„A legfontosabb, hogy példát mutassunk!” – hangsúlyozta a 7. Nyári Egyetemet bevezető Zöld Egyetem Napon elmondott köszöntőjében Feketéné dr. Szabó Éva, stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes.
Beszédében kiemelte, a 2022-ben elindított Zöld egyetem a környezetünkért című szabadon választott tárgy iránt – amelyet az angol és a német nyelven tanuló nemzetközi hallgatók számára is elérhetővé tettek –, hatalmas az érdeklődés, több mint 1300 hallgató vette fel. Köszönet illeti az elméleti oktatókat, akik a tanításban részt vesznek, és büszkék vagyunk arra is, amit a hallgatók vittek véghez – fogalmazott a rektorhelyettes, megemlítve a szelektív szemétgyűjtést és az ivókutak telepítését. „Még sorolhatnám, mennyi mindent tettek a hallgatók azért, hogy ez ne csupán egy tantárgy legyen, hanem életstílus, mozgalom, és hogy ez a típusú gondolkodás beépüljön a szokásrendszerünkbe” – tette hozzá a rektorhelyettes, köszönetet mondva a Zöld Egyetem Nap létrejöttét támogatóknak is.
Az immár második Zöld Egyetem Nap csaknem ezer résztvevője hallhatott egyebek mellett a mesterséges intelligencia használatáról, a Semmelweis Help tünetellenőrző alkalmazásról, a ciklustudatosság forradalmáról és a fenntarthatóságról párkapcsolatok, illetve betegségek kontextusában, továbbá a napsugárzás káros hatásait csökkentő, fenntartható fényvédelemről és az egészséges mikrobiomról is. Az egyetem napi működésébe beépült fenntarthatóság témaköre kerekasztal-beszélgetésen került napirendre.
A Nyári Egyetem hivatalos programja augusztus 28-án az ünnepélyes megnyitóval vette kezdetét.
Szakmánkról, az orvos- és egészségtudományokról, emellett pedig kultúráról, szórakozásról is szól nagy hagyományú Nyári Egyetemünk, amelyet az előző akadémiai év lezárásaként, de még az új tanév évnyitója előtt, szimbolikus időpontban rendezünk
– fogalmazott köszöntőjében dr. Merkely Béla rektor.
A Semmelweis Egyetem rektora a Nyári Egyetem sokszínű programpalettájáról kiemelte Kapu Tibor és a HUNOR programban résztvevő Semmelweis-csapat szereplését, megemlítve, hogy az űrhajós számos orvos-egészségtudományi, többek között a Semmelweis Egyetem projektjeivel kapcsolatos kutatást is végzett az űrmisszió során. A rektor külön köszöntötte a gólyákat. Mint elmondta, a megújult gólyatábornak immár kifejezetten felkészítő szerepet szánt az egyetem, hogy ezzel is segítséget nyújtson a tanévkezdéshez.
Az egyetem történetének ismertetése után felsorolta a jelen főbb számait: a 6 karon mintegy 16 ezer hallgató tanul, 35 százalékuk külföldi, akik 129 országból érkeztek. Budapesten kívül Németországban, Svájcban, Romániában, Szerbiában és Szlovákiában is folyik oktatás a Semmelweis kampuszain. A Semmelweis az ország legnagyobb betegellátója, a 43 egyetemi klinikán gyógyul minden 10. magyar, akiket összesen 14 ezer orvos és egészségügyi szakdolgozó lát el. Kitért a Semmelweis Egyetem nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyezéseire, amelyek világszinten a 200 és 300 közötti sávban mozognak, egyes specializációkban pedig ennél is előkelőbb az egyetem helyezése, szív- és érgyógyászatban például a világ top 35 intézménye közé tartozik.
„A hallgatói létszám bővülését az egyetemi infrastruktúra fejlesztése is követi” – mutatott rá a rektor, megjegyezve, hogy a gólyák még tanulmányaik alatt élvezhetik majd a most zajló beruházások eredményeit, a felújított Anatómiai Szövet- és Fejlődéstani Intézetet, a Nemzeti Orvosi Innovációs Képző Központot (NOIKK), és az Elméleti Oktatási Tömb 2. ütemét, amely nemcsak az oktatásnak, de a kultúrának és a szórakozásnak is otthon nyújt majd. Felhívta a figyelmet az egyetem Medikus Zenekarára és a sportszakosztályára, amelybe szeretettel várják az új elsőéveseket is. A rektor szólt a hallgatói mobilitásról is, mint kifejtette, 200 egyetemmel, közte a legkiválóbbakkal szerződtek, a finanszírozást pedig a Pannónia Program fedezi.
„A magyar felsőoktatás fejlődik, második aranykorát éli – fogalmazott a 7. Nyári Egyetemen elmondott köszöntő beszédében dr. Hankó Balázs, kultúráért és innovációért felelős miniszter. Az elmúlt évtizedben nagyjából 600 milliárd forintnyi felsőoktatási fejlesztés valósult meg, jelenleg több mint 100 milliárd felsőoktatási fejlesztés van folyamatban, a következő években pedig további 1300 milliárd forint érkezik – kollégiumokra, kampuszokra, valamint a hallgatók és az oktatók jövőjének biztosítására – sorolta a miniszter. A Semmelweis Egyetem ma már a világ legjobb egy százalékába tartozik, s mire végeztek – fordult a gólyákhoz dr. Hankó Balázs – addigra jó eséllyel a világ 100 legjobb egyeteme között lesz. A magyar egyetemek és kutatók munkája Kapu Tibor űrhajós sikeréhez is hozzájárult” – jelentette ki. Szavai szerint a fiatalok tudatosan választanak, hiszen tízből hatan az orvosi, műszaki-informatikai vagy pedagógusképzést választják, amelyek kulcsfontosságúak Magyarország jövője szempontjából.
Nem tudom elképzelni, hogy bármelyikőtöknek olyan szakmája lesz, ahol nem kell majd mesterséges intelligenciával dolgozni, legalább az adminisztrációban. A pácienseitek pedig biztos, hogy fogják az MI-t használni. De ettől nem megijedni kell, hanem inkább keresni, hogy hol tudtok ti ehhez hozzáadni, hol tudtok az MI-vel vezérelt orvos szuperhősökké válni, akinek van ideje a betegre, a kreativitásra, intuícióra, mert amihez nem orvos, hanem adat kell, azt átvette az automatizáció
– mondta a ChatGPT egészségügyi felhasználásáról szóló előadásában dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató.
Mint kifejtette, az MI használata egy kapcsolat a technológiai világ és az egészségügyi szakembergárda között a beteg és az orvos mentális egészsége érdekében. „Orvosolni szerintem nem fogtok tudni technológia nélkül és a technológia soha nem fog tudni orvosolni nélkületek” – fogalmazott az MI jövőjével kapcsolatban optimista dr. Meskó Bertalan. Ez egy kollaboráció kell legyen, egy partneri viszony, ahol nemcsak a beteg válik az orvosi team tagjává, ami mindenfajta kulturális változással jár együtt, hanem a mesterséges intelligencia is. Mindez azt szolgálja, hogy az emberek az idejük többségét ne a betegség menedzselésével töltsék, hanem azzal foglalkozzanak, amivel akarnak, amiben jól érzik magukat – hangsúlyozta a jövőkutató, hozzátéve, hogy ehhez a vízióhoz sok sikert, kitartást és minden jót kíván.
A délelőtt a Kávézzon az egyetem vezetőivel elnevezésű programmal folytatódott, amelynek keretében az egyetem felsővezetői ismertették az aktualitásokat és beszéltek munkájukról. Dr. Merkely Béla az intézmény 256 éves múltját emelte ki, megjegyezve, hogy az intézmény mára Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb orvos-egészségügyi felsőoktatási intézményévé vált. Legfőbb közös célnak nevezte a legmagasabb szintű oktatás biztosítását és az igazi tehetségek nevelését.
Dr. Pavlik Lívia kancellár a fejlesztés számait idézve elmondta, a 2022 és 2032 közötti 10 éves periódusban mintegy 180 milliárd forintos fejlesztési terv valósul meg, ebből 80 milliárd forintnyi beruházás már fut, a többi tervezési szakban van, vagy hamarosan indul a kivitelezési fázisa. „Erre nagyon büszkék vagyunk” – hangsúlyozta a kancellár. „Az egyetem éves költségvetése meghaladja a 300 milliárd forintot, miközben 2019-ben még nem érte el a 100 milliárdot. A növekedés oka részben a modellváltás, részben a külföldi hallgatók létszámának bővülése, illetve az integrációs folyamatok, amelyek a gyakorlati képzést komplettálták” – magyarázta dr. Pavlik Lívia. Kérdésre válaszolva részletezte: a költségvetés körülbelül kétharmad részét, mintegy 200 milliárd forintot a betegellátás teszi ki, körülbelül 50 milliárd forint közfeladat-ellátási finanszírozási szerződés, azaz a magyar állami ösztöndíjas hallgatók utáni finanszírozásból származik, és a tudományos tevékenység és az infrastruktúra működtetését szolgálja. Mintegy 25 milliárd forint a devizás hallgatói bevétel és körülbelül 10 milliárd forint évente a pályázati forrás. A gyógyszergyári kutatásokban való részvétel mintegy 2 milliárd forintot tesz ki. A nem biztosított jogviszonyú betegek ellátásából 2-3 milliárd forint érkezik.
Feketéné dr. Szabó Éva, stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes is a gólyák üdvözlésével kezdte beszédét, majd ismertette a Semmelweis Egyetem nyilvános, transzparens küldetését és jövőképét, külön kiemelve a minőségi betegellátást, amihez szavai szerint kiváló hallgatókra és kiváló képzésre van szükség. „Az oktatás folyamatában minden segítséget megadunk ahhoz, hogy a jövő kiváló egészségügyi szakembereit képezzük” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezt szolgálja az infrastruktúra fejlesztése is. Felhívta a figyelmet a mentális és a fizikai egyensúly megtartására, amelyhez minden segítséget megad az egyetem. „A legjobb helyre kerültek, és mindent adott ahhoz, hogy kiváló egészségügyi szakemberek legyenek – jelentette ki a stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes.
Dr. Hermann Péter oktatási rektorhelyettes a vizsgák teljesítésével kapcsolatos információkat osztotta meg a hallgatósággal, és mint kifejtette, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat gyakori módosítása a hallgatók érdekében, a lemorzsolódás csökkentése érdekében történik. Dr. Merkely Béla hozzáfűzte, amikor a rektori pályafutását elkezdte, 11 százalék fölötti arányban estek ki a képzésből a hallgatók, ez az arány jelenleg 6 százalék alatti, ezt szeretnék 2-3 százalék körülire szorítani.
Dr. Bánhidy Ferenc általános rektorhelyettes a vezető mögött álló csapat jelentőségéről beszélt. „Mi egy hajóban evezünk, egy irányba húzunk, ez a háttérgárda is kell ahhoz, hogy az egyetem ilyen fantasztikusan fejlődjön” – fogalmazott a rektorhelyettes, aki a hallgatóknak is közös munkát, közös készülést javasolt.
„Ahogy ma tanítunk, olyan lesz a holnap” – idézte Szent-Györgyi Albert szavait dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettes. A gólyák alapozó tárgyakkal kezdenek, de utána az oktatás egy jelentős része a klinikumban zajlik majd, s mint kijelentette, mindannyian dolgoznak rajta, hogy a klinikumban az oktatás minél magasabb színvonalon valósulhasson meg. Arra hívta fel a gólyák figyelmét, hogy rögtön az elejétől vegyék nagyon komolyan a klinikumi gyakorlataikat, még ha az csak ápolástan gyakorlat is, és soha ne felejtsék el, hogy segítő szakmát választottak.
A Nyári Egyetem egyik legtöbb érdeklődőt vonzó programja a dr. Merkely Béla rektor által vezetett kerekasztal-beszélgetés volt a HUNOR-program kutatóűrhajósaival, Kapu Tiborral és Cserényi Gyulával, valamint dr. Nagy Klaudia Viviennel, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológus szakorvosával, az első, az Európai Űrügynökség (ESA) által elismert magyar űrorvossal. A beszélgetésen Kapu Tibor hangsúlyozta, hogy a Semmelweis Egyetem mindent megtett azért, hogy olyan űrhajósjelölteket találjon, akik a NASA és az ESA által megszabott orvosi, egészségügyi kritériumoknak biztosan megfelelnek. Az orvosi kiválasztás igazából azt mérte, mennyire egészségesen éltünk a megelőző évtizedekben, én itt döbbentem rá, mennyire fontos az egészséges táplálkozás és a mozgás, a sport – tette hozzá Cserényi Gyula.
Az egyik legfontosabb kiválasztási paraméter az egészségi állapot volt, arra törekedtünk, hogy aki Magyarországot képviseli majd, azt mentálisan és fizikailag is felkészítsük arra, hogy egészségesen jöjjön vissza az űrből – emelte ki dr. Merkely Béla. Az űrhajósok beszéltek arról is, milyen, a küldetés előtt teljesítendő napi edzésprogramot írt elő számukra az egyetem orvoscsapata annak érdekében, hogy minimalizálják az izomtömeg-veszteséget a küldetés végén. A mentális felkészítés is számított, tekintve, hogy az AXIOM-4 küldetés a kilövés többszöri halasztása miatt megdöntötte a küldetés előtti leghosszabb megszakítatlan karantén idejét is a maga 32 napjával. „Életem legnagyobb élménye a másodperc azon tört része, amikor a legnagyobb erő, gyorsulás és rezgést követően hirtelen ott vagyunk a világűr sűrű csendjében és elkezdünk lebegni – elevenítette fel Kapu Tibor, aki elárulta: azon szerencsések egyike, aki minimális szédüléssel és fejfájással megúszta a felfelé utat. A meglepetés a visszaúton ért, amikor 20 nap súlytalanság után az ember izmai annyira legyengülnek, hogy egy mobiltelefon tartása is megerőltetés a földi gravitációban. Viszont ez az érzés órák alatt enyhült” – jegyezte meg. Hangsúlyozta, hogy bár az embernek nincs evolúciós tapasztalata a világűrrel, mégis meglepően könnyen alkalmazkodik a test a megváltozott körülményekhez.
Dr. Nagy Klaudia Vivien arról beszélt, hogy az űrorvosi képzés során felkészítik arra a szakorvosokat, hogyan hat a mikrogravitáció az emberi szervezetre, megtanulják az űrhajózás alapvető protokolljait, továbbá alapszintű mérnöki ismereteket is, emellett már a képzés alatt is „kísérnek” európai űrhajósokat a küldetések során: a HUNOR küldetés előtt ő két európai űrhajóst kísért végig űrorvosként.
Elmondta, hogy a küldetésen végzett 25 magyar kísérlet közel fele orvosi-biológiai témájú volt, és kettő a Semmelweis Egyetem kezdeményezésére indult. Dr. Nagy Klaudia Vivien röviden ismertette ezek célját, hasznosítási lehetőségeit is. Honlapunk kérdésére elárulta, hogy az eredmények kiértékelése a következő hat hónap fő feladata lesz. Űrbéli tapasztalatait megosztva Kapu Tibor elmesélte, hogy neki az egyik legnehezebb kísérlet a szívultrahang elvégzése volt az űrállomáson. A kutatóűrhajós mesélt arról is, hogyan telt egy átlagos napja az űrállomáson. „Teljesen megváltozott az életem, de bízom benne, hogy azzal amit elértünk sikerült bizonyítani, és most már egy ország elhiszi, hogy vannak olyan nagy dolgok, amikre mi képesek vagyunk kis országként is, és ha bele merünk vágni ekkora dolgokba, akkor igenis végig tudjuk csinálni” – mondta el Kapu Tibor.
A Nyári Egyetem résztvevői betekintést kaphattak a sport motiváló világába is. Kovács „Kokó” István olimpiai-, világ- és Európa-bajnok ökölvívóval, a Magyar Ökölvívó Szövetség elnökével dr. Bánhidy Ferenc, a Semmelweis Egyetem általános rektorhelyettese, az SE küzdősport szakosztályának vezetője, valamint dr. Mensch Károly, a szakosztály technikai vezetője beszélgetett.
Kovács István felelevenítette, hogy számára kitörési pont volt az ökölvívás. „Azóta, hogy 1984-ben beléptem egy ökölvívó terembe Kőbányán nincs olyan napom, főleg az olimpia óta, hogy ne ebben a csodában teljen” – jegyezte meg. Elmondása szerint a világbajnoki címig vezető út nagyon sok lemondással és küzdéssel teli, azonban ebben a sportban szerinte kötelező az embernek megálmodnia a sorsát, és aztán tántoríthatatlanul menni kell ezen az úton az álom valóra váltásáig. „Bajnok abból lesz, aki mindenkinél jobban akarja a címet, és aki hajlandó többet tenni az elvárhatónál” – jelentette ki a 2020-ban elhunyt Benedek Tibor vízilabdázót idézve. Beszélt arról is, hogy az ökölvíváson belül is két szemlélet versenyez egymással: az amelyik a stratégiát, és az, amelyik inkább a harcot helyezi előtérbe, vagy tekinti elsődlegesnek. Ő annak idején vegyítette a két szemléletet. Úgy látja az ökölvívás fizikailag nagyon megterhelő, de nagyon érdekes szellemi játszma. Megosztotta a hallgatókkal azt is, hogy ő szerencsés volt a kudarcokkal is, mivel általában ezek jókor jött kudarcok voltak. „Mit tanultam a vereségeimből? Megismertem a saját gyengeségeimet, a sebezhetőségeimet, a legdurvább módon szembesültem azzal, ki is vagyok valójában – mondta Kovács István.
Próbáljátok meg tényleg jól megélni és jól kihasználni az iskolaéveket. Itt most kezedben van a jövőd, ha jól felkészülsz az életre, hogyha megtanulod, amit meg tudsz tanulni, hogyha olyan szintre fejleszted magad, hogy elhagyva az iskolapadot, az életre alkalmas leszel, akkor egy boldog, kiegyensúlyozott élet vár rád és ez most fog eldőlni ezekben a hetekben, hónapokban, években. Baromi nehéz, higgyétek el, 40 fölött új információt szerezni az életről
– szólt a résztvevőkhöz az olimpiai bajnok. Megemlítette azt is, hogy a Magyar Ökölvívó Szövetség a közelmúltban együttműködési megállapodást kötött a Semmelweis Egyetemmel.
Nődokik tabuk nélkül az egészségügyről címmel dr. Baradács István, dr. Csirzó Ádám és dr. Czébely-Lénárt András, a Semmelweis Egyetem nőgyógyász szakorvosaival beszélgetett a pódiumon dr. Bánhidy Ferenc általános rektorhelyettes és dr. Hermann Péter oktatási rektorhelyettes a szakmai kihívásokról a mindennapi munkájukban, a nemek arányáról szakmájukban, valamint az internetes prevenciós-felvilágosító tevékenységükről.
Galéria
A délelőtt folyamán a plasztikai sebészet hazai helyzetéről és a Semmelweis Egyetemen folyó szakmai munkáról beszélt dr. Szijártó Attila egyetemi tanár, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika (STéG) igazgatója és dr. Klárik Zoltán, a STéG plasztikai és égéssebészeti szakorvosa szakmai háttér- és esetbemutatásokkal. A hallgatóságnak hangsúlyozták, hogy az esztétikai és rekonstrukciós irányok közül az utánpótlás képzésnél az utóbbit részesítik előnyben a Semmelweisen, és évente 4 fő léphet be újonnan a képzésbe.
Ezt követően Herendi Gábor filmrendező – a Semmelweis egykori hallgatójaként is – volt a Nyári Egyetem vendége, aki a legutóbb jelentős nézőszámot elért Futni mentem című filmjéről, valamint az idén év vége felé bemutatandó új játékfilmjéről beszélgetett dr. Hegedűs Tamás klinikai szakorvossal, Nemzetközi Kapcsolatok és Alumni Igazgatóság igazgatójával. A beszélgetésben szóba került az egykori fogorvosi pályája, emlékei és a filmes pályafutásának indulása és sikerei is.
A szünet előtt Tóth-Mizser Lilla, a TámUgatók Terápiás és Segítőkutyás Alapítvány munkatársa és dr. Krivácsy Péter, a Gyermekgyógyászati Klinika Sürgősségi Betegellátó Osztályának osztályvezető főorvosa mutatta be a kutyák terápiás támogatását a gyermekgyógyászatban, valamint mennyit segítenek a négylábúak a kezelésekkel járó félelmek leküzdésében, a jó hangulatban, a velük volt két négylábú munkatársuk, Kókusz és Kuglóf kutyák is.
A délutáni programban továbbá szó volt a tudatos szájápolás, a dentálhigiénia fontosságáról, a betegségmegelőzésben betöltött szerepéről, melyről dr. Németh Fruzsina, a Helyreállító Fogászati és Endodonciai Klinika klinikai szakorvosa beszélt.
A Nyári Egyetemen bemutatkozott a Semmelweis Hallgatói Mentorprogram is. Dr. Győrffy Zsuzsa, a Mentálhigiéné Intézet egyetemi docense, a mentorprogram szakmai vezetője előadásában kiemelte, a program fő célja az elsőévesek támogatása és egyetemi életbe való beilleszkedésének segítése mellett, hogy a leendő orvosok mentorként kipróbálhassák magukat segítő szerepben és fejleszthessék interperszonális készségeiket. „Sokakat persze az motivál a mentorrá válásban, hogy visszaadják azt a segítséget, amit ők kaptak a saját mentoraiktól a Covid ideje alatt.” Szavai szerint nagy utat tett meg a program, amióta 2018-2019-ben 32 mentorral elkezdték: idén több mint ezer fő vesz majd részt benne, az Általános Orvostudományi Kar 3 nyelvű oktatási programja mellett a Gyógyszerésztudományi Kar első évfolyamát is sikerült bevonni. Megemlítette azt is, hogy az elsőévesek alkalmazkodását segítő Hallgatói Mentorprogram mellett számos egyéb, szociális, kari, illetve tehetséggondozó mentorprogram is működik az egyetemen. Az előadás során a docens bemutatta Kollár Kristófot, aki mentoráltból mentorrá vált, most pedig vezetőként segíti a program megvalósítását. Ő is megosztotta tapasztalatait az előadás során, illetve Gál Emese is, akinek másodévesként friss emlékei vannak arról, mekkora megnyugvást jelentett számára, hogy egy felsőbb éves hallgató nyugtatta meg, hogy bizonyos felmerülő problémák csak technikai nehézségek, nem kell stresszelni miattuk. Dr. Győrffy Zsuzsa beszámolt arról is, hogy a program indulása óta már tudományos hozadéka is van a tapasztalatoknak amellett, hogy megkönnyíti a gólyák beilleszkedését az egyetemi életbe, eddig szakdolgozat, PhD-dolgozat és TDK munka született a programból, valamint két tudományos cikk, amelyben a program hatékonyságát vizsgálták.
Az első nap zárásaként fórumbeszélgetésre került sor a Mentálhigiéné Intézet vezetőjével és munkatársaival. dr. Pethesné Dávid Beátával, dr. Asztalos Bernadett-tel, dr. Leleszi-Tróbert Anett-tel és dr. Orosz Ádámmal, Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet adjunktusával Fókuszban a jól-lét: paradigmaváltás az egészségügyi ellátás oktatása terén címmel.
A Nyári Egyetem magyar nyelvű programjaival párhuzamosan zajlik a külföldi hallgatókat célzó Nemzetközi Nyári Egyetem is. Erről, illetve a Nyári Egyetem második hivatalos napjáról következő cikkeinkben számolunk majd be.
Kiss Melinda Katalin, Szepesi Anita, Tasnádi Róbert
Fotó: Barta Bálint, Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
