Neked köszönhetően, kedves Katalin, manapság még nagyobb öröm és büszkeség magyar orvosnak lenni – fogalmazott dr. Merkely Béla rektor, a Korányi Frigyes Tudományos Fórum záróestjének díszelőadóját, dr. Karikó Katalint, az mRNS-vakcinát kifejlesztő Nobel-díjas tudóst köszöntve az EOK-ban. A rektor kiemelte, hogy dr. Karikó Katalin már akkor az mRNS-technológiában látta a gyógyítás egy új módszerét, amikor erre jóformán még senki sem gondolt. Kitartott elképzelései mellett akkor is, amikor senki sem hitt neki. Egyedülálló állhatatossággal és csodálatra méltó kitartással dolgozott tovább, amikor nehézségekbe ütközött. Ezzel a mély elhivatottsággal és hittel végül emberek millióinak életét mentette meg és mentheti meg ezután is, hiszen munkájának köszönhetjük, hogy újkori történelmünk legnagyobb világjárványa közepette nem maradtunk fegyvertelenek – hangsúlyozta dr. Merkely Béla. Kitért arra is, hogy dr. Karikó Katalin és dr. Drew Wiessmann fejlesztése a jövőben más népbetegségek kezelésében is új megoldást jelenthet, ígéretes perspektívát kínálva a daganatos és egyéb megbetegedések kezelésében.
Dr. Karikó Katalin, aki méltó örököse egyetemünk névadójának, minden idők egyik legismertebb magyar orvosának, azt vallja, hogy a nagy eredmények elérésében nagyon fontos, hogy az esetleges kudarcok után is fel tudjunk állni, meg tudjunk küzdeni azokkal a nehézségekkel, amelyeket az élet elénk tárt. Példája ehhez ad erőt és motivációt mindannyiunknak, emberi nagysága és az általa képviselt értékek előtt pedig mostantól egy róla elnevezett tanteremmel is tisztelgünk – zárta köszöntőjét a rektor.
Soha nem akartam orvos lenni, kutató viszont igen, s egy kisújszállási tanárom meg is győzött róla, hogy ez lehetséges. Az ő biztatása sokat jelentett számomra, mindenkinek szüksége van rá, hogy legyen egy szurkolója – kezdte előadását dr. Karikó Katalin, majd vázlatosan számba vette az mRNS 1961-es felfedezésétől a vakcina 2021-es klinikumi teszteléséig terjedő időszakot. Kiemelte, hogy a folyamat végére vált nyilvánvalóvá: nem elég egy ígéretes felfedezés, és annak megvalósítása, a társadalom elfogadására is szükség van, ezért nagyon fontos az emberek tájékoztatása, amire a vakcina elutasításakor ébredt rá társaival együtt – hangsúlyozta dr. Karikó Katalin, majd röviden felidézte pályája főbb állomásait, kezdve a Szegedi Tudományegyetemmel, a Biológiai Kutató Központ lipid laboratóriumával, valamint Szarvassal, ahol noha izgalmas lipidkísérleteket szeretett volna folytatni, egy nyáron keresztül vízibolhákat kellett gyűjtenie a laborvezető utasítására.
A kutató azt csinálja, amit rábíznak, és mindegy, hova vet a sors és milyen feladatot kapsz, vízibolhát kell gyűjtened vagy valami mást, jól beleásod magad, és mindig tanulsz. Ez a lényeg
– jelentette ki Karikó Katalin.
A laborban lipidekkel és RNS-sel is dolgozott, amelyről egy évvel korábban, 1977-ben derült ki, hogy az interferon indukálta antivirális hatásért felelős. A vírus osztódását gátló hatásmechanizmus ismertetése során dr. Karikó Katalin megemlítette, hogy a COVID-járvány idején is előkerült a vírus osztódását gátló két enzim, az oligoadenylate shyntase és az RNase L, amelyek szintje genetikai örökségként meghatározottan nagyon alacsony volt a súlyos állapotba került koronavírus fertőzött betegekben. Az antivirális hatás kimutatása a szegedi laborban is sikerült, azonban projektjüket a Chinoin mégsem támogatta tovább, így a munkát Philadelphiában, Robert Suhadolnik professzor laborjában folytatta a következő három évben. Suhadolnik szintén 2’-5’ kötésű RNS-molekulákkal, valamint nukleozidokkal foglalkozott az antivirális alkalmazás kifejlesztése, az AIDS gyógyítása érdekében. A molekula átalakítása azonban akkoriban még nem járt sikerrel. Messenger RNS-t készített később a Pennsylvaniai Egyetem laborjában dr. Elliot Barnathan kardiológussal, akivel közösen sikerült kifejleszteni az urokináz receptorát kódoló mRNS-t. Dr. Karikó Katalin az orvosokkal folytatott közös munka kapcsán hangsúlyozta az orvosok és a kutatók együttműködésének jelentőségét. Törekedni kell egymás megértésére, respektálására, tanulni kell egymástól – magyarázta, megjegyezve, hogy egy innováció így is megszülethet, nemcsak akkor, ha sok kutató többféle nézőpontból analizál. Dr. David Langer idegsebésszel is együtt dolgozott később a messenger RNS alkalmassá tételén a stroke kezelésére. Langer a klinikumból, míg dr. Karikó Katalin a labormunkából hozta tapasztalatait a közös munkához.
Galéria
Előadásában elmondta, dr. Drew Weissmannal, akivel közösen 2023-ban elnyerték a Nobel-díjat, csak véletlenül találkozott. Weissmann a HIV-vírusra akart oltóanyagot készíteni, de érdekelték dr. Karikó Katalin mRNS-sel folytatott munkái is. Közös gondolkodásuk során arra keresték a választ, hogyan lehet elérni az mRNS módosításaival a gyulladás kialakulásának elkerülését. A fejlesztési folyamat felidézése mellett előadásában mesélt a szabadalom terápiás alkalmazására dr. Drew Weismannal létrehozott közös cégükről is, felhívva a hallgatóság figyelmét arra, hogy egy felfedezés, kutatási eredmény hasznosulásához megfelelő kereteket is kell teremteni, s addig kell elvinni a folyamatot, ameddig csak lehetséges. Pályafutása 2013-tól Németországban, a BioNtechnél folytatódott.
A messenger RNS-ről szólva kiemelte, már a COVID előtt is folytak vizsgálatok a molekulával többek között a veszettség vírusára, a madárinfluenzára, és a szívgyógyászati alkalmazásra is. A fejlesztések elsősorban fertőző betegségekre irányultak, influenzára, koronavírusra, de Zika-vírusra, herpeszvírusra is zajlanak a humán próbák. Több mint 250 klinikai kipróbálás zajlik in vitro készített messenger RNS-sel. Elkezdődtek a vizsgálatok baktériumokra: a tbc-baktériumra és a borréliára, valamint malária parazitára. Hallani már tumorvakcináról, amelynél az ellenanyag még 3 évvel később is jelen volt a szervezetben és nagyban képes késleltetni a tumor visszatérését. Akut betegségekre, genetikai betegségekre, cisztás fibrózisra már lefutott egy-egy mRNS klinikai próba – mondta dr. Karikó Katalin, kiemelve, hogy nap mint nap születnek újabb eredmények, így állandóan figyelni kell, merre haladnak az mRNS-kutatások.
A tudományos eredmények követése mellett a kutató a stresszkezelés jelentőségére is figyelmeztetett, hozzátéve, hogy a legfontosabbnak az örömmel végzett munkát tartja.
Élvezzétek, amit csináltok, és ne figyeljetek közben másra, ne hasonlítgassátok magatok másokhoz. Ha azt néztem volna, hogy milyen sikeresek körülöttem, miközben én csak lefelé tartok, már régen abbahagytam volna a kutatást
– fogalmazott a Nobel-díjas tudós. Ne csináljatok semmit azért, hogy valaki más, főnök, vagy családtag örüljön, helyette azért dolgozzatok, hogy nektek örömet okozzon, így nem fogtok csalódni – tanácsolta hallgatóknak. Foglalkozzatok olyasmivel, amivel nem lenne muszáj, de örömet okoz. Ne akarjatok más kedvébe járni, és higgyetek magatokban, abban, hogy kemény munkával, szorgalommal eléritek a céljaitokat – mondta dr. Karikó Katalin, aki Nobel-díját is megmutatta a hallgatóságnak.
Előadása végén kérdésekre válaszolva elmondta, soha nem akart bosszút állni azokon, akik ártottak neki, akadályozták a munkáját, inkább elgondolkodott ilyenkor, hogy miként lehetne hálás nekik, hiszen azzal, hogy nehezítették az életét, őt magát jobbá tették. Később, elismert tudósként sem hánytorgatott fel az őt akadályozóknak semmit – szerinte ugyanis a rosszra nem emlékeznek azok, akik elkövetik. A kutatói lét és a család összehangolását firtató kérdésre kifejtette, a kutatói lét nem családbarát, és a lányának nagyon hamar önállóvá kellett válnia, de szerinte ha a gyerekek érzik és látják, hogy szüleik szeretik őket, ugyanakkor keményen dolgoznak, akkor nem lesz baj. Elárulta még, hogy rendszerezéssel sok időt meg tud spórolni. A mentális stresszkezelés mellett sportol, a maratont 50 évesen futotta le 4 és fél óra alatt.
Dr. Karikó Katalin 2023-ban dr. Drew Weissmannal megosztva megkapta az orvosi-élettani Nobel-díjat. Kutatásaikkal lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a COVID-19 ellen. Dr. Karikó Katalint az MTA tiszteletbeli tagjává választotta 2022-ben, székfoglaló előadását idén áprilisban tartotta meg. 2022 decemberében vehette át a Semmelweis Egyetem legnagyobb presztízsű tudományos elismerését, a Semmelweis Budapest Awardot. A hírvivő RNS (mRNS) kutatása 1961-ben kezdődött, az USA Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) 2020-ban klinikai hatóanyagként engedélyezte a COVID-19 elleni vakcina formájában. A 60 évnyi kutatás során az mRNS-ek stabilitását és hatékonyságát is növelték, így a kidolgozott technológia mára a koronavírus mellett a rák és több más, ma még gyógyíthatatlan betegség kezelésében is áttörést hozhat.
Szepesi Anita
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
