A Korányi Frigyes Szakkollégium az idei évben ünnepli alapításának 40. évfordulóját. A jubileumi év alkalmából a szakkollégium az egész tanéven átívelő, minden egyetemi hallgató számára nyitott előadássorozatot szervez „Hársfa 40” néven, amelynek nyitó eseménye az Elméleti Orvostudományi Központban megrendezett Rektori Fórum – mondta el felvezetőjében a szakkollégium részéről Tusnády Simon főszervező. Hozzátette: az 1985-ben hallgatói kezdeményezésre létrejött „Hársfa” a harmadik legrégebbi szakkollégium az országban. Gecsey Csenge, a Hallgatói Önkormányzat elnöke azt emelte ki: a fórum élő bizonyíték arra, hogy az egyetem vezetésének fontos a hallgatók véleménye és a közvetlen párbeszéd.
A rendezvény elején dr. Merkely Béla előadásban foglalta össze a Semmelweis Egyetemmel kapcsolatos legfontosabb információkat, kitérve a rangsorokban elfoglalt pozíciókra és a nemzetközi beágyazottságra is. Kiemelte, hogy a kurrikulumreformnak köszönhetően az egyetemen Magyarországon egyedülálló módon vált gyakorlatközpontúvá az oktatás, amely minőségének záloga a Semmelweis egyre bővülő betegellátási intézményhálózata. A tudományos kiválóság fokozásán ezer kutató és harminc kutatócsoport dolgozik, az aktív PhD-hallgatók száma dinamikusan nő, ahogy a publikációk száma és idézettsége is. A Semmelweis Egyetem víziója, hogy a világ 100 legjobb egyeteme közé kerüljön, Európa legkiválóbb orvosait és egészségügyi szakembereit képezze és a régió motorja legyen az egészség- és gyógyszeripari innováció terén – összegezte a rektor.
Az előre beküldött és a helyben feltett kérdésekre válaszolva dr. Merkely Béla elmondta: az idei évben mintegy 50 milliárd forint áll rendelkezésre infrastruktúrafejlesztésre, ami az intézmény történetének legnagyobb összege.
Megtörtént a munkaterület átadása, és 2027-re készen lehet az EOK bővítése (ún. EOK 2 projekt), amely a hallgatói, oktatási terek további növelését eredményezi majd. Zajlik a Nemzeti Orvosi Innovációs Képző Központ (NIOK) kialakítása, ami nemzetközi szinten is kiemelkedő volumenű képző és kutatóhely lesz, helyet adva sok más mellett a kadáver sebészeti és robotsebészeti eljárások oktatásának is – említett példaként két beruházást.
A betegellátási hálózat bővüléséről szólva emlékeztetett arra, hogy 2023 novemberétől olyan új területekkel gazdagodott az egyetem portfóliója, mint a traumatológia, a rehabilitáció, az idegsebészet és a neurointervenció, március elsejével pedig az Országos Mozgásszervi Intézet csatlakozásával megjelent a reumatológia, fizioterápia és az immunológia is. Oktatás szempontjából mindez a gyakorlati tér bővülését is jelenti.
A külföldi tanulmányi lehetőségek kapcsán a rektor saját heidelbergi, pályáját alapvetően meghatározó tapasztalatait is megemlítve úgy fogalmazott: támogatja az egyetem vezetése, hogy mindenki töltsön legalább néhány hónapot külföldön, majd a sokszor új szemléletet is adó tapasztalatokkal térjenek haza. Erre az Erasmus helyett 2024. június 1-jétől a Pannónia Ösztöndíjprogram ad lehetőséget. Ez akár néhány hetes mobilitást is lehetővé tesz, amit a rektor szerint érdemes lehet a nyári gyakorlat, vagy a hatodéves gyakorlat egy részének kiváltására fordítani. A külföldi gyakorlat elfogadásával kapcsolatban a rektor úgy fogalmazott, a rugalmasság híve, a megszerzett tudás megfelelő számonkérése mellett. (Cikkünk az ösztöndíjprogramról ide kattintva érhető el.) Az eseményen elhangzott: az ötödéves és PhD-hallgatók számára meghirdetett, immár több évtizede kivételes lehetőséget kínáló heidelbergi ösztöndíjra idén április végéig lehet jelentkezni.
A modellváltást érintő kérdés kapcsán a rektor kiemelte: azzal, hogy közhasznú alapítvány fenntartásába került 2021 óta az egyetem, rugalmasabb és tervezhetőbb lett a működés, fontos minőségi paraméterek teljesítésével több pénzhez juthat az intézmény, miközben az autonómia semmilyen mértékben nem csorbul.
Az oktatás és az idei évtől még magasabb fokozatba kapcsolt kurrikulumreform kapcsán érkezett kérdésekre a rektor hangsúlyozta: nagyon fontosnak tartja, hogy oda kell állni a beteg mellé, le kell tudni venni a vért, meg kell tudni szúrni a vénát, szükség esetén el kell tudni végezni egy kardioverziót (szívritmus helyreállítása), meg kell szokni a klinikai körülményeket. A klinikai oktatás és tudás számonkérését legalább olyan fontosnak nevezte, mint az elméleti tudásét.
A beteg érintése, a beteg vizsgálata és a betegen végzett kisebb, de határozott, diagnosztikus beavatkozások pótolhatatlanok – mondta. A múlt évben bevezetett 90 százalékos kötelező jelenlét kapcsán a rektor kiemelte: ez a hallgatók és végső soron a betegek érdekét szolgálja, az egyetemi vezetés célja pedig, hogy a betegellátáshoz közeli, gyakorlati képzés keretében mindenki fejlődjön. Ugyanakkor kívánatos, hogy a gyakorlati tárgyak oktatói rugalmas lehetőséget biztosítsanak a pótlásra.
Az orvostudományi képzés nem hasonlítható egyetlen más tevékenység képzéséhez sem, a képzés minősége, az, hogy ki milyen szakember lesz, pedig kifejezetten arányos a beteggel, a gyakorlattal, a tudományos kutatással eltöltött idővel, tehát erre áldozni kell. Ez nem egy könnyű életforma és hivatás, viszont érdekes és felemelő
– mondta a rektor a jelenlévő hallgatóknak.
Dobozi Pálma
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
