Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - október 03.
539661 Összes oltás
A Semmelweis Egyetem adott otthont a Magyar Élettani Társaság 84. alkalommal megrendezett vándorgyűlésének július 13-16 között. A programsorozat a dr. Kovách Arisztid pályáját bemutató előadással indult. Köszöntőt mondott dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes, a nyitó plenáris előadást pedig dr. Benyó Zoltán, a vándorgyűlés elnöke, a Transzlációs Medicina Intézet igazgatója tartotta.

Dr. Sándor Péter, a Transzlációs Medicina Intézet professor emeritusa, nyugalmazott egyetemi tanára a vándorgyűlés első előadásán egykori professzora, dr. Kovách Arisztid pályafutását tekintette át. Életművét ismertetve kiemelte, hogy 1959-ben megalapította, majd 1990-ig igazgatta és fejlesztette a Transzlációs Medicina Intézet egyik jogelődjét, a Klinikai Kísérleti Kutató Intézetet. Mint fogalmazott, az intézet célja az volt, hogy a műtéti klinikák orvosait segítse kutatással, gyakorlati kísérletekkel, ezt a célt pedig maximálisan teljesítette. Dr. Sándor Péter hangsúlyozta, a professzor a modern rendszerélettani szemlélet kialakításának egyik hazai úttörő kutatója és oktatója volt, akinek több olyan eredmény fűződik a nevéhez, ami miatt megkerülhetetlen alakja a magyar orvoslás és kutatás történetének. Talán a legfontosabb ezek közül, hogy létrehozott egy korábban nem létező intézetet. Emellett korának élettani kutatási módszereit összegyűjtötte, publikálta, és a klinikai gyakorlatban 21. századivá alakította. Kutatói iskolát teremtett, amit aztán nemzetközileg is elismertté tett. Az előadásban azt is kiemelte, hogy dr. Kovách Arisztid doktori iskola alapítójaként, az egyetem nemzetközi kapcsolatainak kiemelkedő szervezőjeként is nagyban hozzájárult az intézmény fejlődéséhez. Azt is elmondta, hogy rendkívüli érzékkel figyelt fel a nemzetközi tudományos világ új eredményeire, felfedezéseire és az új eszközök hazai felhasználásának lehetőségeire. Kiemelte, a professzor képes volt felkelteni tanítványaiban a tudományos kutatások iránti érdeklődést.

Dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes köszöntőjében gratulált a szervezőknek és a résztvevőknek a rendezvényhez, kiemelve, hogy a MÉT az egyik legpatinásabb szakmai társaság, a 91 éve működő szervezet a 84. vándorgyűlését tartja meg. Elmondta, hogy eredetileg a Semmelweis Egyetem alapításának 250. évfordulójára tervezték ezt az eseményt, de a járvány miatt kétszer is elhalasztották. Így viszont egy másik kerek évforduló, a Semmelweis Egyetemen 40 éve elinduló nemzetközi oktatás évfordulójával esik egybe a program, amiben az emlékelőadásban megidézett dr. Kovách Arisztid is fontos szerepet játszott. A rektorhelyettes hangsúlyozta, az egyetem az utóbbi időszakban jelentős előrelépést tett a nemzetközi rangsorokban, és az ezért járó köszönet nemcsak a semmelweises kollégáknak szól, hanem a velük együttműködő tudományos műhelyeknek is, hiszen az eredményeket kollaborációkon keresztül érhetjük el, ezekhez pedig elengedhetetlenek az ilyen kongresszusok – zárta köszöntőjét.

Dr. Benyó Zoltán, a Transzlációs Medicina Intézet igazgatója a vándorgyűlés elnökeként tartotta meg előadását, amelyben az elmúlt 35 évben folytatott munkáit tekintette át röviden. Felidézte, hogy pályája indulásánál dr. Kovách Arisztidnek és dr. Sándor Péternek is nagy szerepe volt: TDK-sként utóbbi professzor agyi vérkeringést kutató laboratóriumához csatlakozhatott. Felidézte külföldi tanulmányútjait: az egyetemi évei alatt a philadelphiai Pennsylvania Egyetemen eltöltött idő kiváló lehetőség volt arra, hogy a módszereket elsajátítsa, a tudományos gondolkodás ritmusát felvegye – emlékezett. Rövidebb groningeni tanulmányútja során azt vizsgálta, hogy a fokális agyi iszkémia milyen mechanizmussal károsítja az idegsejteket. 1992-ben kapta meg a diplomáját és csatlakozott a dr. Sándor Péter vezette kutatócsoporthoz. Három évig a müncheni Ludwig Maximilians Egyetemen Michael Wahl kutatócsoportjában dolgozott, ebben az időszakban egyebek mellett a nitrogén-monoxid más vegyületekkel való kölcsönhatásával foglalkoztak. A Münchenben töltött időszak egy új érdeklődési területet is hozott számára: az agyi traumát követő idegsejt-károsodások mechanizmusát ekkor kezdte vizsgálni, különös tekintettel a valamilyen mértékben károsodott agysejtek regenerálódására. 2002 és 2006 között a Heidelbergi Egyetemen dolgozott, ez az időszak pedig évtizedekre meghatározta tudományos érdeklődését, és új távlatokat hozott a kutatómunkájában. 2006-ban tért vissza Budapestre, 2010-ben pedig megbízást kapott a Klinikai Kísérleti Kutató és Humánélettani Intézetet vezetésére, amely 2012-től Klinikai Kísérleti Kutatóintézet néven működött, 2019-től pedig, a Kórélettani Intézettel való összevonást követően a Transzlációs Medicina Intézet nevet viseli. Kiemelte, hogy nemrég az MTA által Kiválónak Elismert Kutatóhely minősítést kapott az intézet, az agyi vérkeringést egy újonnan felállított kutatócsoport (ELKH-SE együttműködésben) vizsgálja, 2022-ben pedig az intézet bekerült a Semmelweis Egyetem öt legnagyobb kutatási támogatással rendelkező kutatási egység közé. Előadása zárásaként bemutatta a jelenleg folytatott és a nemrégiben lezárt kutatásai eredményét.

Galéria

9kép

Pogrányi Péter
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.