Az egyetemen rendezték meg az MR-angiográfia nemzetközi társaságának konferenciáját

Első alkalommal tartották Közép-Európában a nagy múltú, mágneses rezonancia angiográfiával foglalkozó nemzetközi társaság, a Society for Magnetic Resonance Angiography (SMRA) éves konferenciáját, melynek idén a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központja (EOK) adott otthont augusztus 21-24. között. A szív- és érrendszert érintő MR-képalkotási technikák és kontrasztanyagok legújabb fejlesztéseire fókuszáló szakmai találkozóra közel 180, többségében külföldi résztvevő érkezett négy kontinensről, a világ számos országából. A konferencia neves előadói között szerepelt a Nobel-díjas dr. Krausz Ferenc, a Center for Molecular Fingerprinting (CMF) ügyvezetője és tudományos igazgatója is, aki arról beszélt, hogy a fejlett mágneses rezonancia spektroszkópia miképpen állítható az egészségügy szolgálatába.

A Society for Magnetic Resonance Angiography évente megrendezett, 37. konferenciájának ünnepélyes megnyitóját dr. Csobay-Novák Csaba, az Intervenciós Radiológiai Tanszék klinikai főorvosa, a Képalkotó Diagnosztikai Profil vezetője, valamint dr. Philippe Douek, a lyoni Claude Bernard Egyetem professzora moderálták. A plenáris ülés elején dr. Csőre Judit, a konferencia hazai főszervezője, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika tanársegédje mondott köszöntőt. Mint megjegyezte, az SMRA tagjait összekötik a tartalmas beszélgetések, az MR angiográfia iránti érdeklődésük és az öröm, hogy évről évre találkozhatnak egymással, hogy áttekintsék szakterületük legújabb fejleményeit és megvitassák annak jövőjét.

Megnyitó beszédében dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora hangsúlyozta: különleges pillanat ez nemcsak az intézmény, de egész Kelet-Közép-Európa számára, hiszen a régió először adhat otthont ennek a nagy múltú, tudományosan elismert találkozónak, amely a szív- és érrendszeri MR-képalkotás élvonalába tartozó kutatókat és klinikusokat hozza össze a világ minden tájáról. „A tudományos életben ritkán adódik olyan alkalom, amikor egy esemény egyszerre jelent mérföldkövet az elméleti kutatásban, a klinikai gyakorlatban, valamint az innováció és az oktatás összekapcsolásában. A mostani konferencia ilyen. Lehetőséget teremt arra, hogy megosszuk egymással legfrissebb eredményeinket, új gondolatokat indítsunk útjára, és közösen dolgozzunk azon, hogy a jövő orvosi képalkotása még pontosabb, még emberközelibb, még hatékonyabb legyen” – tette hozzá.

Dr. Jeremy Collins, az amerikai Mayo Clinic radiológus professzora, a társaság elnöke szintén üdvözölte a résztvevőket, valamint köszönetet mondott dr. Martin Prince alapítványának, mely támogatja az SMRA működését; végül felkérte dr. Krausz Ferencet, hogy tartsa meg az alapítvány névadójáról elkeresztelt előadást (Martin Prince Lecture).

Plenáris előadásában a Nobel-díjas magyar fizikus arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapkutatásból születhetnek a legnagyobb társadalmi hatású technológiák. Bemutatta az infravörös elektromos mezővel végzett molekuláris ujjlenyomat vizsgálat (EMF) módszerét, amely ultrarövid lézerimpulzusok segítségével képes kimutatni a vér összetételének apró változásait. Ez a technika lehetővé teheti a leggyakoribb nem fertőző betegségek – például a daganatos, szív- és érrendszeri, valamint anyagcsere-betegségek – korai felismerését, amelyek évente világszerte mintegy 17 millió, 70 év alatti személy haláláért felelősek. Dr. Krausz Ferenc több mint 900 rákos beteg és kontrollszemély vérmintáinak vizsgálata alapján ismertetett eredményeket – a módszer mesterséges intelligenciával kombinálva egyes stádiumokban 80 százalék feletti pontossággal tudta megkülönböztetni az egészséges és a beteg mintákat. A CMF ennek továbbfejlesztésére indította el a tízéves Health for Hungary – Hungary for Health (H4H) Programot, amelyben 15 ezer önkéntes ismételt vérmintavételével egyéni molekuláris adathalmazokat hoznak létre. A cél egy költséghatékony szűrőmódszer kidolgozása, amely hozzájárulhat a személyre szabott megelőzés és az egészségmegőrzés új korszakához. Ennek érdekében a CMF szorosan együttműködik több klinikával is, köztük a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájával – tette hozzá.

Dr. Maurovich Horvat Pál, az Orvosi Képalkotó Klinika igazgatója előadásában a fotonszámláló CT fejlődésére és a mágneses rezonancia angiográfiával való összehasonlítására összpontosított a szívvel kapcsolatos képalkotásban. Ismertette, hogy az új technológia, amelyet 2021-ben a világon az elsők között a Semmelweis Egyetemen vezettek be, a hagyományos CT-hez képest sokkal nagyobb felbontást és spektrális információt nyújt, miközben csökkenti a zajt, a sugárterhelést és a szövődmények kockázatát. Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy a fotonszámláló CT hatékonyabban tárja fel a koszorúér-plakkokat, amelyek a szívinfarktus egyik fő kockázati tényezői. „Az atherosclerosis korai felismerése és kezelése, amellyel megelőzhetők az akut szív- és érrendszeri betegségek, több mint tíz évvel növelheti a várható élettartamot” – hangsúlyozta.

Dr. Aleksandra Radjenovic, a Glasgow-i Egyetem adjunktusa, az SMRA megválasztott, jövőbeli elnöke a mágneses rezonancia angiográfia (MRA) jelenlegi helyzetét és jövőbeli irányait mutatta be. Felhívta a figyelmet arra, hogy bár a megelőzés és a kezelés terén jelentős előrelépések történtek, a népességnövekedés és az elöregedés miatt a szív- és érrendszeri betegségek globális terhe 2050-re várhatóan drámaian emelkedik majd. Éppen ezért a jövő képalkotásának átfogónak, pontosnak, kvantitatívnak, reprodukálhatónak és széles körben hozzáférhetőnek kell lennie. Ismertetett ígéretes fejlesztéseket, például a kontrasztanyag nélküli és a multiparametrikus vizsgálatokat, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazását. Kiemelte, hogy a módszerek és adatok harmonizálása elengedhetetlen ahhoz, hogy létrejöhessen egy közös, általános MRI-nyelv, az „MRI eszperantó”, amely lehetővé teszi a nagyszabású vizsgálatokat és a megbízható klinikai alkalmazást.

Előadásában dr. Giles Roditi, az NHS Greater Glasgow & Clyde Egészségügyi Szolgálat szakértője, a Glasgow-i Egyetem címzetes egyetemi tanára áttekintette a kontrasztanyagos MRA (CE-MRA) fejlődését az 1980-as évektől napjainkig. Beszámolt a legnagyobb mérföldkövekről, mint például a 3D és a párhuzamos képalkotásról, a dinamikus technikák megjelenéséről, valamint a biztonságosabb makrociklikus kontrasztanyagokra való áttérésről. Elmondta, hogy bár a modern anyagok biztonságosabbak, használatuk környezeti kihívásokkal is jár. Napjainkban a CE-MRA továbbra is fontos eszköz, különösen akkor, ha artériák és vénák egyidejű vizsgálata szükséges. A jövőbeli fejlesztések többek között az új, magasabb relaxivitással rendelkező, alacsonyabb dózis alkalmazását lehetővé tevő anyagokra, valamint a mesterséges intelligencia és a tömörített érzékelés integrációjára irányulnak a hatékonyabb és környezetkímélő képalkotás érdekében.

A négynapos konferencia szekciói a következő témákra fókuszáltak: a korszerű MRA alkalmazási területei (agy, szív, hasüreg, végtagok, gyermekgyógyászat); alacsony és ultramagas térerősségű MRI; kvantitatív áramlásvizsgálat, valamint az érfalak és a thrombus (vérrög) vizsgálatára irányuló képalkotás; intervenciós MRI; kontrasztanyagok; mélytanulás; képrekonstrukció és képfeldolgozás; preklinikai és klinikai vizsgálatok tervezése. A tudományos program részét képezte néhány lokálisan hangsúlyos téma is, mint például a sportkardiológia. A rendezvény utolsó napján átadták a társaság Junior Fellowship Awardját. A konferencia során a résztvevőknek lehetőségük volt további szakmai kapcsolatok kiépítésére is a különböző networking rendezvényeken.