„Az idén 37 éves szakkollégiumunk történetének fontos eleme az évente szerveződő tudományos fórum” – jelentette ki beszédében Dabasi-Halász Zsigmond főszervező, orvostanhallgató, aki örömét fejezte ki, hogy az eseményt ismét személyes részvétellel rendezhették meg. „A fórum során szerettük volna megőrizni mindazt, ami ezt a diákkonferenciát különlegessé teszi. A baráti légkört, a beszélgetéseket, az egy-egy tudományos kutatással kapcsolatos eszmecserét” – emelte ki, hozzátéve: az elmúlt évek hagyományainak megfelelően ezúttal is interaktív poszterprezentációs versenyt hirdettek. Dabasi-Halász Zsigmond rámutatott: a legkiemelkedőbb munkákat idén is szakmai zsűri díjazza.
Dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár, az esemény fővédnöke megnyitó beszédében megemlékezett a szakkollégium névadójáról: mint elmondta, Korányi Frigyes egyike volt azoknak az orvostanhallgatóknak, akik 1848. március 15-én elsők között csatlakoztak Petőfi Sándorhoz. Azt kívánom minden résztvevőnek, hogy azt a szakmai értéket, amelyet a tudományos fórumban megteremtettek, élvezzék, ápolják és gondozzák, majd ennek lelki megélésével folytassák életüket és tudományos pályájukat – fogalmazott. Dr. Horváth Ildikó – aki 1985-ben hallgatóként maga is a Korányi Frigyes Szakkollégium alapítói közé tartozott – felhívta a figyelmet: a 80-as évek végén az egészségügy a rendszerváltás miatt ugyanolyan változások elé nézett, mint most, a pandémiát követően.
Dr. Bánhidy Ferenc általános rektorhelyettes, a fórum szakmai védnöke beszédében felidézte: a szakkollégium 1985-ös megalakulásakor ő is a Semmelweis Egyetem hallgatója volt, de budapesti lakosként nem jelentkezett az intézménybe. „Azt látom, hogy ami 1985 óta itt történt, az egy csoda. Azok az emberek, akik itt felnőttek, nemcsak a tudomány szeretetét kapták meg, de a közösség élményét is. Olyan kapcsolatok születtek, barátságok szövődtek, amelyek egy életre szólnak” – emelte ki. Felhívta a figyelmet a tudomány erejére, mely a sport mellett a leghatékonyabban képes összefogni az embereket. „Az, hogy az intézmény megalapítása óta működik, az alapítók mellett azoknak az embereknek köszönhető, akik továbbvitték a szakkollégium szellemiségét” – mutatott rá, hozzátéve: a mostani fórumon előadók közül kerülnek majd ki azok a kiválóságok, akik a jövőben szakmai zsűriként értékelni fogják az előadásokat.
Az esemény megnyitó előadását dr. Maurovich Horvat Pál tartotta a szív-CT vezérelte személyre szabott rizikóbecslésről. Az Orvosi Képalkotó Klinika igazgatója elmondta: ő is a Korányi Frigyes Szakkollégium tagja volt, ami sokat jelentett számára a szakmai karrierje szempontjából, előadása témájával is szakkollégistaként kezdett el foglalkozni. Prezentációja kezdetén bemutatta, hogy a kardiovaszkuláris megbetegedések népegészségügyi problémának számítanak itthon, hiszen a vezető halálokok között szerepelnek a nők és férfiak körében egyaránt. A helyzet javításához nem az akut ellátást kell javítanunk, hiszen az Magyarországon világszínvonalúnak számít – ehelyett a megelőzésen kell dolgoznunk – mutatott rá. Hozzátette: ez nagyon nagy kihívás, hiszen a szívinfarktusok kétharmada a koszorúér-betegségek első tüneteként jelentkezik, azaz a betegek panaszok híján ezt megelőzően nem mennek orvoshoz. Beszámolt a kardiovaszkuláris megbetegedések mögött álló legfőbb okról, a koronária ér falában növekvő nagy rizikójú plakkról. A kardiológiai ellátás nagyon sokat fejlődött az elmúlt években, a szívinfarktussal fővárosi kórházakba kerülő betegek 95%-a túléli az eseményt, épp ezért az jelent kockázatot, ha valaki nem hívja időben a mentőt – húzta alá. Kitért a kardiovaszkuláris rizikóbecslésekre, a szívinfarktusok hátterére valamint arra a kutatására, melynek célja azoknak a célpontoknak a kijelölése volt, amelyek segítségével non-invazív képalkotó módszerekkel azonosítani lehet a nagy rizikójú plakkokat. Az igazgató beszélt a CT-eljárások fejlődéséről is, rámutatva, hogy a jövőt a photon counting technológia jelenti, ahol a detektor minden négyzetmilliméteren több százmillió fotont képes egyenként számolni és energia alapján osztályozni. „Jelenleg körülbelül 25 ilyen gép működik a világ csúcsintézményeiben, a régióban csak a Semmelweis Egyetem rendelkezik a berendezéssel. A világpremierrel egyidőben érkezett meg a CT az Orvosi Képalkotó Klinikára” – emelte ki dr. Maurovich Horvat Pál, hozzátéve: a készülék olyan mértékű fejlesztést jelent, mintha fekete-fehérről színes képernyőjű tévére váltott volna a tudomány. Kitért arra a kutatására is, mely során azonosítottak egy új radiológiai jelet, a „napkin ring-et”, azaz „asztalkendő gyűrű” jelet, mely egy olyan, nagy rizikójú koszorúér-plakkra utal, amely nagyobb valószínűséggel okoz szívinfarktust. Beszámolt arról a New England Journal of Medicine-ben megjelent kutatásról is, amely azt vizsgálta, a CT ugyanolyan megbízható-e a koszorúér-betegség gyanújával kezelt betegeknél, mint a katéterezés. „Óriási fejlődés tapasztalható a kardiológiai képalkotásban, az egyik innováció, amely át fogja írni nemcsak a kardiológiát, de az egész orvoslást, az a mesterséges intelligencia” – mutatott rá az igazgató.
Galéria
A kétnapos tudományos fórum során 12 szekcióban 80 előadás hangzott el az eseményen résztvevő orvostan-, fogorvostan- és gyógyszerészhallgatók jóvoltából. A díjazottak névsora ezen a linken olvasható (pdf).
Szabó Ádám
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
