Magyarországon évente kb. 20-22 ezer mérgezési esetet jelentenek, melyek közül leggyakoribb az alkohol és a gyógyszermérgezés, a kábítószer-túladagolás, illetve az ipari és háztartási mérgezések – hívta fel a figyelmet dr. Tompa Anna. A Népegészségtani Intézet professor emeritája előadásában elmondta mi a teendő, milyen telefonszámot kell hívni mérgezési gyanú esetén. Beszélt azokról az úgynevezett szervspecifikus mérgekről (alkohol, kábítószerek, nehézfémek), melyek elsősorban az idegrendszert károsítják és maradandó elváltozásokat okoznak. Elmondta, hogy életkori és genetikai különbségek is befolyásolják a mérgek hatását, például gyermekek és nők bizonyos mérgekre fokozottan érzékenyek – tette hozzá.
A szelektív hulladékgyűjtés hiányosságai, a szeméttel történő tüzelés, a háziállatok gondatlan tartása, valamint a háztartási vegyszerek helytelen használata is fokozza a környezetben megjelenő toxikus anyagok előfordulását – sorolta. Előadásában kitért az ólomszennyezettségre is, ami a gyerekeknél IQ-csökkenést, agresszív magatartást, bűnözésre való hajlamot alakíthat ki. A másik, szintén az idegrendszert támadó nehézfém a higany, ami a tengeri élőlények fogyasztásával az emberi szervezetbe jutva szintén veszélyes lehet – hangsúlyozta. Szólt a lakosság mellett az ipari és katonai létesítmények okozta környezeti károkról is, részletesen kitérve a Budapesti Vegyiművekre.
Dr. Tompa Anna a neurotoxikológiai idegmérgekről szólva hangsúlyozta, a mozgás mellett az agyműködést, az intelligenciát is befolyásolják, felszívódásuk, dózisuk és a hatás időtartama alapja is osztályozhatók. A levegőszennyezés egyik legsúlyosabb formájaként említette, mikor azbeszt kerül a levegőbe, ami tüdőrákot is okozhat. Beszélt a mikroműanyagok és nanoanyagok, a kábítószerek, az alkohol és egyéb szerves oldószerek neurotoxikus hatásairól, illetve az interneten kapható illegális és hamisított gyógyszerekről és azok veszélyeiről, valamint az élelmiszerek és gyógyszerek kölcsönhatásairól is. Kitért a máj szerepére a különböző méreganyagok lebontásában, illetve sorra vette a májkárosító anyagokat is. Előadása végén ismertette a környezeti toxikus anyagok kivédésére irányuló jó gyakorlatokat és prevenciós lehetőségeket.
Dr. Tompa Anna 1970-ben fejezte be orvosi tanulmányait Budapesten, majd az Orvostudományi Egyetem I. Sz. Patológiai és Rákkutató Intézetének tanársegédje lett. Több alkalommal összesen 3 évet töltött az Egyesült Államokban, ahol a kísérletes rákkutatás legmodernebb módszereivel ismerkedett meg. Az általa kialakított gén- és immun-toxikológiai monitort 25 évvel ezelőtt vezette be a szakmai gyakorlatba a munkahelyi rákkockázat mérésére és mind a mai napig sikerrel alkalmazza a rákveszélyes munkahelyen dolgozók egészségvédelmében. 2005 februárjától 2010 június 30-ig a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének igazgatója, 2015-től emeritus professzor. Fő érdeklődési területe a betegségek megelőzése, a rákprevenció, a biomonitorozás, a kemoprevenció, a környezeti ártalmak kivédése és a toxikológia.
Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
