„Kovács Ferenc siklósi festőművész akvarelljei és táblaképei egyszerre hordozzák a természet líraiságát, az emberi lélek mélységeit és a vizuális gondolkodás időtlen erejét” – hangzott el a megnyitón, ahol távollétében dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettes szavait Freundné Varga Edina művészeti szakértő, az esemény házigazdája tolmácsolta a jelenlévőknek. A köszöntőben elhangzott, hogy Kovács Ferenc festményei és grafikái számos európai és tengerentúli országba eljutottak, és nemcsak művészként, hanem közösségteremtőként is maradandót alkotott: egyebek mellett elindította a Siklósi Szalon elnevezésű, évente megrendezett tárlatot. A digitális korszak vizuális zajában Kovács Ferenc továbbra is az akvarell csendes erejével szól hozzánk. Tájképei, figurális kompozíciói és szakrális korpuszai egyaránt arról tanúskodnak, hogy a művészet számára nem pusztán esztétikai forma, hanem a megélt emberi világ lenyomata – ismertette üzenetében a rektorhelyettes.
A Semmelweis Egyetem küldetése a gyógyítás, oktatás és kutatás egysége. Testet, tudást és lelket gyarapítani. Ebbe az egységbe illeszkedik ma ez a kiállítás is, mert a művészet gyógyítja a lelket, oktatja az érzékeinket, és kutatásra ösztönöz
– mutatott rá dr. Szabó Attila.
A megnyitón Baky Péter Munkácsy-díjas festőművész beszélgetett Kovács Ferenccel, és mutatta be röviden az alkotót. Mint ismertette, a művész több évtizedes, változatos technológiákat és témákat felmutató életművéből a Semmelweis Szalonban akvarell tájképek és korpuszok tekinthetők meg. Témái közül kiemelte a siklósi várat és tájat, ami, ahogy fogalmazott, „egy olyan teljességet jelent számára, ami nagyon könnyen emeli föl a festészetét arra a szintre, hogy a befogadó csodálattal nézzen a képeire”. Baky Péter külön kitért a Siklósi Szalon rendezvények közösségteremtő erejére is.
Kovács Ferenc saját művészetéről elmondta, hogy tájképein a természeti jelenségeket mint emlékképeket festi meg, ami szubjektív nézőpontot ad ezeknek az alkotásoknak. A korpuszok kapcsán hozzátette, hogy régóta érdeklődik a szakrális témák iránt, a kereszt számára már formájából adódóan is egyfajta izgalmas feszültséget hordoz magában, ezért van elmondása szerint legalább 50, különféle technikával és színvilágban – hófehérben, fekete-fehérben, színesben, gyökerekből, kövekből – készült korpusz az életművében.
Lukács Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész saját versével köszöntötte a művészt. Azt este zenei betétjeit Inhoff Ede Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjas trombitaművész, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar örökös tagja adta elő.
A kiállítás – előzetes bejelentkezés után – 2025. október 17-ig tekinthető meg.
Galéria
Keresztes Eszter
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
