A tanatológia, azaz a halállal, a haldoklással, a gyásszal foglalkozó tudományág már 1993 óta jelen van az Általános Orvostudományi Kar tantervében. Ekkor alakult meg a Magatartástudományi Intézet dr. Kopp Mária vezetésével, az etika, az orvosi kommunikáció, orvosi pszichológia és orvosi szociológia tantárgyakon keresztül pedig a téma szerves része lett a képzésnek. Kutatócsoport is alakult, amelynek tagjai a 2000-es évek elején felmérték, hogy miként jelenik meg a tanatológia a kurrikulumban. Azt az eredményt kapták, hogy legfeljebb az orvosképzés anyagának fél százalékát teszik ki az ezzel kapcsolatos ismeretek, azok is szétszóródva, más ismeretekhez kapcsolódva jelennek meg.
Ezért indította el dr. Hegedűs Katalin 2003-ban a kifejezetten a halálra fókuszáló szabadon választható kurzust, amelynek célja az érzékenyítés, a figyelemfelhívás és az új tendenciák bemutatása. Mint elmondta, kezdettől fogva nagy az érdeklődés, a visszajelzések alapján pedig egyenesen ez a hallgatók egyik kedvenc kurzusa. Ezt az is mutatja, hogy a hallgatói értékelések alapján ez a tárgy minden évben a tíz legkedveltebb közé kerül a mintegy százötven választható kurzus közül.
Az őszi szemeszterben immár 41. alkalommal meghirdetett előadássorozat általában 25-35 hallgató részvételével zajlik. A félév során a csoport az általános megközelítéstől a speciális kérdésekig halad. Először egy vitaindító, gondolatébresztő filmet néznek meg közösen. Ezután arról esik szó, hogyan jelenik meg a társadalomban a halál, és egyebek mellett az életvégi döntések és a hospice ellátás is szóba kerül. Ezt követően a klinikumból érkező meghívott előadók kapcsolódnak be a kurzusba: a témák között szerepel a fájdalomcsillapítás, a megfelelő kommunikáció, a palliatív gyermekgyógyászat, a spiritualitás és a gyász is. A félév során két csoportfoglalkozás is van, amelynek keretében a hallgatók személyes reflexióikat, akár veszteségélményüket is megoszthatják a csoporttal, ami a kurzus vezetője szerint kiemelten fontos.
Dr. Hegedűs Katalin hangsúlyozta, hogy eddig a húsz év alatt nagyságrendileg ezer orvostanhallgató végezte el a kurzust, ami azt jelenti, hogy ők úgy kezdtek el praktizálni, hogy az itt átadott tudásanyagot és szemléletet magukévá tették. „Ezt rendkívül fontosnak tartom” – fogalmazott. Az első évekhez képest jelentős szemléletváltozás érzékelhető a társadalomban, és ezt a hallgatók is visszatükrözik – tekintett vissza, kiemelve, hogy az egyetemisták halálhoz való viszonya is természetesebb lett. Ez egy különösen nehéz és tabusított témának számít továbbra is, de éppen ez a kurzus missziója, hogy ezen változtasson – mondta el.
Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem, istock
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
