A Szenior Akadémia tizenegyedik évadának hatodik előadását dr. Nardai Sándor, az Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinika tanszékvezető egyetemi docense tartotta. Prezentációjában ismertette a mechanikus thrombectomia technikáját, annak előnyeit, beszélt az időablak kérdéséről, kitért egy speciális kórképre, a hátsó keringési elzáródásokra, valamint szót ejtett arról is, hogy milyen jövőbeni fejlődés várható még az eljárás alkalmazásában.

Dr. Nardai Sándor, az Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinika tanszékvezető egyetemi docense előadásában felidézte, hogy a stroke kezelésében hatékony thrombectomiával kapcsolatban 2015-ben jelentek meg az első bizonyító erejű klinikai tanulmányok. Az eljárás tulajdonképpen egy új módszer az agyi ereket elzáró vérrögök eltávolítására, melyek stroke-hoz – azaz az elzárt ér által ellátott agyterület működészavarához –, majd agyinfarktushoz, az érintett agyállomány elhalásához vezetnek – magyarázta. Elmondta, az elzáródást okozó vérrög két fő módszerrel távolítható el: aspirációs katéterrel, vagy visszahúzható sztenttel, esetleg ezek kombinációjával. Hangsúlyozta: a trombectomia nagyban javítja a jó kimenetel esélyét agyi nagyérelzáródás esetén, az eljárás sokkal hatékonyabb, mint a korábban alkalmazott vérrögoldó kezelések, különösen, hogyha nagyon hosszú és kiterjedt elzáródásokról beszélünk.

Prezentációjában különböző kutatásokkal igazolta a mechanikus trombectomia hatékonyságát, kiemelve, hogy a módszer fő indikációs területe a legsúlyosabb tüneteket és legrosszabb kimenetelt okozó nagy agyi artériák elzáródása. Rámutatott, hogy a gyógyszeres vérrögoldással szemben a katéteres trombectomia a stroke kezdete után nemcsak 3-4,5 órával, hanem 6-8 órával később is elvégezhető, sőt egyes speciális, de nem elhanyagolható számú esetben akár a tünetek kezdete után 24 órával is bizonyítottan eredményes. A módszer alkalmazásával az agyi nagyér-elzáródást szenvedett betegek egy újabb 20-30 százalékában lehet számítani jó kimenetelre, súlyos fogyatékosságot okozó maradványtünetek helyett.

Kitért arra is, hogy az elmúlt években igyekeztek fokozatosan kiterjeszteni az eljárás indikációs körét, már nemcsak az első, hanem a hátsó skálai elzáródások is nagyon hatékonyan kezelhetők ezzel a módszerrel. Elmondta, hogy jelenleg több klinikai vizsgálat is zajlik a további alkalmazási területeket illetően.

Dr. Nardai Sándor kardiológus és neurológus szakorvos, neurointervenciós specialista. Orvosi tanulmányait a budapesti Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán végezte. Egyetemi évei alatt számos ösztöndíjat nyert, és tanult a Brüsszeli Szabadegyetemen, a Kaliforniai Egyetem Davis Orvostudományi Karán és a japán Saitama Egyetemen. 2008-ban summa cum laude minősítéssel diplomázott. Az európai intervenciós kardiológusok között elsőként szerezte meg a neurointervenció végzéséhez szükséges magyar és európai akkreditációt. 2021-ben okleveles közgazdász (MBA) mesterdiplomát szerzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 2022-ben az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet (OMIII) Neurointervenciós Osztályának vezetője lett. Pozíciójában segíti a betegek neurointervenciós terápiához való hozzáférésének javítását Magyarországon és az országhatáron kívül egyaránt. 2024 márciusától, az OMIII egyetemi fúzióját követően a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinika Neurointervenciós Tanszékvezető egyetemi docense. Jelentős publikációs tevékenysége mellett igen aktív tagja a tudományos életnek is.

Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.