Nádas Alexandra 2000-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán, a budapesti régi bérházak lépcsőházainak látványvilágát feldolgozó, sokszorosító grafikai eljárással készült munkáival már ettől az évtől találkozhattunk a kortás képzőművészet országos színterein, kiállítási fórumain – ismertette a megnyitón az est házigazdája, Bednárikné dr. Dörnyei Gabriella. Az Egészségtudományi Kar dékánja kiemelte, a művész a 2000-es évek elejétől készít festményeket is; a porfestékkel és hagyományos festőtechnikával készült pigment fatábla művei előszőr építészeti elemeket dolgoztak fel, melyekben visszatérő motívum a medence, a lépcső és a ház, melyek szimbolikus tartalmak kifejezői is – mutatott rá. Ez a fajta szimbolikus tartalom további megerősítést kapott, amikor az itáliai, a trecentoi és a németalföldi internacionális gótika építészeti motívumainak felhasználásával gazdagította festményei képi világát – tette hozzá. A 2010-es években új képi elemként tűnik fel alkotásain a női arc és mellkép, illetve botanikai mintázatok, növények, virágok is megjelennek, legutóbbi, 2017 és 2023 közötti festmény-sorozatain már ezek válnak uralkodóvá. Eddigi életpályáját, művészi kifejezésmódját végig áthatja az európai festészeti hagyományok iránti mély tisztelet. Nádas Alexandra nagyon sikeres és termékeny alkotó munkásságát igazolja, hogy eddig több mint 80 önálló kiállítása volt itthon és külföldön, képei több száz magyarországi és nemzetközi tárlaton szerepeltek. A magyarországi kiállításokon bemutatott művei sorra nyerték el a szakma rangos elismeréseit. 2010-ben indították el férjével, Nagy Gábor festőművésszel a NaN-art Rajztanoda és Grafikai Műhelyt, ahol egyetemi előkészítő és hagyományos grafikai kurzusokon adják át szakmai tudásukat a képzőművészek újabb és újabb generációinak. Művészetszervező tevékenysége is jelentős, hosszú ideje művészeti táborok szakirányítója, tehetséggondozó programok szervezője – mutatta be a kiállító művészt a Szalon közönségének Bednárikné dr. Dörnyei Gabriella. Kiemelte, egy műalkotás akkor igazán jó, ha rajta keresztül kifejeződik az alkotó művész egyénisége, gondolati világa, ami Nádas Alexandra képeire is jellemző.
Galéria
Molnár Eszter művészettörténész, aki maga is Nádas Alexandra tanítványa, az elmúlt 7-8 év művészi termésének stilisztikai változásait járta körül, hangsúlyozva, hogy az alkotó egy sajátos művészi nyelvet dolgozott ki. Az utóbbi években oldottabb színhatások, ecsetvonások, meleg, pasztelles színek gazdagítják képeit. Beszélt arról is, hogy a portréi amolyan „lelki karakterek”, költői énekként, korokon, tereken átívelő személyiségekként is értelmezhetők. Közös bennük, hogy egyfajta befelé fordultság, büszkén vállalt szigor, kötelékvállalás sugárzik az arcukról. „Nádas Alexandra képeinek vonzerejét egyrészt az emberi tekintet adja, másrészt az a gesztus, ahogy a festő intim közelségbe enged az archoz, „mágikus erejű” találkozás élményét kínálva az arc mögött sejthető sorssal” – fogalmazott a művészettörténész. A 2017 és 2023 közötti festmény-sorozatain a virág és növény motívumok váltak uralkodóvá; a csírázó, növekvő palánták – amik mindig védett, zárt közegből bújnak ki, egy női arc angyalszerű jelenlétével együtt – a női alakok érését szimbolizálják.
A kiállítás anyagát bemutatva Molnár Eszter elmondta, a képek másik nagy egysége egy ember nélküli világot ábrázol, ami egy korábbi művészi korszakból származik. Ezekben a konstruktív szigor és a gyógyító rezgésű színek dominálnak, amelyek egy idilli világba repítenek – vélekedett. Munkáiban az egyik legmeghatározóbb elem a védett, zárt tér, amit azilumnak (menedék) nevez. Művein megjelenik tehát egy óvó, őrző, menedéket adó és tápláló közeg, ahol a csónak motívum ennek a menedéknek egyfajta hordozójaként jelenik meg – összegezte.
Az eseményen a Medikus Zenekar játszott. A kiállítás – előzetes bejelentkezés után – 2023. szeptember 15-ig tekinthető meg.
Bódi Bernadett
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
