Egyfajta hidat képzünk az egyetem és a vállalatok között, lefordítjuk az üzleti igényt a kutató nyelvére, a kutató termékét az üzleti nyelvre, és ezáltal jobban egymásra tudnak találni a lehetőségek
– vallja dr. Balázs Tibor, a Semmelweis Technológiai Transzfer Központ (Technology Transfer Company – SE TTC) vezérigazgatója. Mint hangsúlyozta: annak köszönhetően, hogy a TTC 100 százalékos egyetemi tulajdonú cégként, zrt. formájában működik, dinamikusabb módon tud kapocs lenni az üzleti szereplők és a kutatók között, a hatékony tudástranszfert szolgálva. Nagyon fontos és motiváló szempontnak tartja, hogy a TTC-nek hosszú távon saját forrásokból önfenntartóvá kell válnia.
A vállalat célja és elsődleges feladata az egyetemen létrejövő szellemi tulajdon kizárólagos hasznosítása, a rendelkezésre álló core facility (vagyis kutatási eszköztár és infrastruktúra) szabad kapacitásainak értékesítése, továbbá segítségnyújtás a kutatóknak a felfedezéseik technológiai fejlettségi szintjének növeléséhez. (Az ötlettől a piackész termékig a nemzetközi sztenderdek alapján egy kilenc fokozatú skálán mérhető a szellemi alkotások életútja, vagyis technológiai fejlettségi szintje. Ez minél magasabb, annál nagyobb az esély a hatékony hasznosításra.)
A Semmelweis Technológiai Transzfer Központ Zrt. (TTC) létrehozásáról 2024. júniusi ülésén döntött a Szenátus. A zrt. közvetlenül a rektor, illetve a kancellár irányítása alatt működik, de az egyetemi KFI támogató szervezeti rendszer része, szorosan együttműködik azzal. A TTC hétfős igazgatótanácsának elnöke a rektor, a tagok között van többek között a kancellár és a tudományos és innovációs rektorhelyettes, továbbá üzleti és befektetői tapasztalattal rendelkező piaci szereplők is. A TTC egy országos szintű pilot projekt részeként jött létre, amely keretében az állam öt egyetem számára biztosít forrást a TTC-k létrehozásához és három évig tartó működtetéséhez. Ebben a rendszerben a technológia transzfer folyamatokat segítő struktúra alapeleme az egyetemi tulajdonú vállalkozás, amely a piaci igényekhez igazodva felel az intézményben létrejövő szellemi alkotások és KFI kapacitások hasznosításáért, hidat képezve a vállalatok és az egyetem között. A programban részt vevő egyetemként a Semmelweis 2023 decemberétől kezdve csak a TTC-n keresztül hasznosíthatja a szellemi alkotásokat.
A két fő feladatunk tekintetében jelentősen eltérő időtávlatokban kell gondolkodni – magyarázta dr. Balázs Tibor. A szellemi tulajdon hasznosítása egy nagyon hosszú távú, sok befektetett energiával évek múlva megjelenő bevételi forrást jelent. Az egyetemi core facilitások piacra vitelében ugyanakkor, ha megfelelő a stratégiánk, ennél gyorsabban, akár két-három éven belül lehet látható eredményt elérni – hangsúlyozta, hozzátéve: természetesen csak az egyetemi oktatási, kutatási tevékenységen túl fennmaradó szabad kapacitások hasznosítása jöhet szóba.
„Ezen a területen az orvostechnológiában van olyan kompetencia jelenleg az egyetemen, amire lehet építeni. Így hosszú távú célként az egyetem vezetésével együtt határoztuk el, hogy egy orvostechnológiai kompetencia központot szükséges létrehoznia az egyetemnek a TTC segítségével, ahol fel tudjuk vállalni, hogy ha a piacon bárkinek orvostechnológiai fejlesztése van, belépve az egyetemi TTC-s rendszerbe, végig tudjuk kísérni a teljes, akár évekig tartó fejlesztési ciklusokon, beleértve az állatkísérleteket, a kadáver műtő adta lehetőségeket vagy a klinikai vizsgálatok elvégzését” – magyarázta a vezérigazgató. A folyamatban kiemelt szerepe lesz a most épülő és várhatóan 2026-ra elkészülő Nemzeti Orvosi Innovációs Képző Központnak, amellyel kapcsolatban – hasonlóan a majdani Science Parkhoz – az értékesítési feladatok ellátása a TTC-hez tartozik majd.
Dr. Balázs Tibor kiemelten fontosnak tartja, hogy a TTC esernyő funkciójával az egyetem egészét tudják képviselni a piacon, ezáltal olyan széles szolgáltatási portfóliót ajánlva a piaci szereplőknek, amivel az ötlettől kezdve a piaci bevezetésig végig tudnak kísérni egy fejlesztést, így egyedülálló versenyképességet biztosít az egyetemnek.
Szabadalomtól a piacig – mikor kit keressenek a kutatók?
Ha egy kutató úgy gondolja, hogy piacképes innovációval rendelkezik, amelyet szabadalmaztatni szeretne, akkor továbbra is a Tudományos és Innovációs Rektorhelyettesi és Üzletfejlesztési Központot kell keresnie. A TTC ebben az esetben akkor lép be a folyamatban, amikor az Egyetemi Innovációs Bizottság már befogadta a szellemi alkotást. Ha ugyanakkor egy kutató olyan tudással rendelkezik, amely véleménye szerint üzleti potenciállal bír, de szellemi tulajdonvédelem egyértelműen nem jön szóba, akkor közvetlen keresheti rögtön a TTC-t a ttcenter@semmelweis.hu címen.
Az egyetemen létrejött szellemi alkotások hasznosítása kapcsán dr. Balázs Tibor munkatársaival együtt elkezdte átvilágítani az egyetemi projekteket, személyesen keresik fel a kutatókat, hogy elmondják, miben tudnak segíteni, és adott esetben miként lehet továbblendíteni egy-egy megrekedt projektet, hogyan lehet üzleti szempontból is átgondolni. „Első körben az egyetemi innovációk közül 18 ígéretes projektet szűrtünk le; ezek között van olyan, amely esetében már született döntés az Egyetemi Innovációs Bizottságban a szabadalmi bejelentésről és szabadalommal is rendelkezik, de olyan is, ami akár a TTC segítségével egyenesen a piacra kerülhet, ahol a szabadalmaztatás nem lehetséges, vagy nem szükségszerű. Vannak ezek között orvostechnikai eszközök, szoftverek (pl. diagnosztikai vagy éppen képelemző szoftverek) és gyógyszerszabadalmak egyaránt” – ismertette a vezérigazgató.
Cél, hogy az egyetemen keletkezett tudás, illetve know how spin-off cégeken (szellemi tulajdon licencia és hasznosító vállalkozásokon) keresztül hasznosuljon, amely során a feltaláló mellett az egyetemnek is bevétele származik a piacra vitelből valamilyen jogdíj formájában. Ezzel összefüggésben a TTC rövid távú feladatai közé tartozik egy spin-off és hasznosítási stratégia kidolgozása, amely átláthatóvá teszi az eljárást ezekben az esetekben.
„Szeretnénk, hogy hosszú távon a lehető legtöbb spin-off legyen, nem baj, ha ezek kicsik adott esetben; a lényeg, hogy erősödjön az egyetemi portfólió. Ha az első évben 10-15 létrejön, az már óriási előrelépés, de azért összességében 4-5 éven belül már százas nagyságrendű portfóliót kellene elérni, hogy a hosszú távú fenntarthatósághoz elegendő hasznosítási bevétel keletkezzen” – mutatott rá a vezérigazgató.
Nagyon fontos momentum ugyanakkor dr. Balázs Tibor szerint, hogy a sikeres hasznosításhoz elengedhetetlen a kutató erős motivációja és aktív közreműködése, ő a központi szereplő, és nagyon szoros együttműködéssel lehet csak sikert elérni.
Dr. Balázs Tibor 2006-ban az első hazai szívátültetést elvégző dr. Szabó Zoltán professzor által alapított Biotronik Hungáriánál kezdte a pályáját mérnökként és termékmenedzserként. A cégnek innováció és klinikai vizsgálatok témában mindig közeli kapcsolata volt a Semmelweis Egyetemmel és a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikával, így Balázs Tibor is már régóta kapcsolatban van az egyetemmel. A szakmájában nem megszokott módon PhD-fokozatot is szerzett, témája kapcsán („A pacemaker célú, sztentes rögzítésű eszközök vizsgálata”) szintén a városmajori klinikával volt együttműködésben. A szakember tizenhét évig dolgozott első munkahelyén, a lojalitás mellett az az egység is ott tartotta, ami a céget jellemezte; az itteni munkájában minden benne volt, ami számára fontos: a mérnöki szemlélet, a klinikum, a tudomány és az értékesítés. Az, hogy a mérnöki területen belül az orvostechnológiát választotta, tudatos döntés volt. „Számomra komoly belső hajtóerőt jelent, hogy a szakmai tudásomon keresztül jobbá tegyem az emberek életét, segítsek nekik gyógyulni, illetve könnyebb legyen megélni a betegség mindennapjait” – fogalmazott.
Dobozi Pálma
Fotó: Barta Bálint, Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
