Dr. Merkely Béla rektor köszöntőjében úgy fogalmazott: dr. Makovitzky József tudása megdöbbentően széles tartományt ölel fel, tudományos munkája mellett a képzőművészet és a történelem területén is otthonosan mozog, igazi reneszánsz ember. Évtizedek óta Németországban él és dolgozik – éppen 1983, a német nyelvű képzésünk elindulása óta –, de tanítványai nemcsak Jénától Heidelbergig, de Budapesten is szeretettel emlékezhetnek rá – fogalmazott, kiemelve, hogy dr. Makovitzky József a párbeszédre való nyitottság, a humanista gondolat jelentős képviselője. „Mi, Semmelweis Polgárok is mindannyian példát vehetünk bátorságából, abból, hogyan felelt meg élete során az előtte álló feladatoknak. Azok közé a kiemelkedő példaképek közé tartozik, akiknek életműve nemcsak a mostani, de a jövő generációk számára is valódi mércét jelent. Ennek elismerése a most átadott Pro Universitate érdemrend”– méltatta a díjazottat, majd átadta az emlékérmet.
Dr. Rosivall László professor emeritus laudációjában felidézte dr. Makovitzky József szakmai életútjának legfontosabb állomásait. Kiemelte: a díjazott 1965/66-ban a Lipcsei Egyetem Patológiai Intézetében tanult vendéghallgatóként. A végzés után munkáját a pécsi Kórbonctani Intézetben kezdte, majd 1973-tól dr. Lapis Károly meghívására a Budapesti Orvostudományi Egyetemen folytatta. Három év elteltével az ORFI Morfológiai Osztályára ment, de az oktatást tovább folytatta az egyetemen. 1980-ban Budapesten kandidátusi fokozatot szerzett, és Jénában habilitált. 1983-ban a Német Szövetségi Köztársaságban a Kieli Egyetem Patológiai Intézetében lett rezidens és azóta Németországban él – mutatott rá. 1988-92 között az Hamburg Klinikum Barmbek, Patológiai Intézetben társigazgató volt. 1992-től-94-ig vendégprofesszor a Martin Luther Egyetemen Halle-Wittenbergben. 1994-97 között több németországi patológiai magánlaboratóriumban dolgozott. 1997-től 2007-ig a Rostocki Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Intézetének Nőgyógyászati Patológiai Osztályát vezette. 2008. január 1-jén nyugdíjba ment, azóta professzor emeritus és vendégprofesszor a Heidelbergi Egyetem Neuropatológiai Intézetében és a Freiburgi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetében. Fő kutatási területei az emberi és állati amyloidok és glykokonjugátok polarizációs mikroszkópos vizsgálata topooptikai reakciókkal és lazer scanning fluorescens mikroszkóppal, illetve a placentáris endometrium és a mellrák immunhisztológiája. Jelenleg az Alzheimer-kór kutatásával, az agyban történő amyloid lerakódásával foglalkozik – emelte ki. Hangsúlyozta, hogy dr. Makovitzky József a budapesti és a pécsi patológiai intézet neveltjének vallja magát; oktató és kutató munkáján kívül kiemelkedő a népeket, nemzeteket összekötő kulturális misszionáriusi munkát végez – fogalmazott méltatásában dr. Rosivall László.
Ezután dr. Makovitzky József megköszönte a kitüntetést, majd felidézte pályáját meghatározó mentorait, egykori főnökeit, dr. Romhányi Györgyöt, dr. Lapis Károlyt, az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet professzor emeritusát és dr. Tanka Dezsőt. Elmondta, ha újra kezdhetné, ugyanezen az úton maradna, nem változtatna semmit az életén.
Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Galéria
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
