A fogágybetegség súlyos, nagyszámú fog elvesztéséhez vezető típusa világszerte a lakosság mintegy 40 százalékát érinti. Az enyhébb kórlefolyást mutató eseteket is figyelembe véve Magyarországon tízből nyolc felnőtt szenved valamilyen szintű íny- vagy fogágybetegségben, ami megegyezik a nemzetközi adatokkal is.
A népbetegségnek számító krónikus, azaz hosszú évek, évtizedek alatt kialakuló gyulladásos folyamat az ínyt, a fogakat
rögzítő csontot és kötőszövetet érinti, ezáltal a szájüreg egészségére is komoly hatással van. Kezdetben ínyvérzéssel és kellemetlen lehelettel jelentkezik, előrehaladott állapotban pedig a fogak meglazulásához, később azok elvesztéséhez vezethet, mivel kezelés nélkül a gyulladás a mélyebb szövetekre is átterjedhet. A fogágybetegség növelheti a cukorbetegség vagy akár a szív- és érrendszeri megbetegedések lefolyásának súlyosságát is, továbbá összefüggésben állhat a koraszülések és az alacsony születési súly gyakoribb előfordulásával.
A változókorban lévő nők a menopauza során bekövetkező hormonális változások miatt jobban ki vannak téve a betegség kockázatának, mint a férfiak vagy a 45 év alatti nők.
Az ösztrogénszint csökkenése a menopauza idején többek között az állcsontok anyagcseréjére is kihat, ilyenkor bakteriális fertőzés esetén a csontlebomlás felgyorsul, az új csontszövet képződése pedig lassul
– mondja dr. Dobos Andrea, a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinika tanársegédje. Hozzáteszi: a hormonális okok miatt kialakult csontritkulás a fogágybetegségek lefolyását is meggyorsíthatja.
Azokban az esetekben, amikor mindkét betegség fennáll, fontos volna a kezelőorvosok közötti kommunikáció a csontritkulás gyógyszeres kezelésének megkezdése előtt, ugyanis a biszfoszfonát hatóanyagú gyógyszerek lassítják ugyan a csont lebomlását, de a regenerációs képességét is csökkentik. Ez egyes fogászati beavatkozások esetében (például fogeltávolításnál, szájsebészeti-, parodontológiai műtétnél) akár súlyos komplikációkhoz is vezethetnek.
Ezért az, aki az oszteoporózis kezelésére biszfoszfonát vagy más, a csontanyagcserét lassító (antireszorptív) hatású gyógyszert szed (általában szájon át hetente egyszer, vagy intravénásan néhány havonta), kezelés előtt mindenképpen tájékoztassa erről fogorvosát
– hívja fel a figyelmet a szakember.
Dr. Dobos Andrea hangsúlyozza, hogy a fogágybetegség a leghatékonyabban a megfelelő otthoni szájhigiéné kialakításával és fenntartásával, valamint a fogorvosi rendelőben végzett rendszeres ultrahangos fogkőleszedéssel előzhető meg. A fogkefe és a fogkrém mellett ajánlott a fogselyem, fogköztisztító kefék használata is. A rendszeres fogorvosi vizsgálatok és az időben felállított diagnózist követő célzott parodontológiai műtéti kezelések hozzájárulhatnak a fogak és a fogágy egészségének megőrzéséhez, még a változókorban is. Az egészséges táplálkozás, a megfelelő D-vitamin-bevitel pedig támogatják a csontok egészségét.
Csatári-Földváry Eszter
Fotó: Semmelweis Egyetem – Zellei Boglárka, illusztráció: Freepik
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
