egészséges szöveteket, köztük a szívet is károsíthatják, autoimmun és gyulladásos szövődményeket okozva. Mivel ezek a kardiológiai mellékhatások klinikailag is súlyos problémát jelentenek, a pontos mechanizmusaik feltárása létfontosságú. A kutatócsoport célja olyan stratégiák kidolgozása, amelyek megelőzik a szívkárosodást anélkül, hogy csökkentenék az immunterápia daganatellenes hatékonyságát.
Galéria
Az ünnepséget a Medikus Zenekar tagja, Kapor Andrej hegedűelőadása színesítette. A résztvevők Johann Sebastian Bach: a-moll szólószonáta 3-4. tételét hallgathatták meg.
Kiss Melinda Katalin
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
