A Semmelweis Egyetem a közép-európai régió vezető orvos- és egészségtudományi egyetemeként és Magyarország legnagyobb betegellátó intézményeként küldetésének tekinti a hazai népegészségügyi helyzet javítását, a lakosság tájékoztatását, egészségfejlesztését és a jövő gyógyító nemzedékének szemléletformálását – jelentette ki dr. Merkely Béla, az intézmény rektora a II. Hatékony Egészségfejlesztés Konferencia megnyitóján. Magyarországon a születéskor várható élettartam 76 év, míg az egészségben töltött évek száma jóval 70 alatt van.
Ez nem az egészségügyi ellátás színvonalát, hanem sokkal inkább a hatékony edukáció hiányát mutatja. Ebben kell nagyon sokat előrelépni, mert sokkal könnyebb felzárkózni például a szív- és érrendszeri betegségek hatékony terápiájában, mint olyan kérdésekben, amelyek alapvetően változtatják meg azokat a szokásokat, amelyek évszázadok óta hazánkra jellemzőek
– mondta dr. Merkely Béla. Hangsúlyozta, hogy a több mint 250 éves egyetem olyan platformmá kíván válni, amely az egészségfejlesztés terén is hozzájárul ahhoz, hogy a lakosság egészségben maradjon hosszú életű, azaz növeljük a lakosság várható egészségben töltött életéveinek számát.
Ehhez hozzájárul majd az is, hogy az intézmény Népegészségtani és Megelőző Orvostani Intézete a WHO Egészséges öregedés kollaborációs központjává vált. A primer és a szekunder prevenció hatékonysága egyértelműen az egyén tudatosságán és elhivatottságán múlik, de annak is van szerepe, hogy milyen módon tudjuk mi, szakemberek meggyőzni a populációt, illetve meggyőzni a betegeket, hogy együttműködjenek, legyenek tisztában az őket érintő rizikófaktorokkal, és dolgozzanak ezek folyamatos csökkentésén – mondta dr. Merkely Béla.
A megelőzhető halálozások rátája Magyarországon a legmagasabb az uniós tagállamok között, a magyar fiúgyermekek harmada nem éli meg az 66. életévét. Naponta 37 ember halála hozható összefüggésbe a mozgásszegény életmóddal
– hívta fel a figyelmet előadásában Révész Máriusz Aktív Magyarországért felelős államtitkár. A népességet sújtó betegségek közvetlen és közvetett terhei elérik a GDP 7,2 százalékát. Ezt csak az egészségügyi ellátórendszeren keresztül nem tudjuk mérsékelni, csak akkor, ha tudatosítjuk az emberekben, hogy az életmódjukra való odafigyelésen keresztül ők is felelősek a saját egészségi állapotukért – hangsúlyozta az államtitkár.
Szavai szerint legkönnyebben úgy lehet mozgásra bírni az embereket, ha élménnyé teszik azt számukra, és közben odafigyelnek a közösségépítésre is. Előadásában bemutatta, eddig milyen kormányzati stratégiák születtek, milyen programokat indítottak ennek érdekében – ideértve az iskolai, az időseket, a rászorulókat célzó és a munkahelyi programokat, az aktív turisztikai, a kerékpáros- és a víziturisztikai fejlesztéseket is. Megemlítette, hogy jelenleg készül a Monspart Sarolta Aktív Életmód Stratégia, melynek fő célkitűzése, hogy négy év alatt 15 százalékkal csökkentse a soha nem sportoló magyarok arányát. Egy Eurobarométer felmérés szerint ugyanis a magyarok 59 százaléka soha nem sportol, miközben a hazai halálozások 9,7 százaléka hozható összefüggésbe mozgásszegény életmóddal.
E célkitűzés elérését segíti, hogy az államtitkárság éves szinten 15 milliárd forintból támogathatja az egészségfejlesztő, életmódváltó programokat – mondta Révész Máriusz. Megemlítette, hogy 200 millió forinttal támogatják a Mozgás receptre! programot, hozzátéve, hogy ebben igazi áttörést az hozhat, ha teljes tb-támogatást kaphatna. A konferencia fő témájához kapcsolódóan megemlítette a Bethesda Kórházzal közösen indított Mozdulj a NET-ről a valóságra! programot, valamint azt az 50 civil szervezet bevonásával összeállított 10 pontos ajánlást is, amellyel a szülők helyzetét könnyítenék meg a gyermekek képernyőidős- és közösségi médiahasználati szabályainak megalkotásában.
Dr. Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tudományos igazgatója előadásában áttekintést adott a népegészségügyi prevenció legfontosabb kihívásairól és lehetőségeiről is. Kiemelte annak fontosságát, hogy feltárják, miért nem sikerül tartós eredményeket elérni a nagy lendülettel elinduló, kezdetben jó eredményeket elérő prevenciós – mozgáshiányt kezelő, dohányzásról leszoktató, az elhízást, vagy akár a kábítószerfogyasztást kezelő – programoknál. Megemlítette annak fontosságát, hogy támogassák az egyéni egészségértés kialakítását, ezt már az iskolai egészségfejlesztési programoknál célszerű elkezdeni, odafigyelve a társadalmi egyenlőtlenségek kezelésére is.
Dr. Papp Magor, a Semmelweis Egyetem Egészségfejlesztési Központ igazgatója saját személyes példáján keresztül arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy bármely életkorban lehet és érdemes az egészséges életmódot elősegítő apróbb, vagy nagyobb szokásokat beépíteni az ember mindennapi életébe. A naponta szórakozási céllal képernyő előtt töltött idő monitorozásával sok időt lehet találni sportolásra, vagy legalább olyan hétköznapi tevékenységekre, mint a sétálás. A gyermekek képernyőfüggőségének súlyosságát több felmérés eredményeinek ismertetésével támasztotta alá: másfél évesen a gyermekek 86 százaléka már napi képernyőhasználó – tévé és mobiltelefon, vagy tablet –, és átlagosan napi 122,5 percet tölt ezzel, míg az óvodások 30-35 százalékának már van saját okoseszköze.
Egy abszolút éretlen agy találkozik azzal az ingergazdasággal, azzal a könnyen elérhető dopaminnal, amit a képernyő nyújt, és még brutálisabb problémát okoz majd a mesterséges intelligencia barátként való elterjedése
– hívta fel a figyelmet dr. Papp Magor. Úgy véli, paradigmaváltásra van szüksége a szakembereknek is mind a gyermekek mentális jóllétének megőrzése terén, mind pedig a tudománykommunikáció terén, hogy megelőzhetőek legyenek a társadalmi szintű problémák.
Épp ez volt a célja az Egészségfejlesztési Központnak a konferenciával: a legfrissebb kutatási eredmények, bevált projektek eredményeinek ismertetésével, interaktív workshopok, viták keretében gyakorlati megoldási javaslatokkal láthassa el az érdeklődő egészségügyi dolgozókat, pedagógusokat és egyetemi hallgatókat a legfontosabb egészségfejlesztéssel kapcsolatos témákban. A kétnapos rendezvény elsősorban a digitális világ jelentette kihívások, a lakosságra és azon belül is főként a gyermekekre leselkedő veszélyek megelőzési, kezelési lehetőségeire koncentrált – mondta honlapunknak dr. Papp Magor. Úgy fogalmazott, hogy a gyermekek fejletlen idegrendszerében visszafordíthatatlan károkat okozhat a túlzott képernyőidő, de kétségtelen, hogy függővé idősebb korban is válhat az ember, azonban ott a probléma felismerése esetén könnyebb kialakítani a megküzdési stratégiákat. Az igazgató biztos benne, hogy a konferencia mintegy 200 résztvevője a későbbiekben saját környezetében is hasznosítani tudja majd az elhangzottakat. Hosszabb távon pedig 2026 februártól havi rendszerességgel vitaesteket tartanak majd a legkülönfélébb egészséget, egészséges életmódot érintő témakörökben.
Kiss Melinda Katalin
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
