A konferenciát dr. Alán Alpár, a Semmelweis Egyetem nemzetközi tanulmányokért felelős rektorhelyettese nyitotta meg. Mint elmondta, ezt a pozíciót körülbelül négy évvel ezelőtt hozták létre, miután az egyetem külön figyelmet szeretett volna szentelni a külföldi hallgatóknak. Felidézte, hogy az első nem magyar hallgatókat 40 évvel ezelőtt fogadták, amikor elindult a német nyelvű képzés, majd 1989-től elindult az angol nyelvű oktatás is. Azóta egyre nagyobb számban érkeznek a Semmelweisre külföldről hallgatók, akik jelenleg a beiratkozottak mintegy harmadát teszik ki – hangzott el.
„Ez a kapcsolat nem mentes a kihívásoktól. Előfordul, hogy az oktatók nyelvtudása nem kielégítő, és mivel a külföldi hallgatók a világ több mint száz különböző országából érkeznek, nekik sem az angol vagy a német az első nyelvük. Ez azt jelenti, hogy sem az oktatók, sem a hallgatók nem az anyanyelvükön kommunikálnak egymással, ami sokszor azt eredményezi, hogy szakmai segítségre van szükség” – mondta a rektorhelyettes. Hozzátette, a nyelvi akadályokból fakadó kihívások olykor nagyon árnyaltak, ezért a Szaknyelvi Intézet és munkatársai nélkülözhetetlenek a képzési folyamatban, illetve a külföldről érkező hallgatók egyre nagyobb számban kérnek szakmai segítséget, különösen az orvosi karon, ahol még magasabb az arányuk.
Fogarasi Katalin konferenciaelnök, a Szaknyelvi Intézet igazgatója szerint a rendezvény célja az volt, hogy összehozza a nyelvészeket, egészségügyi szakembereket, illetve hallgatókat, és bemutassa a legújabb kutatási eredményeket, lehetőséget adjon a tapasztalatcserére a kutatás- valamint oktatásmódszertan területén, valamint jövőbeli együttműködéseket hozzon létre. Hozzátette: a közös cél a kommunikáció javítása az egészségügyben a betegbiztonság, a kezelések hatékonysága, a betegek tájékoztatása, illetve a kutatásirányítás érdekében. Mint felidézte, intézményük jogelődjét 1948-ban alapították, hogy támogassa az egyetem hármas egységét: az oktatást, a kutatás-innovációt és az orvostudományt.
Az intézet orvosi szaknyelvre fókuszáló graduális és posztgraduális kurzusai valódi orvosi jelentésekre, az orvosi dokumentációs készségek részletes oktatására és a betegközpontú diagnózisfeltárás gyakorlati elsajátítására épülnek. „Összességében hét nyelven, szimulált betegek segítségével fejlesztjük az orvostanhallgatók nyelvi készségeit, emellett lehetőség van a tudományos célú akadémiai írás gyakorlására is” – mutatott rá.
A Szaknyelvi Intézet a külföldi hallgatók számára magyar nyelvet is oktat, gyakorlatorientált tanterv és kommunikációra épülő módszertan keretében. Fogarasi Katalin kiemelte továbbá a szakmaközi együttműködés fontosságát a kutatás-innováció nyelvi vonatkozásai kapcsán, majd kitért arra, hogy fordítási, tolmácsolási és lektorálási szolgáltatás, valamint orvosi fordítók és tolmácsok posztgraduális képzése is zajlik náluk magyar-angol és magyar-német nyelvpárokban. A Szaknyelvi Intézet mindezek mellett számos nyelvvizsgát szervez (PROFEX, TELC), köztük a francia nyelvű DFP-t, és minden szinten kínálnak nyelvvizsga-felkészítő tanfolyamot.
A kétnapos rendezvény plenáris előadásai számos érdekes témát dolgoztak fel neves olasz, belga, dán, francia és brit professzorok tolmácsolásában. Szó esett a kultúrához kötött kommunikációról, az online egészségügyi támogató közösségek közti párbeszédről, valamint a szociokulturális tényezőkről az online betegdiskurzusban. A párhuzamos szekciók egyebek mellett az egészségügyben használatos metaforákra, orvosi fordításokra és tolmácsolásra, a betegközpontú kommunikációra és a nyelvi akadályokra összpontosítottak.
Galéria
Kiss Viktória
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
