A változó hallgatói igényekhez, elvárásokhoz kell igazítani a Hallgatói Önkormányzat működését – hangsúlyozta honlapunknak Nagy Imre Richárd, a Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzata (HÖK) júliusban megválasztott új elnöke. A HÖK történetében ő az első, aki gyógyszerészhallgatóként tölti be ezt a pozíciót. Hozzátette: az alfa generációhoz tartozó új hallgatók teljesen más igényekkel és elvárásokkal érkeznek, számukra más a fontos, máshogy lehet őket motiválni, a figyelmüket felkelteni – elnökként pedig az így jelentkező kihívásokra szeretné felkészíteni a szervezetet. Ennek érdekében megválasztása óta folyamatosan egyeztet szervezeten belül és kívül, egyetemi diákszervezetekkel, felsővezetőkkel egyaránt a két évre megválasztott HÖK-elnök.
Szavai szerint miután az előző ciklusban általános alelnök volt, jó rálátása van arra is, hol kell fejleszteni a szervezet tevékenységét. A HÖK működésének újrastrukturálásához már megvannak az alapok, a küldöttgyűlés elfogadta a szükséges alapszabály-módosításokat. Ezek érintik az elnökség működését is. Szenátusi jóváhagyást követően várhatóan szeptembertől a korábbi stratégiai és gazdasági elnöki megbízott stratégiai és gazdasági alelnökként, míg a belső igazgatásért felelős alelnök az új kihívások miatt szervezetfejlesztési alelnökként folytatja a munkáját. Emellett létrehozzák a mentorprogramokért felelős elnöki megbízotti pozíciót is, mivel kiemelt figyelmet fordítanának a hallgatók mentális egészségének javítására is.
Már a szociális bizottság tagjaként is jól beleláthattam a hallgatók problémáiba, de miután több mentorprogramban is részt vettem mentorként – egyrészt a Stipendium Hungaricum program intézményi koordinátoraként, másrészt a Gyógyszerésztudományi Kar kari mentorprogramjában is –, még nyilvánvalóbb lett számomra, hogy mennyire fontos odafigyelni a hallgatók mentális egészségi állapotára – mondta az elnök. Úgy véli, kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy megelőzhető legyen a teljesítményromlás, a különféle problémák miatti szorongás, ami beárnyékolja a hallgatói életet, vagy esetenként a tanulmányok halasztásához vezethet.
Azért is szorgalmazom a mentorprogramok működését, láthatóbbá tételét, hogy jelezzük a hallgatóknak, vannak lehetőségeik: fordulhatnak a mentorokhoz, diáktanácsadókhoz, komolyabb problémák esetén pedig egyetemen belül van akár szakmai segítség is a Magatartástudományi Intézet, a Mentálhigiéné Intézet vagy a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika bázisán
– mondta Nagy Imre Richárd. Úgy véli, ha HÖK oldalról is támogatják a hallgatók mentális egészségét, akkor azzal tovább csökkenthető a lemorzsolódás.
Ugyanakkor a mentorprogramok nemcsak a mentális egészség megőrzésére koncentrálnak, fontosnak tartja, hogy hasznos információkat közvetítsen a HÖK az állami és az egyetemi tehetséggondozó programokról, a Stipendium Hungarikum és a Diaszpóra mentorprogramról, a HÖOK szociálisan nehéz helyzetből érkező hallgatókat célzó mentorprogramjáról, valamint az egyes karokon működő, vagy épp szerveződő mentorprogramokról is. Ezeknél a felsőbb éves hallgatók szervezett keretek között mentorálják a fiatalabb hallgatókat. A legrégebben és a legjobban az Általános Orvostudományi Karon működik ez, de a Gyógyszerésztudományi, valamint a Pető András Karon is elindult már, és van, ahol nemcsak kredit, hanem ösztöndíj is jár a mentoroknak. A HÖK fontosnak tartja, hogy a többi karon is legyenek ilyen programok, és egyeztetést fog kezdeni ezek kiterjesztéséről, támogatásáról – mondta az elnök. Több karon is megvan az ehhez szükséges vezetői támogatás, és bízik benne, hogy a jövőben a HÖK aktívan tud egyeztetni az egyetem vezetésével a programok kiterjesztéséről, támogatásáról.
Beszélt arról is, hogy közép-hosszú távon a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségével együttműködve, a Jövőkép kampány keretében szeretnék elérni, hogy a hallgatói tanulmányi ösztöndíjak emelkedjenek. Emellett egyeztetést kezdeményeztek az egyetem vezetésével is az intézményen belüli lehetőségekről. Utóbbi kapcsán a jó példák között említette az idén bevezetett klinikai munkavégzés lehetőségét, amelyet egyre több orvostanhallgató vesz igénybe a kredit- és tapasztalatszerzés mellett részben anyagi megfontolásból is.
Az elnök a generációs különbségek miatt jelentős, működési és módszertani változást kívánó kihívásként tekint a HÖK utánpótlásának biztosítására is. „Tapasztalataim szerint a fiatalabbak sokkal inkább szeretnének a közösség tagjaként, mintsem vezetőjeként tevékenykedni, ezért nagyobb figyelmet kell majd fordítani a potenciális vezetők toborzására is” – mondta Nagy Imre Richárd. Ennek érdekében már a Gólyatalin, a Nyári Egyetemen és a Gólyatáborban is igyekeznek majd alaposabban bemutatni a HÖK tevékenységét, a szociális és tanulmányi ösztöndíjak rendszerét, a kollégiumi elhelyezési lehetőségeket, és azt, hogy bármely hallgató csatlakozhat a HÖK tevékenységéhez.
„Nálam ez annyiban más, hogy kicsit munkamániás, vagy mondhatni túltevékeny ember vagyok, ha nem csinálok valamit, rosszul érzem magam. A HÖK-ös munkám pedig kikapcsol a gyógyszerészképzés kemény természettudományos és egészségügyi terhelése után” – mondta Nagy Imre Richárd. Úgy véli azonban, hogy elkötelezettség, segíteni akarás és alázat nélkül nem lehet a HÖK-ös munkát sem sikerre vinni. Ehhez az elnökség szeretné megadni a szükséges támogatást is az érdekképviselet munkájában aktív hallgatóknak az egyéni készségfejlesztés mellett a közösségfejlesztéshez szükséges képzések szervezésével is. Ebben lesz jelentősebb szerepe például a szervezetfejlesztési alelnöknek – tette hozzá Nagy Imre Richárd, akinek ugyancsak tervei között szerepel a kari érdekképviseletek erősítése is.
Hosszabb távon szeretné további hallgatói fenntarthatósági kezdeményezésekkel is bővíteni a Zöld Egyetem programot. Elsősorban egy ötletpályázatban gondolkodunk, amelyre a hallgatók kész, kidolgozott koncepciókkal pályázhatnának, amelyeket meg is valósíthatnak majd – mondta Nagy Imre Richárd, visszaidézve az előző tanévben pilot jelleggel az Elméleti Orvostudományi Központban megvalósult hálózatra kötött szűrt vizes ivóvízkút projektet. Mint elmondta, Feketéné dr. Szabó Éva stratégiai és fejlesztési rektorhelyettessel egyeztetve az új tanévben szeretne a HÖK a nagyobb egyetemi épületekben 8-10 hasonló ivóvízkutat létesíteni.
Az új elnök szeretné a többi egyetemi hallgatói szervezettel – beleértve a nemzetközi hallgatók képviseleteit is – is szorosabbra fűzni az együttműködést például a Gólyabál és a Tavaszi Karnevál népszerűsítése, megújítása, a résztvevők számának bővítése érdekében. Fontos lenne, hogy a tanulmányi feladatok mellett minél több hallgató számára legyen elérhető a valódi egyetemi élmény is – mondta az elnök. Emellett szorgalmazza azt is, hogy minél több Kari Tanácsban legyen nemzetközi hallgató is a magyar mellett. Tervei szerint a HÖK Külügyi Bizottsága is nagyobb szerepet kap majd a szervezet életében, fontosnak tartja ugyanis, hogy minél több közös kulturális esemény szólítsa meg a magyar és a nemzetközi hallgatókat. Emellett a következő hónapokban várhatóan francia nyelvtanulási lehetőséggel bővül majd a bizottság által működtetett Language Club.
Nagy Imre Richárd úgy fogalmazott: bízik benne, hogy a következő két évben elnökként érdemben hozzá tud majd járulni a HÖK megújításához, illetve a hallgatók érdekeinek képviseletéhez.
Az eredetileg építésznek készülő Nagy Imre Richárd érdeklődése középiskolában, a Lónyay Utcai Református Gimnázium tanára hatására fordult a kémia és a gyógyszerészettudomány felé, és már középiskolásként is kipróbálta a patikai munkát. Jelenleg harmadéves gyógyszerészhallgató. Már elsősként aktív tagja volt az érdekképviseletnek. „Kíváncsi voltam, érdekelt, hogy milyen lehetőségek vannak az egyetemen, és kipróbáltam magamat” – idézte fel a kezdeteket. Munkáját az azóta is szívügyének számító szociális bizottságban kezdte, majd részt vett a szociális és esélyegyenlőségi bizottság munkájában is. Később bekerült a HÖK küldöttgyűlésébe, illetve a Kari Tanács tagjává is választották. Komoly szerepe volt a Zöld Egyetem Projekt mai struktúrájának, és azon belül is a Környezetünkért közösen című szabadon választható tantárgy kialakításában, és a Nyári Egyetem nulladik napjaként működő Zöld Egyetem Nap létrehozásában is. Hozzátette, hogy mindezek eredményeképpen egyénileg is sokat fejlődött, számos készséggel, tapasztalattal lett gazdagabb. Úgy véli, hasznosak a mindennapokban megtapasztalt kontrasztok is, amikor reggel a családi kertben végzett munka után beül az órákra, majd délután esetleg egy bizottsági, vagy szenátusi ülésre, mert ezek – valamint a HÖK-ös munkája kapcsán megismert egyéni élettörténetek, sorsok – valóság közelben, a földön tartják. Még nem döntötte el, hogy tanulmányai végeztével merre induljon: továbbra is szeretne közforgalmú patikában dolgozni, viszont egyre inkább vonzza az egyetemi élet is. Szabadidejében numizmatikával foglalkozik és sok időt tölt menyasszonyával.
Kiss Melinda Katalin
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
