Elindult a Klinikai Központban a jógyakorlatok gyűjtése

„A ’Jógyakorlat-program’ létrehozásának számos oka volt. Napjainkban a betegellátás, a klinikai gyakorlati oktatás és a klinikai kutatás olyan állandó kihívásokkal küzd, melyek korlátok közé szorítják azok hatékony, adekvát, szükség szerint mindenki számára elérhető, magas minőségű kivitelezését. Számos ország egészségügyi ellátásának immár alapvető részét képezi a jógyakorlat-gyűjtés és -összehasonlítás módszertana, hiszen a kiemelkedő vállalatok, szolgáltatók a legjobb gyakorlatokat keresik, és a legjobbaktól igyekeznek tanulni. Megfelelve a standardok követelményeinek, és kihasználva a ‘benchmarking-gondolkodás’ nyújtotta lehetőségeket, a Jógyakorlat-program megvalósításával közelebb kerülhetünk kitűzött céljainkhoz – mutatott rá dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettes, a Klinikai Központ elnöke.

Tudatos tervezéssel és szabályozással biztosíthatóvá válik, hogy az orvosképzésben az egyetemi klinikák nemcsak az ország legmagasabb színvonalú betegellátó intézményeiként működjenek, hanem nemzetközi szintű gyakorlati műhelyek is legyenek

– fogalmazott. 

A COVID-19 pandémia alatt a járványkezelés oktatási, tudományos bázisaként a Semmelweis Egyetem mintául szolgált a többi intézmény számára. Ezzel összhangban született meg a – később jógyakorlatként azonosított – metódus is a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán. Ahogyan dr. Tamás László igazgató fogalmazott, a klinikán létrejött jógyakorlatot az élet hozta: ők igyekeztek a COVID-19 okozta kihívásoknak a lehető legjobban és leggyorsabban megfelelni. „A koronavírus kapcsán nagyon hamar kiderült, hogy az orr-, és a szájgaratból vett mintából lehet leghatékonyabban kimutatni a vírus jelenlétét. Értelemszerű volt, hogy mi kezdjük el a mintavételeket, ám a koronavírus terjedésével pillanatok alatt oda jutottunk, hogy nemcsak a klinika számára kellett mintákat vennünk, de a járvány terjedésével egyre több részlegnek. Az első és főleg a második hullámban a mentők mellett már szükséges volt a hallgatók bevonása is a mintavételbe. Azt is jól láttuk, hogy azoknak, akik nem orr-fül-gégészek, problémát okozott a helyes és biztonságos mintavétel, épp ezért el kellett kezdenünk az érintettek oktatását. Emellett azt is tapasztaltuk, hogy a megfelelő védőeszközök használata, a be-, és kiöltözés kapcsán, de a minták tárolása, szállítása tekintetében is nagyon gyorsan fel kell állítani egy szabályrendszert mind a betegek, mind pedig a dolgozók biztonsága érdekében” – mutatott rá dr. Tamás László, aki hozzátette: standardizálták a folyamatokat és anélkül, hogy tudatosult volna bennük, spontán hoztak létre jógyakorlatot. „A jógyakorlat talaján kialakult oktatásunkat látva az egyetem rektorától, a kar dékánjától, valamint a Klinikai Központ elnökétől megbízást kaptunk az egyetemi hallgatók képzésére is. Kezdetben az Általános Orvostudományi Kar 5. és 6. évfolyamos hallgatóit képeztük ki, majd felmenő rendszerben az 5. évfolyamosok számára vezettük be az oktatást. Kötelező tananyaggá vált tehát a Koronavírus komprehenzív elmélete és a helyes felső légúti mintavétel gyakorlata című tantárgyunk” – magyarázta dr. Tamás Lászó.

Dr. Birtalan Ede, a klinika szakorvosjelöltje az oktatásszervezés kapcsán elmondta: kezdetben személyesen adták át a tudást, később zoomon keresztül oktattak. „Összefoglalva elmondható, hogy elméleti és gyakorlati részt egyaránt kidolgozva nagyon sokszínű, rugalmasan adaptálható, videókat és sok gyakorlati tapasztalatot tartalmazó anyag született, amellyel a kiscsoportos és a széles hallgatói rétegek képzése is megvalósítható. Ez olyan fegyvertárat jelent, amellyel az aktuális helyzethez igazodva tudjuk kiválasztani a megfelelő eszközt. A minőségbiztosítás szakembere, Kronstein Krisztina felismerte, hogy valójában egy jógyakorlat született, és segítségével visszatekintve le tudtuk írni a folyamatot és hozzáférhetővé tettük azt bárki számára” – húzta alá.

„A klinikákon megvalósuló auditok során tapasztaljuk, hogy nagyon sok olyan, rutinszerűen alkalmazott jó gyakorlat van, amely az ott dolgozók lelkesedésétől, elkötelezettségétől, az eszközellátottságtól függetlenítve, adott szervezeten kívül más terület számára is jó minta lehet” – mutatott rá Horváth Anikó, a Minőségbiztosítási Osztály kiemelt minőségügyi szakértője. „Az ott zajló folyamat, módszertan standardizálható, és jógyakorlatként más szervezetben adaptálva egyenszilárdságú szolgáltatási minőség érhető el. Ebből fakad a jógyakorlatok iránti elköteleződésünk egyetemi szinten. A Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán alapvetően egy változás menedzseléséről volt szó: felismerték, hogy azonnal lépni kell, majd egy gyakorlatot az ottani szakemberek tudásával, szorgalmával, lelkesedésével az oktatás minden színterére fel tudtak vinni. A standardizálási folyamat pedig olyan magas fokot mutat, ami kiváló példa a többi klinikának is. Cél, hogy az egyes részlegek a közzétett sablon alapján felismerjék a náluk létező, de még nem azonosított jógyakorlat-alapokat, letisztítsák és leírják azokat, ezzel egyetemi szinten is megvalósulhasson egy jógyakorlat-program” – foglalta össze.

„A Klinikai Központ rövidtávú célja, hogy év végéig megvalósuljon legalább hat jógyakorlat azonosítása és leírása. Középtávon pedig arra törekszünk, hogy a klinika jógyakorlata, illetve az annak kapcsán kidolgozott sablon minél több területre, minél több részleghez eljusson, és a Klinikai Központból elindulva, az egyetemi minőségcéloknak megfelelően az itt működő jó gyakorlatokból valódi jógyakorlatok legyenek és egy Jógyakorlat-program működésével akár nemzetközi szintű protokollok szülessenek” – zárta dr. Szabó Attila.     

A jógyakorlat ismérvei

Fekete-Obreczány Éva
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem