A Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika 2018-ban egy OTKA-(ma NKFIH-)pályázatban tűzte ki célul, hogy a felnőttkori pszichiátriai betegségekben nagyon gyakran megjelenő tünetet, a hirtelen, gondolkodás nélküli reakciót, vagyis az impulzivitást vizsgálja. Ez a tünet több más kórkép mellett diagnosztikus kritériuma a felnőttkori figyelemhiányos hiperaktivitási zavarnak (felnőttkori ADHD) és a borderline személyiségzavarnak is.
A pályázatban arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire más a felnőttkori ADHD-ban megjelenő impulzivitás a borderline személyiségzavarban szenvedő páciensek impulzivitásához képest. Ezt a kérdést egyebek mellett kérdőíves felméréssel, neuropszichológiai tesztekkel, EEG-vel is vizsgáltuk, és beemeltük a pályázatba azt is, hogy a természet- és kalandterápia hogyan hat erre a két betegcsoportra
– ismerteti dr. Réthelyi János egyetemi tanár, klinikaigazgató.
Dr. Kenézlői Eszter gyermek- és ifjúságpszichiáter, a klinika PhD-hallgatója – akitől a program és a kapcsolódó kutatás alapötlete származik – hozzáteszi: a kalandterápia, amelynek mások mellett Amerikában, Ausztráliában és az Egyesült Királyságban is nagy hagyományai vannak, innovatív és izgalmas eszköz arra, hogy a pácienseket ki lehessen mozdítani a négy fal közül, a természet gyógyító közegét a terápia szolgálatába állítva. „A pályázat tervezéskor az is célunk volt, hogy minél több terület együttműködésével valósuljon meg a program, és az impulzivitást több oldalról, genetikai, neuropszichológiai aspektusból is vizsgáljuk a terápiás lehetőségek mellett” – teszi hozzá a szakember.
A természet- és kalandterápiát az intézményben már évek óta jól működő, úgynevezett sémacsoport-terápiás programba integrálták, ahol például személyiségzavarban, evészavarokban, szorongásban, depresszióban szenvedőket, illetve krónikus önsértést és öngyilkosságot megkísérlőket kezelnek négy hetes bentlakásos osztályos terápiás rezsimben. „Ez alatt azt értjük, hogy a nővérektől az összes munkatársig egyfajta terápiás elv szerint viselkedünk a páciensekkel, nemcsak a terápián, hanem a köztes időkben is.
Megpróbáljuk létrehozni az együttélés empatikus, szervezett, szoros keretek között tartott rendjét, amivel mintát nyújtunk arra, hogyan működne egy jó család, amelyben jelen van a megértés, együttérzés, segítés, de vannak világos határok: mit szabad és mit nem – magyarázza dr. Unoka Zsolt egyetemi tanár, a Pszichoterápiás Osztály vezetője.
A pszichiáter és pszichoterápiás szakorvos arra is kitér, hogy a 4 hetes intenzív együttélés és terápia azoknak segít a társas világra egy pozitív példát nyújtani, akik bántalmazó, elhanyagoló érzelmi közegben nevelkedtek, illetve sok kapcsolati trauma érte őket. Ugyanis aki bántalmazó közegben nő fel, annak esetleg fel sem tűnik, hogy a párja, a barátai és önmaga is bántalmazó, így ezt a mintát viszi tovább. A terápia részeként viszont az érintettek megtanulják, hogyan lehet másokkal szemben tisztelettel viselkedni, megtapasztalják, milyen a jó társas élmény, és ez teszi lehetővé, hogy a külvilágban is tudjanak válogatni a kapcsolataikban. Ezt nevezzük élmény alapú változásnak – ismerteti dr. Unoka Zsolt.
A természet- és kalandterápia nagyon jól illeszkedik ebbe a csoportterápiás programba, hiszen a csoportterápia résztvevői az intézet falain kívül heti két napot a Budai-hegységben töltenek, majd később egy hétvégére elutaznak egy szokatlan, kihívásokat teremtő, teljesen civilizációmentes erdei környezetbe a Börzsönybe, ahol természetterápiás, egyéni és kooperációra épülő gyakorlatokban vesznek részt.
Ez az új helyzet és a közös élmények erőteljesen csökkentik a kirekesztettséget, izolációt, és növelik a kompetenciaérzést.
A sokféle feladat között szerepelnek például alacsonykötél-pályás gyakorlatok vagy fára mászás is, melyek közben a résztvevők a többiekre támaszkodnak, vagyis megtapasztalják a bizalom érzését, illetve többféle stresszoldó, mindfullness gyakorlatot is végeznek. A választható kihívások réven megtapasztalhatják az önkontrollt, az autonómia visszanyerésének érzését is.
Galéria
A természet- és kalandterápiás program kidolgozásában a Semmelweis Egyetem együttműködő partnere a Magyar Tapasztalati Tanulás Alapítvány. Rákár-Szabó Natália pszichológus, a szervezet egyik vezetője szerint a kalandterápia olyan aktivitásalapú módszer, ami jól kombinálható például a kognitív terápiával, a strukturális családterápiával is. A szabad ég alatt történő célirányos viselkedés- és készségfejlesztés fontos eleme – azon túl, hogy aktivitásokat kínálnak a pácienseknek –, hogy ezeket a közösen megélt élményeket együtt dolgozzák fel, beszélik meg a tapasztalatokat, élményeket, tanulságokat.
„A csoportterápia mellett egyéni és páros munkára is lehetőség nyílik. Úgynevezett észlelt kockázattal dolgozunk, vagyis olyan környezetet alakítunk ki és olyan feladatokat kínálunk, amelyeket a résztvevők izgalmasnak, újszerűnek, kockázatosnak élnek meg, tehát nem mindig tudják alkalmazni a korábban már bevált vagy rutinosan használt megoldásaikat. Ezt a helyzetet használjuk arra, hogy viselkedésmódosításra ösztönözzük őket, majd a megélések tudatosításával és generalizálásával biztosítjuk, hogy az itt megélt tapasztalatok minél inkább kapcsolódhassanak a résztvevők hétköznapi életéhez. Akár traumafeldolgozás vagy berögzött negatív viselkedési minták is jól korrigálhatók ezzel” – mondja a pszichológus.
Számos kutatás igazolja, hogy a természeti közeg, a természet hangjai, a madárcsicsergés, a tenger vagy zöld növényzet látványa aktiválja a jutalomközpontot az agyban és ellazult, nyugodt állapotot vált ki az emberekben – teszi hozzá dr. Unoka Zsolt.
A sémaalapú csoportpszichoterápiás ellátás a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján szakorvosi javaslatra társadalombiztosítási finanszírozással érhető el 18 év feletti fiatal- és középkorú felnőttek részére. A pácienseknek előzetesen részt kell venniük egy interjún, ahol a szakemberek felmérik, hogy az egyén számára ez a terápiás módszer hasznos-e. A természet-, és kalandterápiával kombinált sématerápia további három csoporttal 2023 tavaszán folytatódik a pályázat részeként, ezt követően dolgozzák fel a tapasztalatokat a szakemberek, és keresnek választ arra, hogy az érzelemszabályozás képessége, a jóllét, a személyiség funkcionálásának szintje, a rugalmas alkalmazkodóképesség illetve a természethez való viszony hogyan változik a sématerápia, illetve a természet- és kalandterápiával kombinált terápia hatására. Külföldi vizsgálatok alapján arra számítanak, hogy a személyiség több dimenziójában javulás érhető majd tetten többek között az érzelemszabályozásban, a társas viszonyokban és a szorongásszint csökkenésében is.
Dávid Orsolya
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem, Bertók Anita, Kétté Alapítvány
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
