Az ünnepséget megnyitó dr. Merkely Béla rektor felidézte, hogy a mostani jubilánsok 50 éve vehették át konduktori diplomájukat az akkor még Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelőintézetétől. Az azóta eltelt idő alatt a képzés körülményeit és a diplomát adó intézmény nevét is többször módosították, majd az immár Pető András nevét viselő főiskola 2017-ben Pető András Karként csatlakozott a Semmelweis Egyetemhez – emlékeztetett a rektor. „Önök azonban ezekben a változó időkben, változó körülmények között is folytatták azt, amire felesküdtek. Ez a fél évszázad önmagában is tiszteletet követel” – fogalmazott. Egykori diplomájuk, és a ma önöknek átadott aranydiploma egyformán emberségről, odaadásról, bátorságról tanúskodik. Emberség kell ugyanis ahhoz, hogy a segítségre szorulóknak hitet és reményt adjunk. Odaadás, hogy a gyógyításra tegyük fel az életünket, bátorság, hogy olyan pályát válasszanak, amelyen akkoriban csak nagyon kevesen jártak Önök előtt – vélekedett.
Dr. Merkely Béla kiemelte, egy olyan speciális látásmódot és tudást sajátítottak el, alkalmaztak és adtak tovább, ami akkor még úttörőnek számított – mára pedig méltán vált világhírűvé, a magyar szellemi kincsek között is kimagasló értékké, igazi hungarikummá.
Önök alkotják a világszínvonalú konduktorképzés gerincét, erős alapot, amire a PAK a mai napig építhet, az Önök félévszázados pályája már önmagában bizonyítja a Pető-módszer hitelességét, sorsfordító hatását”
– szólt az aranydiplomásokhoz.
Dr. Tenk Miklósné dr. Zsebe Andrea, a Pető András Kar dékánja beszédében kiemelte, hogy akik az 1968-1972 közötti képzési időszakban végeztek, már olyan komplex filozófiai, neveléstudományi, orvostudományi ismereteket is szerezhettek, amelyek birtokában a konduktív pedagógia módszer – és eszköztárát megérthették, alkalmazhatták, és közülük sokan vezetőként, oktatóként, gyakorlati szakemberként oktathatták. A dékán hangsúlyozta, hogy a felsőfokú konduktorképzés 57 éve töretlen, alapelveiben, a konduktív pedagógiai gyakorlat fókuszba helyezésében változatlan. „A 2017. évi egyetemi csatlakozásunk lehetővé tette, hogy identitásunkat megtartva, a módszer fenntartását és fejlődését biztosítsuk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az egyetem olyan erős szakmai, gazdasági és kutatási potenciált biztosít számukra, amelynek felhasználásával az elmúlt öt évben megújultak épületeik, új oktatási és közösségi terek születtek. Olyan versenyképes, speciális pedagógusdiplomát tudunk adni, amely ennyi év eltelte után is képes a különleges nevelési szükségletű gyermekek köznevelési kihívásaira reagálni és a felnőtt rehabilitáció területén akár önállóan, akár csapatban bizonyítani – ismertette. Beszédében sorra vette azt is, hogy az elmúlt években milyen eredményeket értek el.
Az ünnepség a jubileumi díszoklevelek átadásával folytatódott, amit dr. Merkely Béla rektor, dr. Tenk Miklósné dr. Zsebe Andrea dékán és Feketéné dr. Szabó Éva, a KPK igazgatója adott át az 1972-ben végzett 26 konduktornak.
Ezt követően a jubilánsok nevében Horváth Dezsőné dr. professzor emerita mondott beszédet megköszönve a múlt ápolását. Az ünnepség zárásaként Márton Virág Csilla, a Medikus Zenekar oboásának előadását hallgathatták meg.
Ezután tartották a szenátusi teremben dr. Pető András portréjának avatóünnepségét, melyet dr. Merkely Béla rektor nyitott meg. „Fontos elődök, meghatározó személyiségek sora tette naggyá intézményünket, akik előtt a mai napig tisztelettel adózunk. Itt, a szenátusi teremben az ő vigyázó szemeiktől kísérve hozzuk meg a jövő fontos döntéseit” – fogalmazott. „Az alapítók, Mária Terézia és Pázmány Péter, valamint a névadónk, Semmelweis Ignác portréja mellett itt látható egyetemünk életének számos kiemelkedő személyisége, neves tanárok, úttörő gyógyítók, orvosdinasztiák tagjai.
Az, hogy Pető András portréja ma ide került, méltó kifejeződése annak a tiszteletnek és elismerésnek, amit iskolateremtő tevékenysége iránt érzünk. Ezzel a gesztussal megerősítjük azt az eltökéltségünket is, hogy a kar névadójának hagyatékát felelősséggel ápoljuk és adjuk tovább a jövő generációinak”
– fogalmazott a rektor.
„Régi álmunk vált valóra a mai portré leleplezésével, amiért köszönet illeti a művészt, Gyémánt Lászlót is – mondta Feketéné dr. Szabó Éva. A stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes beszédében úgy fogalmazott: a petői örökség és a Semmelweis Egyetem szakmai háttere, tudásbázisa együtt hatalmas lehetőség lehet a konduktív nevelés, a konduktív világ számára. Kiemelte, a kar hallgatói és jelenlegi munkatársai, vezetői mindent megtesznek azért, hogy a petői örökséget megfelelő színvonalon képviseljék az egyetem oktatási, kutatási, illetve rehabilitációs feladatainak ellátásában.
Dr. Földesi Renáta, a Konduktív Pedagógia Intézet igazgatója, a Pető-hagyaték gondozójaként hangsúlyozta, olyan pillanat ez, amikor formálisan és informálisan is része lesz az egyetem tudás-, praxis- és szellemiségtárának az az örökség, amelynek képviseletét feladatul kaptuk alapítónktól. „Ez a terem magába sűríti mindazt, amire ma értékként tekinthetünk. Olyan mesterek, olyan óriások tekintete szegeződik ránk, akiknek az örökségét Semmelweis Polgárokként szakmai identitásunkat képviselve szeretnénk továbbvinni. Ebben a közösségben kap ma helyet Pető professzor” – fogalmazott. Mária Terézia, Pázmány Péter és Pető András életútját átívelő közös motívumként emelte ki a bizonyítást és az elismerés kényszerét. Elfogadtatni, legitimmé tenni azt, ami a korabeli konvencióknak, társadalmi és szakmai konstrukcióknak nem felelt meg. Portréjuk mementót állít a szakmai alázatnak, a hitnek és a kitartásnak – zárta köszöntőjét.
Végezetül a művész, Gyémánt László osztotta meg gondolait és fejezte ki köszönetét a felkérésért. „Megtiszteltetés volt számomra egy ilyen nagyszerű ember portréján dolgozni” – fogalmazott.
Galéria
Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
