A cochleáris implantátum beültetése a halláskárosodás egyik legösszetettebb és legprecízebb fülsebészeti beavatkozása. A műtét során egy vékony, mindössze 0,3–0,4 milliméter átmérőjű elektródát vezetnek be a belső fülbe, a hallócsigába – ismertette dr. Tamás László egyetemi tanár, a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatója. Az eljárás célja, hogy az eszköz a károsodott szőrsejtek helyett az idegpályákat közvetlenül stimulálja, így biztosítva a hallás élményét. Az implantátum arra is képes, hogy speciális esetekben a csiga még halló részén hallókészülékként is üzemeljen, ahol viszont elhaltak a szőrsejtek, ott cochleáris implantátumként. A klinikaigazgató hozzátette, hogy a műtét során a legnagyobb kihívás az elektróda kíméletes, pontos elhelyezése, hiszen a belső fül finom struktúrái rendkívül érzékenyek, és a legapróbb sérülés is befolyásolhatja a hallásminőséget.
A robotsebészet éppen ebben jelent áttörést, a klinikán korábban már négy műtét során kipróbáltak egy másik robotsebészeti műszert, most pedig egy újfajta, a korábbihoz képest kisebb és még precízebb robotot kaptak átmeneti használatra.
A robotkar képes az emberi kéz által elérhetetlen pontossággal – akár 0,1 milliméter/másodperces sebességgel – bevezetni az elektródát – magyarázta dr. Polony Gábor egyetemi docens, a beavatkozásokat végző sebész.
Hozzátette, hogy ez a sebesség szabad szemmel nem is látható. A számítógép által vezérelt rendszer a bevezetés minden pillanatában visszajelzést ad a mélységről és a pozícióról, miközben az operatőr lábpedál segítségével irányítja a folyamatot. Így a beavatkozás a sebész kontrollja mellett, de a technológia által támogatottan zajlik – tájékoztatott dr. Polony Gábor. Bár a robot alkalmazása kis mértékben meghosszabbítja a műtéti időt – fülenként átlagosan körülbelül 15 perccel – a hosszú távú előnyök egyértelműek: a lassú és precíz bevezetés csökkenti a belső fül receptorsejtjeinek és idegi struktúráinak sérülését, ezáltal nő az esélye annak, hogy a megmaradt természetes hallás megőrizhető legyen.
A cochleáris implantátum két részből áll: a fülkagyló mögé a koponyába beültetett vevőegység végén található 12, 16 vagy 22 csatornás elektródát vezetik be a belső fülben található csigába, amelynek elpusztult (vagy ki sem alakult) szőrsejtjeit helyettesítve juttatja el az elektromos jeleket a hallóideg végződéseihez. Az iránymikrofont tartalmazó külső egység – ami mágnes segítségével az ép bőrön keresztül csatlakozik a beültetett egységhez – alakítja elektromos jelekké az érzékelt hangokat és továbbítja a belső egységhez.
A klinikán az új robotsebészeti eszközzel elvégzett első műtétet egy négy éves gyermeken végezték el, akinek mindkét fülébe beültették az implantátumot. A beavatkozás sikeres volt, azóta már folyamatban van a kis páciens komplex rehabilitációja. Ezt a műtétet azóta további sikeres beavatkozások is követték. A szakemberek szerint a sikeres beszéd- és hallásfejlődés kulcsa a korai műtét: ideális esetben egy-másfél éves korban történik a beavatkozás, mert az agy halló- és beszédközpontjának plaszticitása ekkor a legnagyobb. A késlekedés csökkenti a beszédképesség és a természetes hallás visszanyerésének esélyét, ezért kiemelten fontos, hogy a születéskori hallásszűrés és az azt követő kivizsgálás időben és pontosan történjen.
A robottechnológia nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek és idősek számára is új távlatokat nyit – tette hozzá dr. Tamás László. Az időskori hallásvesztés sok esetben eléri azt a szintet, amikor a hallókészülék már nem biztosít megfelelő beszédértést. Ilyenkor a cochleáris implantátum jelenthet megoldást, amely robotsebészeti támogatással még kíméletesebben ültethető be. Az idős betegek számára ez nemcsak a hallás, hanem a társas kapcsolatok, a kommunikáció és az életminőség visszanyerését is jelenti, hiszen a hallás elvesztése fokozza az izolációt, a depressziót és a kognitív hanyatlást.
Galéria
Az, hogy robottal vagy hagyományos módon ültetik be az implantátumot, a szakorvosok és a páciensek közötti egyedi, többféle szempontot figyelembe vevő mérlegelés alapján dől el.
A klinikán most bevezetett technológia az egyik vezető implantátumgyártó fejlesztése, amelyet a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészet Klinikája Európában az elsők között próbálhatott ki. A gyártó több nemzetközi központtal tervez multicentrikus kutatást, amihez a klinika is adatot tud majd szolgáltatni – mondta el dr. Tamás László. Ez nemcsak tudományos, hanem klinikai szempontból is nagy lehetőség, hiszen a hosszú távú adatok segítenek majd felmérni, hogy a robotsebészeti technika milyen mértékben javítja a hallásmegőrzés és rehabilitáció eredményeit.
Keresztes Eszter
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
